Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-13 / 110. szám

2017. MÁJUS 13., SZOMBAT KULTÚRA 11 Középkori gengszterből legendás király Excalibur újratöltve A Guy Ritchie rendezte Ar­thur király - a kard legen­dája című film egy látvá­nyos, minden ízében végig­gondolt kalandfilm és egy szórakoztató gengsztervíg­játék keveréke. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FILM Arthur király történe­te olyan az angolszász emlé­kezetben, mint nekünk, ma­gyaroknak az őstörténetünk­ről szóló népmesék vagy a re­gék és mondák. Olyan, valós történelmi alap köré épült mí­tosz, amit mindenki ismer va­lamennyire, aki az adott kultú­rában nőtt fel. De nemcsak ők - az Arthur-mondakört nem­csak az angolszászok ismerik, hanem szinte mindenki a nyu­gati kultúrában, hisz a kerék­asztal lovagjairól és a csoda­kardról, amit csak a kiválasz­tott húzhat ki a sziklából, min­denki hallott, aki Európában (vagy Amerikában) nőtt fel. A történetnek sok-sok verziója volt már születésekor is, az év­századok alatt pedig folyamato­san bővült és változott a sztori. Guy Ritchie színes, széles­vásznú, 3D-s, pörgős akció-ka- land-vígjátékában Arthur konkrétan egy bordélyházban nő fel, majd a menedzsere lesz az intézménynek (szakszóval: strici), és emellett piti bűnö­zéssel foglalkozik - innen fog­lalja el a királyi trónt, renge­teg látványos, vicces és akció­dús kaland után. Guy Ritchie angol rende­ző (azon túlmenően, hogy jó ideig Madonna férje volt) leg­inkább sajátos, a műfajt meg­újító gengszterfilmjeiről is­mert (Blöff, Revolver, Spíler), amelyekben a karcos humor és a vígjátéki helyzetek brutá­lis jelenetekkel váltakoznak, valamint előszeretettel nyúl is­mert kulturális témákhoz, hő­sökhöz, és modernizálja őket: ilyen a Sherlock Holmes és a Sherlock Holmes 2. - Árnyjá­ték című filmje, amelyek a vi­lághírű detektív videoklipesí- tett, modernizált, mégis kor­hűen bemutatott kalandjait mesélték el. Az Arthur királyban sem ta­gadja meg Ritchie a gengsz­terműfajt: a fiatal Arthur (aki­nek nagybátyja bitorolja Ca­melot trónját) a kora közép­kori, kitalált London zűrös ut­cáin és zűrös alakjai közt nő fel, majd bandavezérré emel­kedik - a sziklából „kinőtt” rejtélyes kard azonban meg­változtatja az életét, pláne, mi­vel ő a kiválasztott, aki ki tudja húzni. Tagja lesz egy ellenálló­csoportnak, visszaszerzi jogos örökségét, egyesíti népét, és legyőzi a trónbitorló gonoszt - a történet nem eredeti, de a megvalósítás és a motívumok igen. Szép számban rejt el bel­ső, rejtett poénokat, amelyek nem korhűek, de igen szóra­koztatóvá teszik a jeleneteket, miközben technikailag és lát­vány szempontjából egy való­di történelmi fantáziafilmet látunk, ami, főleg 3D-n nézve, lenyűgöző élmény. A színészek közül érdekes módon nem is annyira a cím­szereplő kiemelkedő, hanem a gonosz trónbitorló szerepét alakító Jude Law, aki az egydi­menziós gonosz helyett szinte shakespeari, drámai hőst kreál Vortigen alakjából. Guy Ritchie filmjeiben védjegynek számíta­nak a fura arcú karakterek, itt sincs ez másképp - vicces ki­kacsintás, hogy egy melléksze­repben a legendás angol focista és médiasztár, David Beckham is feltűnik mint az ellenállás egyik harcosa. Az Arthur ki­rály - a kard legendája a látvá­nyos, minden ízében végiggon­dolt kalandfilm és a szórakoz­tató gengsztervígjáték keveré­ke. A magyar nézőknek ugyan Arthur király alakja elég távo­li, de ha nem is ismerjük annyi­ra a mítoszt, a film azért tartal­mas szórakozást nyújthat a fel­nőtt nézőknek. Arthur király - a kard legendája EREDETI CÍM: King Arthur: Legend of the Sword (Színes, szinkronizált angol­amerikai akcióvígjáték) RENDEZTE: Guy Ritchie ÍRTA: Joby Harold, Guy Ritchie, Lionel Wigram FŐSZEREPLŐK: Charlie Hun- nam, Jude