Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-01-19 / 3. szám
3. 8Z. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 57 Hivatalos másolat. 879/1911. szhoz. 97700/VII-B-2. 1910. szám. M. kir. földmi velésügyi miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak (kivéve Fiúmét.) Az élesztő gyártása és forgalomba hozatala tárgyában egyidejűleg kiadott körrendeletemet szabályszerű közhirrététel és foganatosiitatás végett megküldöm. Ez alkalommal a rendelet 6 §. 2. bekezdésében megjelölt vizsgáló állomások területi beosztását következőleg állapítom meg: a) a kassai m kir. szeszkisérleti állomás körzetébe tartoznak: Abauj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör és Kishont, Sáros, Szepes, Ung, Zemplén, Liptó, Békés, Bihar, Hajdú, Máramaros, Szabolcs, Szalmái', Szilágy és Ugocsa vármegyék, továbbá Kassa, Nagyvárad, Debrecen és Szatmár-Németi thjf. városok; b) a kolozsvári m. kir. vegykisérleti állomás körzetébe tartoznak a Királyhágón túl fekvő törvényhatóságok; c) a gödöllői in kir. szeszkisérleti állomás körzetébe tartoznak a többi törvény- hatóságok, valamint Fiume város és kerülete. Mivel pedig az élesztő közforgalmának ellenőrzése és a mintavétel — különösen eleinte — szakismeretet igényel, az 1895. évi XLVI. t.-c. 8 § a, illetve a V. R. 25. §. 2. bekezdése értelmében utasítani fogom az illetékés vizsgáló állomást, hogy az ellenőrző elsőfokú hatóságoknak ebben is szakértőül szolgáljon s ennek megfelelően utasitandók az elsőfokú hatóságok, hogy a helyszíni szemlékre és mintavételekre a V. R 25. §-a értelmében a vizsgáló állomások szakközegeit lehetőleg hívják meg. Végül megjegyzem, hogy bár ezen megküldött rendelet a 7. §. értelmében csak az 1911. évi március 1-én lép életbe, tekintettel arra, hogy az élesztő gyártása és közforgalma az 1908. évi XXVIII. t.-c. 51. §-a értelmében már 1908. évi szeptember 1-től fogva minden további rendelkezés szüksége nélkül is az 1895. évi XLVI. t.-c. rendelkezései alatt áll, az élesztőt ezen rendelet életbe lépte előtt is csak oly módon szabad forgalomba hozni, hogy a vevő vagy fogyasztó annak eredete, összetétele vagy minősége felől mindig tisztában lehessen s hogy a hatósági ellenőrzés meg ne hiusittassék. Budapest, 1911. január 3. gróf Serényi. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1911. évi január hó 3-án 97700/910. szám alatt kiadott rendelete az élesztő gyártása és forgalomba hozataláról. Az 1908. évi XXVIII. t.-c. 51. §-ának utolsó bekezdése értelmében az élesztő mint mezőgazdasági ipari termék, az 1895. évi XLVI. t.-c. hatálya alá helyeztetvén, az élesztő gyártása és forgalomba hozatalának szabályozására a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi miniszter urakkal egyetértőleg az alábbiakat rendelem: » 1. §. Élesztő (Saccharomyces cerevisiae) alatt ezen rendelet szempontjából olyan kelesztő és szeszes erjedést létesítő termék értendő, melylyel ipari értelemben szesz, illetve sör termeltetett. A magyar államnak azon területén amelyre az 1895. évi XLVI. t.-c. hatálya kiterjed, csakis tiszta szesz- vagy tiszta sörélesztő, avagy olyan szeszélesztő hozható forgalomba, mely legfeljebb 30 (harminc) °/o keményítőt tartalmaz. Sörélesztőt szeszélesztővel, vagy keményítővel eladás céljából keverni, ilyen keveréket vagy más idegen anyagokat tartalmazó élesztőt a kereskedelmi forgalomba hozni tilos. Úgyszintén tilos romlott avagy felbomlásnak induló élesztőt forgalomba hozni, vagy közfogyasztási célokra felhasználni. Azokban a helyiségekben, melyekben sörélesztőt gyártanak vagy átcsomagolnak, nem szabad másféle élesztőt gyártani vagy tartani. 2. §. Az élesztő vagy téglányalakban, az egészségre nem káros módon készített papiros csomagban, vagy tartályokban hozandó forgalomba olykép, hogy
