Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

n á I j a a szociológiából, kulturális antropológiából átvett fogalmakat és azokat az ideákat, amelyeket ezek kifejeznek.

Szabó Árpád Töhötöm könyvében egy gazdasági tevékenység - vagy még pontosabban: a juhtartás és á jultok bemérésének - ürügyén nagyon finom rajzát adja egy kalotaszegi (vagy nem is kalotaszegi?) falu társadalmának. Ebben a könyvben ugyanis többről van szó egyetlen falunál (földrajzi kiterjedtség) és többről puszta juhtartásnál (társadalmon belüli kiterjedtség). Nem csupán azért, mert külön fejezet foglalkozik Erdély népi gazdálkodásával, Kalotaszeg (társadalom)néprajzával és mert egy harmadik fejezetben mezőségi példákkal is megismerkedhetünk. hanem azért is, mert képet kapunk a vizsgált közösség olyan, alig érzékelhető rezdüléseiről, amelyeket kívülállóként nem biztos, hogy észrevennénk, a közösség tagjaiként pedig valószínűleg nem tartanánk említésre méltónak. Az élményközeli és az élménytávoli megközelítési módok közötti egyensúly fontosságára Geeitzre utalva Szabó Á. Töhötöm is felhívja a figyelmet az alkalmazott kutatási módszer - még inkább: az alkalmazott kutatási módszerek ötvözetét - bemutató fejezetben (lásd az általam néhány sorral korában leírt utalást a friss látásmódra). A juhtartás ürügyén kutatás-módszertani és elméleti kérdések feszegetésére is alkalmat kerít, már maga az Előszó és a Bevezetés első része (Tasmánok a focimeccsen) is előrevetíti, hogy az Olvasó nem egyszerű etnográfiai leírást, hanem igenis, sűrű leírást vett a kezébe. Fokozatosan megismerkedünk azzal a területtel, ahol a közösség mindennapjai vagy ünnepnapjai zajlanak (játéktér) és azzal a nagyon komoly játékkal (mély játék), amelyet a résztvevők űznek. A Népi gazdálkodás Erdélyben c. fejezet sem teljesen az, mint aminek látszik. Ebben is elsősorban elméleti - komoly, nemcsak az etnográfusok számára fontos - kérdéseket feszeget a szerző (Parasztokból parasztmunkások, Az újraparasztosodás). A Néprajz Kalotaszegen - Kalotaszeg a néprajzban c. fejezetben azokra a kérdésekre, problémákra, tévhitekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel a magyar nyelvterület északi területeinek - elsősorban a Palóctoldnek - vizsgálata során is rendszeresen szembe találkozik a kutató: mettől meddig terjed az adott terület, kik a kalotaszegiek (palócok stb.) miért ők stb., stb... Itt kiderül, hogy a vizsgált falu - Lóna - Kalotaszeghez történő sorolása sem olyan egyszerű és problémamentes. A Magyarlóna helyzete c. fejezet mindazt a háttérinformációt (statisztikai adatok, történeti kitekintés, földrajzi elhelyezkedés stb.) tartalmazza, ami elengedhetetlen egy-egy vizsgált település térbeli és időbeli elhelyezéséhez, bizonyos cselekménysorok megértéséhez. A lónai juhtartás, A faluközösség és intézményei és A háromnapos ünnep - a juhmérés c. fejezetek foglalkoznak a tulajdonképpeni cselekménysorozat vizsgálatával. A legeltetési társulás működésének mindennapjait, illetve annak a mindennapokra és ünnepnapokra gyakorolt hatásait ismerhetjük meg a felsorolt fejezetekből. Nem a múlt (félmúlt) történéseit, hanem napjaink cselekményeit. Ilyen értelemben egy jelenkutatás tanulságait összegzi számunkra, kívülállók számára Szabó Á. Töhötöm. És hogy miért tartotta fontosnak két példa bemutatását a Mezőségről is? Erre a kérdésre válaszként álljon itt a szerző magyarázata: ..A negyedik fejezetben arról beszéltem. Kalotaszeg mint a Magyarlónát is magába foglaló tájegység munkahipotézis. Azért választottam ezt a regionális keretet Lóna gazdálkodásának, a juhtartásnak a vizsgálatához, mert a gazdálkodás egésze - és ezen belül a juhtartás - a Kalotaszeghez sorolt falvak gazdálkodásával sok hasonlóságot mutat. Ugyanott azt is megjegyzem, hogy egy más irányú kutatás esetleg fölöslegessé tenné a területiség problémájának felvetését, vagy más egységbe foglalná Lónát. A két mezőségi példa így kerül ebbe a munkába. Nem azt akaróin, mondani, hogy Kalotaszeg nem létezik, vagy hogy Lóna mezőségi fallt. De a gazdasági helyzet, a gazdálkodás egészéből kiragadott, hasonló rendszerű juhtartás - helyi pásztorkodás, a tejhaszon tejként való elosztása, következésképp közös fej és és mérés alkalmazása - kutatása esetén Kalotaszeg határai nem „sűrűsödnek”, a két tájegység igencsak egybetartozónak mutatkozik. A másik oka a példák leírásának az, hogy mindkét faluban él-207