Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján
A műszövő műhely felszereléséhez feltétlen hozzátartoztak a különböző mintarajzok66 és lyukkártyák, amelyek szerint a Jacquard-gépet befűzték, illetve leszőtték a textileket. Ezeket Kovács több helyről szerezte be. Részint voltak saját mintái a Domonkos által közölt mintakönyvében,67 amelyet minden valószínűség szerint Késmárkon rajzolt, s kapott más szövőktől is lapokat, ilyen a már szintén említett két betétlap a mintakönyvben, amely Balázs János miháldi müszövőtől származott.68 Készíttetett ilyeneket pénzért késmárki szakemberekkel, ilyen volt Horváth Elek, akinek 5 koronát fizetett 1 db 300-as mintarajzért,69 és Bartos Miklós, neki 300-as kártyáért járt 9 korona 24.70 Vásároltak mintákat Késmárkról a Wein Károly és Társa cégtől is.71 Az iskolai értesítőkből tudjuk, hogy a szakiskolában készültek mintarajzok és lyukkártyák is kifejezetten vidéki szövők számára,72 és az igazgató Tschömer József „rajzokat készített a mintalapok első és második füzetei számára”.73 Ezek egyikét rendelte meg 1903 augusztusában Kovács Antal is.74 „1 minta gyűjtemény kujpjfer 3.80 ”, mely a bejegyzés szerint rézmetszetekkel készült. Sajnos, a hagyaték sem ezt a füzetet, sem más, sokszorosított mintalapokat nem tartalmazta. Pedig nemcsak kapott, hanem küldött is mintafuzetet, mégpedig a Temesvárhoz közel fekvő Fibisre (Temesfüves, volt Temes vm., ma Románia) Kiss Elemémének 19 db különböző színes és fehér, kockás és egyéb textília mellett.75 Van viszont egy sor az El adott munkák naplójában, ami egy érdekes mozzanatra hívja fel a figyelmet. Rosenberg Betti petánci (ma Petanjci, Szlovénia) megrendelő listája mellé és alá a „mintául” és „a fény kép minta könyv vei (sic) ”76 szavakat jegyezték. Ez a kis szöveg jelentheti: a) hogy a hölgy, aki gyakori megrendelője, talán viszonteladója volt Kovács Antal portékáinak, fénykép, esetleg fényképekkel illusztrált mintakönyv segítségével pontosította a kívánságára készített damasztok mintáit. Esetleg b) Kovács küldött neki kész darabot és fényképes gyűjteményt a megrendelések kiválasztására. A minták nagyobb részét, amelyekből az 1884-es könyv tizenegyfélét nevezett meg (rózsabimbó, szőlőfurt, szórt virág, futó virágos, nagykoszorús, „pátráncos” = páfrányos, gyümölcsös, madaras, aprócsillagos, nagycsillagos és kávészem) Kovács Antal kézzel rajzolt mintakönyvéből készíthették. Ezeket most a mintafüzet számozása szerint választhatta ki a megrendelő. Van a régiek közt is 1. számmal jelölt, valamint „2 új minta” és „2 szebb minta”, amelyről nem tudjuk, valójában mit is ábrázolt, csak azt mutatja, hogy a műhely folyamatosan újított a minta- és kártyakészleten. A 84.11.3. leltári számú Fonal, Termelési és Calculation könyv ben a mintákat termékek szerint csoportosítva találjuk,77 nem minden esetben dönthető el, milyen ábráról is van szó (pl. dísztörölköző bordűr, dessertli minta, magyar 66 Csak az egyszerűség kedvéért nevezem ezeket a lapokat mintarajzoknak a takács mintakönyvek ábráihoz hasonlóan. Ezek azonban kötésrajzok, amelyekről a lyukkártyákat verték ki. Az ilyen kártyákra a Jacquard-szövőszéknél volt szükség. 67 2008.5.4. 68 2008.5.: 2-3. 69 84.11.2.: 21. 70 84.11.2.: 21. 71 84.11.2.: 41. 72 Értesítő 1896,35. 73 Értesítő 1896, 35. 74 84.11.2.: 15. és 20. 75 84.11.2.: 23. 76 84.11.2.: 29. 77 84.11.3.: 5. Nem tudom, mi lehet az oka annak, hogy a mintákat csak páros számmal jelölte a jegyzék készítője 2-től 30-ig. 100
