Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2005 - Acta Ethnologica Danubiana 7. (Dunaszerdahely-Komárno, 2005)
Közlemények - Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei
magyar szlovák roma cseh 4092 fő 3711 fő 209 fő 55 fő (Forrás: Sčítanie obyvateľov... Národnostné zloženie... 2(101, 42) római katolikus református evangélikus baptista Jehova tanúi görög katolikus evangélikus (metodista) egyéb, nem megadott vallás nélküli 6253 fő 531 fő 218 fő 110 fő 40 fő 20 fő 10 fő 184 fő 764 fő (Forrás: Sčítanie obyvateľov... Náboženské vyznanie... 2001, 42-43) 3. Ógyalla szakrális kisemlékei 3.1. A településről röviden Az első, Gylliit érintő írásos emlék 1357-ből származik. 1485-ben Paulus Hettdy de Gyalla' szerepel. 1570-től a pusztát Gyalayak birtokolták. 1697-ben Konkolyak, 1728-tól Szluha, Baranyay és így tovább (Borovszky 1905, 110; Fényes 1848, 123)1 2 3 4. A 18. század második felében a település Komáromszentpéter fíliálisa. 1790-től Ógyalla már római katolikus anyaegyházként szerepel a forrásokban.’ A 19. század első felében a településnek 1150 római katolikus, 220 református, 240 zsidó és 3 ágostai hitvallású lakosa volt (Fényes 1848, 122). 1920-ban Ógyalla hivatalos szlovák megnevezése Stará Dala, majd 1948-ban Hurbanovo lett (Majtán 1998, 108). 1923-tól 1960-ig járási székhely (Kollár 2000, 197). 3.2. Az ógyallai római katolikus templom A templom szorosabban véve nem tartozik ugyan a szakrális kisemlékek kategóriájába, de az utóbbiak értelmezéséhez, megítéléséhez egy-egy település viszonylatában hasznos lehet a templomról nyert információk összegzése is. 1718-ig a településen Szentháromság tiszteletére állhatott egy templom (kápolna?), majd 1718-ban vagy ezt követően Szent László király tiszteletére építettek egy újabb objektumot (Chalupeczky József: Templom - R. kát. Egyház).J A régi római katolikus templom 1773-ban épült, amely a mai komáromszentpéteri katolikus építményhez hasonlított.5 A templomot Szluha Ferencné Konkoly Thege Júlia (Julianna?) építtette, valószínűleg testvéreivel, Kon-1 Blaskovics József lurkológus régi török személynévből, Jalbó\ származtatja, mely lángot jelentett (Blaskovics 1989, 11 ). 2 Meg kell említeni Konkolypusztát, amelyet a Thegus család 1242 körül kapott IV. Béla királytól: Terra de Konkol. A család ebből kifolyólag felvette a Konkoli nevet (Magyar Nemzet 1902. január 17., 5). 1247-ben mint Paatas de Conçut. 1344-ben a Kcmeyek szerepelnek, 1356-ban Konkoly Tlicgc Miklós és Péter földbirtokosok (Borovszky 1905, III). 3 A fenti adatot egy ránk maradt kéziratból vettem át, amely Lacza Jenő magánlevéltárából származik, ügyelőre csak feltételezni tudom, hogy a kézirat szerzője Ordódy István (25. p.: A XVIII ik század s a francia háborúk kora. 1711 1845. In Bogota község története. H.n. é n., 18 25. p.). 4 A helyi szájhagyomány egy Abán lévő, volt Árpád-kori kolostor maradványairól is tud. Az abai terület 1247- ben egy Wcytich nevezetű személy tulajdonában volt (Borovszky 1905. III). 5 Megjegyzem, hogy ebben az időben a település Komáromszentpéter filialisa volt Bagotával együtt. Ezen időszak megismeréséhez a Komáromszentpéteri plébánia levéltára áll rendelkezésünkre. Chalupeczky József az ógyallai katolikus plébánia levéltárával kapcsolatban hja: „Az anyakönyvet és mindennemű iratot egész 1915 évig elvitték " 134
