Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Névmagyarázatok és névmutatók

496 Angyal Béla ciáldemokrata párt parlamenti képviselőjévé választották. Titka le­leplezésének és perének kezdeményezője. Jabloniczky János (1874 ?) politikus, ügyvéd. Nagyszombatban született, Pozsonyban folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az államfordulat után bekapcsolódott a kercsztényszocialista párt munkájába, és annak né­met tagságát képviselte az országos pártvezetésben. Három alkalom­mal, 1920-ban, 1925-ben és 1929-ben a párt nemzetgyűlési képvise­lőjévé választották. Az OKP 1925-ös pártszakadása alkalmával a Lelley-ellenes csoport egyik vezetője. Jakatits Sándor dunaszerdahelyi kántortanító, az OKP országos pártveze­tőségének tagja. Jancsek Rezső az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja. Jankovics Marcell (1874 -1949) író, publicista, ügyvéd. Gárdospusztán született. Jogi tanulmányai után Pozsonyban lett ügyvéd. Az állam­fordulat után elsősorban a magyar kultúra szervezésében vett részt, több lapban publikált. 1925-ben a MNP alelnökévé választották, de a politikában nem vett részt közvetlenül. A bécsi döntés után Magyar­­országra költözött. Jankovics Arisztid a Magyar Népszövetség elnöki tanácsának tagja Komá­rom megyéből. Jankovics Imre az OKP országos pártvezetőségének szlovák nemzetiségű tagja. Jankura Iván az OKP országos pártvezetőségének német nemzetiségű tag­ja. Jánoky-Madocsány Gyula (1877-1947) a nyitra megyei Nagyiapáson (Puszta-Egerin) született. Budapesten érettségizett, majd jogot tanult a bécsi és a budapesti egyetemeken. 1906 és 1910 között néppárti parlamenti képviselő. Az államfordulat előtt 1917-től Nyitra várme­gye főispánja volt. A húszas évek elején az OKP egyik vezetője. A pártszakadás alkalmával a Lclley-csoportot támogatta. Az 1925-ös nemzetgyűlési választások után visszavonult a politikától. Jánošík, Juraj (1688-1713) szlovák népi legendái hős, betyár. Jánossy Lajos evangélikus esperes Komáromban a húszas években. Janovetz Lajos (1856 ?) Besztercebányán született, Budapesten tanult jo­got. 1921-1924 között a Rákóczi Szövetség osztályvezetője. Koráb­ban munkatársa volt a kormány által megindított hazafias tót lapnak is, a Tót Közművelődési Egyesületnek választmányi tagja, jegyzője, majd az 1919-es évben ügyvezető alelnöke volt. Jarabek Rezső az OKP vezetőségi tagja a húszas évek elején, a német osz­tály képviselője. A pártszakadás alkalmával a Lelley-csoportot támo­gatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom