Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-12-19 / 52. szám
52. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 631 De a Rákóci szabadságharcára vonatkozó történelmi emlékek fölkutatása, publikálása közben sem feledkezett el Thaly arról a magasztos eszméről, melynek megvalósítását ifjonti lelkesedéssel élete céljául tűzte maga elébe : — Hozzuk haza Rákóczi Ferencet és töröljük le halhatatlan emlékéről azt a szégyenfoltot, mellyel egy magáról, magyarságáról megfeledkezett satnya nemzedék, inkább magamagát bélyegezte meg! Nem is, hagyta elaludni ezt az eszmét soha. Ebrentartotta. Agitált mellette szakadatlanul. És az idők teljessége megszülte a napot, melyen a magyar nemzet millióival közös vágyainak, reményeinek teljesülését láthatta. Dicsőséges vezérlő fejedelmünk Rákóczi Ferenc itthon van! Itthon az édes anyja, a magyar nők örök mintaképe, Zrínyi Ilona. Itthon vannak Bercsényi, Eszterházy, Vay Adám, Sibrik, a dicső fejedelem hontalanságának és szenvedéseinek hű osztályosai. És Rákóczi megdicsőülésének izzó fényben tündöklő sugarai bevilágítottak Kisázsiába Nikomediába is, hogy utat leljen a hazajövetelre a szenvedések töviskoronájával megkoronázott kuruc k i r á 1 y Thököly Imre is. Thaly Kálmán merész álmainak valóraválása: a hősök és martyrok diadalutja Orsovától végig az országon Kassáig, Kézsmárkig volt az ő évtizedek óta lobogó lelkesedésének s valóban hazafias missiójának és fáradhatatlan munkálkodásának legszebb, legnagyobb jutalma S mig Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai szent hamvainak hazahozatala körül szerzett — mondjuk ki tisztán — halhatatlanul örök érdemei halvány elismeréseképen megyei és városi törvényhatóságok, tudományos társulatok, közintézetek, egyesületek, magánosok nagy sokasága diszpolgár- sággaí, hálairatokkal és üdvözlő beszédekkel köszöntötték és nap-nap után köszöntik,' — addig a szivéhez nőtt Magyar Történelmi Társulat, kebelében azon szerény eszme merült fel, hogy ez az országosan megnyilatkozó hála és elismerés a hazafias cselekedethez méltóképen s a nagy közönségnek is hozzáférhető maradandó emlékkel örökittessék meg. E célból egy művészi kivitelű plaquette elkészíttetésében állapodott meg a társulat igazgató választmánya, a mely Thaly képmását, a Rákóczi kora történetéből vett valamely mozzanattal kapcsolatban ábrázolná. A költségek — beleszámítva az ünnepeknek szánt 600 korona nyers arany értékű emlék-plaquette árát is — aláírás utján volnának fedezendők, mi célból az aláírók számára veretendő ezüst-és bronz- plaquettek ára darabonként 25, illetőleg 10 koronában állapíttatott meg. Ennélfogva tisztelettel kérjük tagtársainkat és a hazafiasán érző nagyközönséget, hogy az ügyet magokévá tévén, azt a mellékelt gyiijtőiven aláírásukkal támogatni s annak sikere érdekében mennél több aláírót.' gyűjteni szíveskedjenek, hogy ily módon egy maradandó emlékkel is leróhassuk Thaly Kálmán nagy érdemei előtt a hála és elismerés adóját. Az aláirás utján begyülendő összeget kérjük az idemellékelt postatakarékpénztári befizetési lapon legkésőbb a jövő 1908. évi február hó 1-ig a Magyar Történelmi Társulat pénztárába, a gyűjtői vet pedig a társulat titkári hivatalához (Budapest, I., Vár: Oi’sz. Levéltár) beküldeni, hogy a veretendő ezüst-és bronz-plaquettek számáról tájékozva lehessünk. Budapesten, 1907. október 24-én. Gr. Teleki Géza s. k., a M. T. T. elnöke. Barabás Samu s. k., a M. T. T. jegyzője. 29119/1907. szám. Valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral oly felhívással közlöm, hogy a gyűjtést hatóságuk területén megindítani, a befolyt összegeket a kaposvári m. kir. adóhivatalhoz, az adományozók névsorát pedig hozzám — a beküldött összegek jelzése mellett — terjeszszék föl. Kaposvár, 1907. évi december hó 14-én. Kacskovics, alispán. \
