Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Könyvismertetések, annotációk
Gyökeres György-Ozogány Ernő: Tejfalusi dörej árás. H. n.: Méry Ratio Kiadó 2012, 111 p. ISBN 978-80-89286-87-4 Liszka József Die Deutlichkeit ist die Höflichkeit des Kritikers... (Marcell Reich-Ranicki) A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent, Tejfalusi dőrejárás című szép fényképalbum Gyökeres Györgynek (1949-2010) az 1970-es évektől nagyjából az ezredfordulóval bezárólag készített fotóiból ad, mintegy nyolcvan fénykép erejéig válogatást. A Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai könyvtárában, a Bibliotheca Hungaricában található Gyökeres-hagyatékból Ozogány Ernő szemelgetett, s a képsorozat elé ő is irt bevezető sorokat. Maguk a fotók szépek, szemléletesek; a válogatás olyan, amilyen. Ezzel nincs mit kezdenünk, legfeljebb az vetődhet fel a kötet lapozgatójában kérdésként, hogy mit keres a tejfalui dőrejárásról szóló könyvben legalább tizenhárom csölösztői felvétel; lehet, hogy több is van, a képaláírások ugyanis erről nem mindig tájékoztatnak, illetve ha igen, nem mindig egyértelműen. S ha már a képaláírásoknál tartunk, azok bizony lehettek volna beszédesebbek is: egyértelmű ugyanis, hogy akár több évtizedes különbség is van az egyes felvételek között, de hogy mikor készülhettek, arra vonatkozóan - noha a forrásul szolgáló gyűjteményben ehhez viszonylag pontos támpontokat találhatott volna a válogató - nem szolgál információkkal. Általában a képek alatt található szövegek is (már ahol vannak, mert ebben sincs következetesség!) semmitmondóak, (horribile dictu!) gyermekdedek: Dőrék a háznál, Dőrék az utcán; Farsangvégi bolondozás, Pihenő dőrék', A vőfély is megszomjazott', Megszomjazott a vőlegény, Pihennek a fáradt dőrék', Utcakép a dőrékkel; Mulatós a menyasszony, Benn a házban is megtáncoltatják a menyasszonyt', A hentes szalonnát kap a szomszéd háznál', Medve a szép menyecskével', Csölösztőn a dőrék maszkban játszották a misztériumjátékot;6 7 Az ősi és újkori elemek jól megférnek egymás mellett Csölösztőn;1 A nagybőgő, amelyet egyes vidékeken húshagyó kedd éjjelén eltemetnek', A „pörsűs" (pénzbeszedő) és egy modern majom', Mulatós kedvű majom', A pörsűs ” a gyerekek iránt érdeklődik', Meg az anyukák iránt is stb. A tejfalui dőrejárásról készült, ma ismert legkorábbi képeket viszont nem Gyökeres György, hanem egy helyi földbirtokos, Csiba Lajos készítette a két világháború között. Kár, hogy a borítón látható 1930-as felvételen túlmenően, összehasonlításképpen nem került a kötetbe több ilyen felvétel is. Ozogány Ernő sokkal nagyobb szolgálatot tett volna a tudománynak (és Gyökeres Györgynek is méltóbb emléket állított volna), ha a több száz kép közül egyrészt gondosabban válogat, másrészt a kiválogatott képeket (legalább a forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva) pontosabban meghatározza (datálás, a képen láthatóak megbízható leírása), harmadrészt a kiválogatott képeket adekvát logikai (kronológiai és/vagy a szokás lefolyását követő) rendben prezentálja. 6 A misztériumjáték „1. a misztériumvallásokban az istenek és hősök cselekedeteinek dramatizált megjelenítése; 2. a r. k. vallású európai népek vallásos színjátéka a középkorban; 3. tágabb értelemben az európai népi színjátékok vallásos tárgyú csoportja...” (Magyar néprajzi lexikon 3. Budapest: Akadémiai Kiadó 1980, 628. p.). A misztériumjáték „a keresztény vallás misztériumaira épülő, megtérést és bünbánatot célzó dramatikus, párbeszédes cselekmény. Liturgikus szövegekből és szertartásokból fejlődött ki a középkorban” (Magyar katolikus lexikon.9. Budapest: Szent István Társulat 2004, 244. p.). A képen érdemben egyébként egyetlen maszkot sem lehet látni. 7 De vajon melyik az „ősi”, és melyik az „újkori elem”? 179
