Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Végh László
VEGH LASZLO 392 - Persze, abszolút. Mi csak tanácsadók voltunk. Nálunk ezek az események máshogy csapódtak le, itt november végéről beszélünk, de közben december 6-án volt az ominózus Csemadok rendkívüli ülés, ahol javaslatokat tettünk a kormányelnöki posztra, államtitkárokra meg ilyesfélékre. És akkor már ott ez a magyar vonal beindult. Ez úgy volt, hogy aztán a Mihály Géza nagyon aktív volt, ahogy kiderült, a Tóth Géza is nagyon aktív volt, s különböző javaslatok születtek az intézményrendszer újjáalakítására. Tehát december 6-án volt a Csemadokban az a bizonyos rendkívüli központi bizottsági ülés, és december 12-én már ki volt nevezve az új kormány, ahol Varga Sanyi mint kormányalelnök ki lett nevezve. Sanyi azonnal visszavette a kormányhivatalba Mihály Gézát a nemzetiségi tanács titkárságának a vezetőjeként, én maradtam a régi helyemen. Rengeteg alapanyagot dolgoztunk ki, új tervezeteket, milyen törvényeket, mit kell elfogadni, min kell változtatni stb. így éltem át a 89 novemberi-decemberi eseményeket. És közben nagyban jártuk a várost, találkoztunk Nagy Lacival meg az FMK-sokkal. Gyönyör akkor még gyakrabban följárt Pozsonyba, hozta a nagy listát és üzent Tóth Karcsinak, Nagy Lacinak, hogy mit adjak át neki. Meg hogy ezt nem így kell csinálni, mert olyan névvel, hogy Független Magyar Kezdeményezés pártot nem lehet alakítani, ez nem egy pártnév, legyen neki egy rendes racionális, hagyományos pártneve. Aztán persze amikor már a Mozart-ház beindult, oda jártam, s a hasznosságom talán abban állt, hogy ismertem a kormányhivatal működését, embereket ismertem, egyáltalán, a hivatal működését, mi kell a minisztériumban, nemzetiségi tanácsban stb. Hivatali ügyekben jártasabb voltam, minta politikába akkor került fiatalok többsége.- Az FMK-ba hogyan kerültél?- Nem tudom, mivel mi napi kapcsolatban voltunk, nagyon sűrűn zajlottak az események, ilyen részletekre már nem emlékszem.- Utána jött a karácsony. A szlovákiai magyarok eléggé Romániával voltak elfoglalva. A segélyszállítmányok ügyével például?- Az van, hogy én a somorjai eseményekből teljesen kimaradtam. Nem jártam haza, illetve csak későn este. A pozsonyi ügyekkel voltam elfoglalva. Zalabai Zsigával más volt a helyzet. Ő kezdte szervezni a segélyszállítmányokat, fölhívásokat, petíciókat, ami az erejéből kitelt. Én arra voltam jó, mikor már a Varga Sanyit kinevezték, általában azzal telt a Somorján töltött napom, hogy Zsiga kiadta parancsba, ezt kell megmondani az elnöknek, azt kell elintézni a kormányban. Ilyesféle ügyekkel foglalkoztam vagy kellett volna foglalkoznom. Én otthon akkor nem voltam. Csak tudom, hogy zajlottak a gyűjtések a Honismereti Ház udvarán.- Menjünk a Csemadokra, te bekerültél az új vezetésbe.- Igen. A rehabilitációs bizottságnak is tagja voltam, amikor jöttek a Takács Bandik és a Szőke Jóskák rehabilitációs ügyben.- Mit jelentett ez a rehabilitációs ügy?- A 70-es évek elején ők el lettek távolítva a funkciójukból, s most valamiképpen kárpótolni kellett őket.
