Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
A rendszerváltás éveinek kronológiája
KRONOLÓGIA 448 a kisebbségek jogi helyzetéről, önigazgatásuk kérdéséről és az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről cserélnek véleményt. 1991. szeptember 14.: Reakcióként a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés létrejöttére megalakul a Közös Államért polgári kezdeményezés. 1991. szeptember 17.: Az SZNT Elnöksége elutasítja, hogy a szlovák parlament legközelebbi ülésén napirendre kerüljön a Szlovákia szuverenitásáról és önrendelkezéséről szóló alkotmánytervezet megvitatása. 1991. szeptember 19.: A szövetségi állam megőrzéséért rendezett pozsonyi nagygyűlésen felszólal többek között A. Nagy László, az FMK, és Bartakovics István, az MKDM parlamenti képviselője is. Az önálló Szlovákiát szorgalmazó mozgalmak ezzel egyidőben tüntetésen követelik Szlovákia szuverenitásának kinyilvánítását. 1991. szeptember 20.: Az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetői újabb megbeszélést tartanak Pozsonyban. Elhatározzák két közös bizottság létrehozását: az egyik a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendő alapelvek egyeztetésével, a másik a területi átszervezéssel kapcsolatos elképzelések összehangolásával fog foglalkozni. Prágában Marián Čalfa fogadja az FMK küldöttségét, amely arról tájékoztatja a szövetségi kormányfőt, hogy a Szövetségi Gyűlésben kezdeményezni fogja egy nemzetiségi törvény megalkotását. 1991. szeptember 22.: A VPN mintegy 15-20 ezer résztvevővel újabb tömeggyűlést rendez Pozsonyban a szövetségi állam megőrzése mellett. A rendezvényen részt vesz többek között A. Nagy László, Tóth Károly, Zászlós Gábor és Bugár Béla. 1991. szeptember 23.: Az SZNT kis szavazattöbbséggel elveti a Szlovákia szuverenitásáról beterjesztett alkotmánytörvény-javaslat megvitatását. 1991. szeptember 28.: A Csemadok OV losonci ülése jóváhagyja a Csemadok oktatási alapelveit, a keleti régió titkárává megválasztja Máté Lászlót, s állásfoglalásban szorgalmazza a népszavazást az államszövetség jövőjéről. 1991. szeptember 29.: Az Együttélés Intéző Bizottsága határozatban mondja ki, hogy elítéli a Szlovák Köztársaság szuverenitásának egyoldalú kinyilatkoztatását célzó törvényjavaslatot. 1991. október 1.: Komáromban Liszka József vezetésével megalakul a Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya. 1991. október 3.: A Bibliotheca Hungarica létrehozását indítványozó felhívásra összegyűlt könyv- és dokumentumadományokból a Nemzetiségi Dokumentációs Centrum égisze alatt megnyílik Somorján a Csehszlovákiai Magyar Központi Könyvtár és Levéltár. Az Együttélés és az MKDM képviselői átadják František Mikloškonak, az SZNT elnökének a szlovák alkotmány nemzeti és etnikai kisebbségek jogait tartalmazó részére kidolgozott javaslatukat. 1991. október 5.: Az Együttélés Érsekkétyen ülésező Országos Tanácsa „Merre tart Szlovákia?” címmel memorandumot fogad el a nemzeti kisebbségekről, elfogadja Gyurcsík Iván lemondását külügyi titkári, illetve Varga Béla lemondását szervező titkári funkciójáról; Duka Zólyomi Árpád általános alelnököt ügyvezető alelnökké választja, s megbízza a főtitkári teendők végzésével. A Matica slovenská ún. szlovák nemzeti találkozót rendez Komáromban, amelynek résztvevői kiáltvánnyal fordulnak az SZNT-hez. Ebben felhívják a
