Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Kovács László - L. Juhász Ilona
mozgalom. És eljött az első kongresszus, amit össze kellett hívni ahhoz, hogy a végső szervezeti formáját elnyerje és bejegyezzék. A bejegyzés már zajlott, ami körül rengeteget kellett a minisztériumba járni. Többször voltam Pozsonyban Pukkaival meg Szkladányi Bandival ebben az ügyben. Végül is eljött a kongresszus, ahol már elnököt kellett választani. És akkor már kirobbant az ellentét a politikai mozgalmak között. A választás úgy zajlott, hogy Pukkai az Együttélés jelöltje volt. Nem tudom, mennyi szavazattal maradtam alul, így alelnöke lettem a pedagóguszszövetségnek. A szövetségbeli munkám alapvetően a struktúrák létrehozásában, tehát megszervezésében merült ki. 90-től a leváltásomig a vezetésben is aktívan részt vettem. A leváltásom után aztán már nem vállaltam semmit a szövetségben. Nem ellenzem most sem, nincs semmiféle averzióm, szó szerint elmaradtam. Nem zárt ki senki, abbahagytam, úgy, mint a Csemadokban.- Még egy dologról beszéljünk, a somorjal gimnáziumról. Annál is inkább, mert te az a pedagógustípus vagy, amit kevesen mondhatnak el magukról, hogy a nagybetűs Tanár. Téged Zsérétől kezdve Somorjáig és az ország más részén is nagyon sokan csak úgy ismernek, hogy a Tanár Úr. A te életedben a forradalom azért is hozott változást, mert rögtön felforgattad az iskolát és nagyon gyorsan igazgató lettél. Erről mondjál valamit. Illetve ennek aztán van utóélete.- Az én igazgatóságom is egy nagyon furcsa történet, mert tulajdonképpen valami olyasmi történt az igazgatóság kapcsán is, mint az egyéb dolgokban, hogy szó szerint azt mondták, ha eddig pofáztál, akkor most már csináld.- Abban a fél évben, míg képviselő voltál, bejártál az iskolába?- Rendszeresen.- Csak azért, mert nehéz elképzelni az összeegyeztetést.- Össze lehetett egyeztetni, akkor még össze lehetett. Akkor még nem hivatásos volt a képviselőség. Kaptam 1200 korona képviselői fizetést és elvittem otthonról kétezret. Én nem mertem egyszer sem a képviselői igazolvánnyal utazni. A buszon ingyen lehetett volna utazni, de én szégyelltem. Megmondom, miért. Ezt a vörös igazolványt restellettem megmutatni. És volt olyan, hogy nem volt pénzem, megmondom őszintén, olyan családi viszonyok között voltam. Amint igazgató lettem, jóval kevesebb órám volt. És volt is olyan, hogy a gyerekek gyűlést hívtak össze, hogy ne legyek igazgató, hanem tanítsak, amit Görcs Lajos mint diákkezdeményezést nagy nehezen leszerelt. Az iskolai önkormányzatok problémáját abban a programban, amit az FMK-ban kidolgoztam, nagy hangsúllyal szerepeltettem és komolyan is vettem. Amikor megalakult az iskola első önkormányzati szerve és az első választásokra sor került, magát az önkormányzati szervet én szerveztem meg. Aztán eljött az igazgatóválasztás ideje. A mi iskolánkban a következő volt a helyzet: Orosz Tibor igazgatónak nem volt rossz, de volt egy irtózatosan nagy bűne a társadalom előtt, hogy városi pártelnök volt. És a baj az volt, hogy talán még utolsó pillanatig is a Dudás parancsainak engedelmeskedett. Elmagyaráztam neki még november huszonvalahányadikán is, te, Tibor, most már nem kellene ezt, azoknak a hatalma már elmúlt, hidd el nekem. Laci, te még fiatal 233 KOVÁCS LASZLÍ
