Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Revízió és integráció
136 Göncz László 1944-ben március 15-ét Muravidék-szerte számos helyen megünnepelték. A muraszombati központi ünnepélyen felszólaló Lipics József beszédében hangsúlyozta a magyar-vend kötődést, amely a nagy forradalom idején is megnyilvánult. Hangsúlyozta, hogy „a Muravidék magyar-vend népe, akárcsak 1848-ban, ma is szilárdan kitart a magyar nemzet mellett”.61 Az 1944 elején kibocsátott zsidóellenes rendeletek értelmében Alsólendva vidékén már március utolsó hetében bezárták a zsidó üzleteket. Muraszombatba néhány nappal később érkezett az üzletek bezárására és lepecsételésére utasító rendelet. A rendeletet következetesen végre is hajtották, melynek jegyében Muraszombatban 16 zsidó üzletet zártak be. A zsidók tulajdonában levő rádiókat is elkobozták. E tanulmány keretében csupán említést teszünk arról, hogy 1944. április 26-án érkezett Alsólendvára a hatósági parancs, amelynek értelmében a zsidó származásúakat a helyi zsinagógába kellett összegyűjteni. A következő reggelen a városból 57 zsidó családot szállítottak teherautókon Csáktornyára, ahol átadták őket a Gestapónak.62 A Mura menti járások, az alsólendvai és a muraszombati akkor már hadműveleti területté voltak nyilvánítva, feltehetően azért ott kezdték meg a deportálások végrehajtását. A zsidótörvények végrehajtása a tárgyalt tájegységet illetően azonos volt a korabeli Zala és Vas megyék többi részeire vonatkozó helyzettel. Zala megyére általában jellemző volt, hogy a főispán, Teleki Béla buzgó híve és végrehatója volt a zsidóellenes intézkedéseknek.63 A közvetlen háborús események közeledte és a helyzet jelentős romlása ellenére 1944 áprilisában Muravidéken a visszacsatolás 3. évfordulójára emlékeztek. A korábbi évekhez hasonló, látványos ünneplések elmaradtak, a politikai vezetők szólamai azonban tovább is bizakodásra buzdítottak. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt országos vezére 1944. április 22-én megjelent a párt muraszombati szervezetében. A nyilasvezér muraszombati látogatása a sajtóközlés szerint a párt tagsága és szimpatizánsai számára nagy érdeklődést keltett. A párt céljainak ismertetése mellett Szállási beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nyilaskereszteseknek is kötelességük őrködni a termelés folyamatossága és a belső rend megszilárdítása felett.64 A tárgyalt időszakban állandó rettegésben élt a muravidéki lakosság, hiszen már rendszeresen arról lehetett tudomást szerezni, hogy bombatámadások érték Budapestet, valamint számos magyarországi várost és települést. A Muravidéken gyűjtőakciókat szerveztek a legtöbbet szenvedett vidékek részére.65 66 A sajtó közlése szerint 1944. május második felében újabb „tisztogatási műveletet" hajtottak végre a Muravidéken, pontosabban Muraszombatban, amelyek keretében - állítólag a jóérzésű lakosság örömére - magyarellenes és kommunista elemeket távolítottak el.65 A magyar határokhoz közeledő háborús veszélyre hivatkozva a kormány 1944. szeptember elején hadműveleti területté nyilvánította Vas vármegyében a Muraszombati és Zala vármegyében az Alsólendvai járást. A hadműveleti területté nyilvánított járások katonai parancsnokot kaptak. A kezdeti időszakban a lakosság már korábban is 61 MéV, 1944. március 17. 1. p. 62 Gašpar, Mirjana-Lázár Beáta: A lendvai zsidóság. Lindplast, Pince, 1997, 83-85. p. 63 Németh László-Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2004, 41-49. p. 64 MéV, 1944. április 28. 3. p. 65 MéV, 1944. május 5. 1. p. 66 MéV, 1944. május 26. 1. p.