Law, Eric Bana, Djimon Hounsou, David Beckham, Astrid Berges-Frisbey ZENE: Daniel Pemberton FÉNYKÉPEZTE: John Mathieson LÁTVÁNY: Gemma Jackson GYÁRTÓ: Village Roadhsow Pictures, Warner Bros. JÁTÉKIDŐ: 126 perc KORHATÁR: 16 év. A film szink­ronos 2D, IMAX, 4DX és 2D OV változatokban látható a mo­zikban FORGALMAZÓ: Intercom Mese, érzelmi mélységgel KÖNYV A mese réges-régen nemcsak gyermekeknek szóló szórakozás volt, hanem - elég, ha a népmesékre utalunk - a tanító, nevelő és a világot ért­hetőbbé tevő beavatás része. Manapság a mese mint műfaj ezt a rendeltetését szinte telje­sen elvesztette, a szórakozás és a fantáziavilágban való fel­oldódás a meseírók legfőbb te­repe. Varga Domokos György azonban visszatér a forráshoz, történetei nemcsak szórakoz­tatnak, hanem valódi gondo­lati és érzelmi mélységgel ren­delkeznek. Az 1952-es születé­sű szerző sokáig újságíró volt, dolgozott szerkesztőként, fő- szerkesztőként, közben újság­írókat, kommunikátorokat ok­tatott a Budapest Média Inté­zetben és a Soter Line Oktatá­si Központban. Újságíróként jórészt a rendszerváltozás időszaká­nak a legtöbb éles vitát, oly­kor politikai háborúságot ki­váltó eseményeit és folyama­tait elemezte. 2007-ben fel­hagyott a politikai újságírás­sal, meséket ír, a tavaly meg­jelent Bilhebolháig hat re­mek meséskönyvet jelentetett meg (Cin-Cin - Igaz mese egy kisfiúról és az ő barátjáról; Fittyfirity - Igaz történet egy hajléktalanról és a csodálatos kutyájáról; Habocska; Egyet­len történet; Tévé a tanyán). „Ezek a mesék olyan gyere­keknek és felnőtteknek valók, akik szeretik a bonyodalmak finom, békés megoldásait, a szelíd, hétköznapi hősöket, az igazságot és az igazságos­ságot - méltatja Botond Gyu­la pszichiáter a szerző műve­inek legjellemzőbb vonásait. - De hát vannak, akik másfé­le megoldásokat, másféle me­séket szeretnek inkább? Bizo­nyára, hiszen igen nagy a ke­letje a valóságidegen, képzelt bajok, képzelt megoldásait le­író akciótörténeteknek, ame­lyekben a jók győznek, de ők is ugyanazon az úton járnak, mint a gonoszok, csak ellenke­ző irányban. Varga Domokos György meséiben nincsenek gonoszok. Vannak viszont ba­jos ügyek, konfliktusok, civó- dások, vívódások, fájdalmak, félelmek, mint ahogy a min­dennapi életünkben is. Ezek a mesék nem harccal, győze­lemmel, pusztítással szóra­koztatnak, hanem kedvesség­gel, játékossággal, humorral, emberséggel.” A Bilhebolha 12 egymás­ra épülő történetet tartalmaz. Címszereplőnk képes belelát­ni azoknak az emberi (és oly­kor állati) lényeknek a gondo­lataiba és érzéseibe, akiknek a fülébe-fejébe betelepszik, ez adja e mesék sajátos nézőpont­ját és különleges lebegését. A másik fontos karakter min­den mesében Dini, Dani, aki­vel részben az olvasó is azono­sulhat: Bilhebolha neki meséli el a gondolatait, észrevételeit, töprengéseit, ő az, akivel a me­sékben voltaképpen megtörté­nik a beavatás. A helyzetek és a helyszí­nek jórészt hétköznapiak - A macska és az egér, Kutya­baj, Buszon, Kiránduláson, VARGA DOMOKOS GYÖRGY: Bilhebolha (Beavató mesefüzér) KIADÓ: Hét Krajcár Kiadó OLDALAK SZÁMA: 287 KIADÁS ÉVE: 2016 ÁR: 2300 Ft Suliban -, ám akadnak köz­tük varázslatosabb, nem min- dannapi kalandok is: Bilhebol- ha hol a Lakatlan szigeten, hol egy Boszorkánykörben köt ki. Az író érzékenységét, fantázi­áját, tehetségét dicséri, hogy a történetek mögöttes tartalma az, ami valójában elvarázsolja az olvasót (és a mesét hallgató gyermeket): a történetek taní­tások, megoldások az élet ki­hívásaira, hatalmas szeretet­tel, alázattal bemutatva. A Bil­hebolha leginkább 7-13 éves gyerekeknek ajánlott, de fél­tőnként is tanulságos - be­avatásra mindenkinek szük­sége van. Karácsony Vendel HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom