Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006-2007 - Acta Ethnologica Danubiana 8-9. (Dunaszerdahely-Komárno, 2007)
Tanulmányok - Pusko Gábor: Az ágyú, mint az etnikai töltetű szimbolikus térfoglalás eszköze. Esettanulmány, Tornalja
amíg az MKP illetve olyan független magyar képviselők vannak többségben a képviselőtestületben, akik számára ez a kérdés nem mellékes). Ugyanis hogyan nézne az ki, hogy a szovjet emlékmű előtt álló ágyú azt a magyar emlékművet veszi célba, mely épp az orosz fronton elesetteknek állít emléket? Arról pedig meg már végképp szó sem lehet, hogy egy „szlovák” ágyú csöve meredjen egy „magyar” emlékműre... Mert egyébként ezek a gondolatok mindkét oldalon jelen vannak. Mivel azonban „a politikában soha ne mondd, hogy soha” illetve „a cél szentesíti az eszközt”, az ágyú, azt követően, hogy már szinte senki nem foglalkozott vele - visszakerül a szovjet emlékmű elé, annak az egykori önkormányzati képviselő hathatós közreműködésének köszönhetően (immár alpolgármesteri minősítésben), aki annak idején ellentmondást nem tűrve állt ki a korábbi határozat mellett, s utasított vissza minden politikai és nemzetiségi támadást, melyek az ágyú kapcsán merültek fel. Az eset legfőbb tanulsága, hogy az etnikai/nemzeti feszültségeket a lokális közösségekben (is) rendszerint egyének vagy szűk érdekcsoportok gerjesztik saját céljaik elérése érdekében. Mellettük ott vannak azok a szélesebb tömegek, csoportok — ez esetben a magyar és szlovák nemzetiségű lakosság egy-egy része - akik komolyan veszik „vezetőik” (a hangadók) e kérdésben történő megnyilatkozásait, és mintegy vezényszóra reagálnak a történésekre. A kérdés mindig az, hogy az etnikai konfliktus útjára lépő spontán tömegek (csoportok) meddig hajlandóak alávetni magukat a velük manipuláló egyének/érdekcsoportok felhívásainak, utasításainak? Amennyiben ugyanis valamelyik érintett csoport kivonja magát a „manipulátorok” irányítása alól, s a kollektív cselekvésnek ez esetben csak rájuk vonatkozó logikája (vagy éppenséggel „logikátlansága”) mentén kezd el tevékenykedni, olyan reakciókat válthat ki a másik félből, melynek végkimenetele magában hordozza egy súlyosabb konfliktus lehetősségét is. Irodalom Bakó Boglárka 2001 Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek nemzeti tudatában. In Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai. Szerk. Tóth Károly. Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 74—81. p. /Nostra Tempora 3./ Gaál Imre 200! Száz év Tornaija történetéből (1848-1948). Somorja: Méry Ratio. Geertz, Clifford 1994 Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest: Századvég Kiadó. Jarábik Balázs 2000 Az új modell. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2, 1. sz., 99—108. p. Pusko Gábor 2003 Szlovákok, csehek, magyarok Tornaiján. In Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. Szerk. Bakó. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2005 A szimbolikus térfoglalás, mint az etnikai önmeghatározás eszköze a gömöri Tornaiján. In Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Szerk. Klamár Zoltán. Aszód: Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának Petőfi Múzeuma, 241-249. p. /Múzeumi Füzetek (Aszód) 53./ 138
