Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-11 / 161. szám

2016. JÚLIUS 11., HÉTFŐ Tóth II. József még mindig azt álmodja, Puskás vehette át a Világkupát 14 MEGYEI KÖRKÉP________________________________________________________________________________________ _ A z Ezüstesapat elfeledett szélsője A napokban ünnepelte 87. születésnapját Tóth II. József, az 1954-es labdarúgó-világ­bajnokságon ezüstérmes ma­gyar válogatott utolsó élő tagja. Akiről kevesen tudják, hogy a hatvanas évek végén Kaposváron edzősködött. Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR „A Vasasnál tegnap edzőcsere történt Tóth József, aki az idei bajnokságra felkészí­tette a Vasas labdarúgóit, szol­gálati beosztása miatt nem tu­dott eleget tenni edzői tisztének, gyakran még a hétközi edzése­ket sem tudta látogatni. Tóth Jó­zsef utóda Tóth II. József lett. Ő egykoron a Csepel válogatott szélső játékosa volt, jelenleg a Vi­lágítástechnikai Vállalat dolgo­zója. Tóth II. lózsef szívesen vál­lalta, hogy továbbiakban szakve­zetője legyen a Vasas labdarúgó- csapatának. Dombóvárra már ő kíséri el a csapatot. Nagyon fon­tos lenne, hogy a szintén kiesője­lölt D. Spartacus ellen pontot sze­rezzen a Vasas.” A Somogyi Néplap a fenti, meglehetősen rövidke írással in­tézte el 1968. június 15-én, hogy' az Aranycsapat bővebb kere­tének, az 1954-es világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottjá­nak tagja lett az NB III. Délnyu­gati csoportban szereplő kapos­vári piros-kék gárda új edzője. Aki egy nappal kinevezése után máris teljesítette a lap óhaját, s irányításával a Kaposvári Vasas egy-egyes döntetlennel térhetett haza a tolnai városból. A követ­kező fordulóban a Bonyhád ellen az első győzelmét is megszerez­te az újdonsült tréner, akinek irá­nyításával az idény végén csont nélkül bennmaradt a csapat.- Nagyon jó játékosok voltak - mondja a napokban 87 éves Tóth n. József, amikor meghallja Szentesi, Takács, Csapó, Balázs, Fülöp, Devecseri, Szentgróti, Barta, Matics II. és Székács ne­vét. - Csak éppen akkoriban elég nagy káosz volt a klubnál, így a munka és az edzés mellett megannyi körülmény zavarta a munkánkat Pedig az akkor 39 éves egyko­ri válogatott labdarúgó nagy el­határozásokkal érkezett a somo­gyi megyeszékhelyre: itt kezdte meg - utóbb igencsak rövidke - edzői pályafutását.- A Csepel Művekben, ahol esztergályosként dolgoztam volt egy kaposvári ismerősöm, s ő ajánlott be az akkor harmadik számú helyi csapathoz - em­lékszik vissza a vb-ezüstérmes szélső. - Az ifiválogatottból is­mertem néhány srácot, így be­levágtam. Terveit azonban át kellett ér­tékelnie: a körülmények ugyan­is nem javultak, s miután a gár­da a következő évben is a kiesés ellen küzdött, egyre rosszabbul érezte magát a városban. „Tóth H. József nem tudott tel­jesen gyökeret verni Kaposvá­ron - írta a Néplap a kinevezést követő év július 18-án. - Már a bajnokság kezdete előtt beje­lentette, távozni készül. Ez a bi­zonytalanságérzet kétségkívül hozott magával szakmai hibá­kat is. (...) Korábban kellett vol­na tisztázni az edzőkérdést. Ha valaki nem akar maradni, akkor kár az erőlködésért.” megtanultak a grundon. Job­ban kikaptak, mint a meccsen! A nyugatnémetek elleni berni döntő viszont még ma is kísérti: állítja, álmában mindig Puskás veszi át a világkupát és az arany­érmet.- A sérülésem miatt a lelátó­ról néztem a meccset - csuklik el a hangja. Az elején minden a megszokott mederben zajlott: átrohantunk rajtuk, nyolc perc alatt két gólt rúgtunk. Utána vi­szont... A 3-2-es vereség után nehéz volt visszamenni a vas­gyárba, megvádoltak, eladtuk a meccset, kocsikat kaptunk ér­te. Nehezen lépett túl az ország az ezüstérmen, pedig utóbb ki­derült: az angol bíró elcsalta a meccset, Puskás egyenlítőgól­ja teljesen szabályos volt. Aztán azt is rebesgették, a németek | doppingoltak. És képzelje, már | az ezüstérmem sincs meg, egy­jj szer járt itt egy forgatócsoport, s S valamelyik tagja ellopta... A vébé után három év alatt mindössze hétszer lett váloga­ban. Természetesen a kor nagy csapatai, a Honvéd, az MTK és í Ferencváros szerették volna át igazolni, de a gyár vezetői nem engedték el. így viszont sokkal nehezebben került be a váloga­tottba - főleg, mert a pártveze­tés szemében megbízhatatlan­nak számított. Ismert volt a cserkészmúl­tam, s templomba is jártam - magyarázza. - Ráadásul, miu­tán az egyik nagynéném 1938 óta Angliában élt, nem mertek nyugatra engedni, féltek, hogy kint maradok. Csak miután megnősültem, s megszületett a gyerekünk hitték el, nem aka­rok disszidálni. így viszont, noha 1953 októ­berében bemutatkozhatott a vá­logatottban - Bulgária ellen Szó­fiában 1-1 -, nem lehetett ott az évszázad mérkőzésén, az an­golok elleni 6-3-ás diadalon a Wembleyben, játszhatott viszont a visszavágón, s a népstadion­beli 7-1-en ő lőtte a magyar csa­pat ötödik gólját. És az sem le­pett meg senkit, hogy bekerült az 1954-es vébé-keretbe.- Dél-Korea ellen kezdtünk, s 9-0-nál Guszti' bácsi (Se­bes Gusztáv szövetségi kapi­tány - a szerző) megsajnálta őket, és szólt, álljunk le - ne­veti el magát. - Az NSZK elle­ni 8-3-as csoportmeccsen már én is játszottam (ő lőtte a hete­dik gólt a 75. percben - a szer­ző), de igazából a brazilok el­leni negyeddöntő a felejthetet­len. S nemcsak, mert 4-2-re győztünk, hanem mert ott sé­rültem meg, ráadásul megvár­tak minket a játékoskijáróban, és óriási tömegbunyó kereke­dett. Ám nem számoltak ve­le, hogy nem elkényeztetett fi- csúrok vannak nálunk, hanem vagány külvárosi srácok, akik nemcsak játszani, verekedni is tott, utoljára 1957-ben egy Bul­gária elleni vb-selejtezőn ját­szott a nemzeti csapatban, mely­ben 12 fellépésén öt gólt szerzett - az utolsót az olaszok elleni Eu­rópa Kupa-meccsen... Két évvel később másodszor is bajnok lett a Csepellel, majd 1961-ben - 296 bajnokin szerzett 78 gól után - sérülésé miatt visszavonult.- Csak annyi változást ho­zott az életemben - jegyzi meg -, hogy attól kezdve nem jártam ki a műszakból edzésre. Amúgy futballistaként ez volt az egyet­len kedvezmény, amit kaptam. Ne higgye, hogy agyon voltunk fizetve: a bajnoki aranyért két­száz forintot kaptunk, s a válo­gatottnál sem dőlt a pénz. Na jó, az olaszok legyőzéséért kétezer forintot adtak, emellett néha en­gedtek minket behozni ezt-azt a határon. Nehezen dolgozta fel, hogy el kellett szakadnia a futballtól, ezért is kapott a fentebb kitár­gyalt kaposvári lehetőségen, ám alig három évet dolgozott csak trénerként.- A gyakorlatban szerettem bemutatni a feladatokat - állítja -, viszont a sérülésem miatt sok mindent egyszerűen nem tud­tán! Pedig 1972-ben letettem a szakedzőit is: vizsgakérdésnek megkaptam, milyen taktikával játszott a válogatott az angolok elleni 7-1-es mérkőzésen? De hi­szen azon én játszottam, mond­tam a vizsgáztatóknak... Profitálni viszont nem tu­dott az edzői végzettségből, így 45 évig dolgozott a csepeli vas­gyárban: előbb esztergályos­ként, majd műszaki tisztviselő­ként. hatvan esztendősen vonult nyugdíjba, s térdprotézise miatt ma már teljesen visszavonultan él ugyanabban a lakásban, aho­vá 1954-ben költözött.- A gyárban még a nyolcva­nas években is csak-csak tud­ták, ki vagyok - mondja rezig- náltan -, ám igazából ma már senki sem emlékszik rám. Még a szomszédok sem tudják, hogy anno Puskással, Kocsissal, Bo- zsikkal és a többiekkel játszot­tam együtt. Ahogyan azt sem, a vb-döntős csapat utolsó élő tagja vagyok. A londoni Aranycsapat­ról mindenki tud, de mi Svájc­ból csak másodikként jöttünk haza. Az Ezüstcsapat pedig sen­kit sem érdekel... A nyolcvanhét esztendős Tóth II. József az 1954-es világbajnokságon a brazilok ellen is pályára lépett, s azon a meccsen szerzett sérülése miatt nem játszhatott az NSZK elleni vesztes döntőben Tóth II. József válogatott mérkőzései Az első meccs és az első siker Ezek után senki sem lepődött meg, amikor az újság egy nappal később rövidke hírben jelentette be: „A Kaposvári Vasas labda­rúgócsapatának legutóbbi szak­osztály-vezetőségi ülésén Tóth n. József edző és a vezetőség kö­zött megállapodás született ab­ban, hogy az edző és a K. Vasas "közös megállapodással felbontja az edző szerződését.”- Valóban hívtak Pápára az NB II-be - ismeri el több mint négy és fél évtized távlatából a hajdani válogatott labdarúgó -, de ha Kaposváron adottak lettek volna a feltételek a munkához, nem megyek el. így viszont - s erről még a So­mogyi is beszámolt szeptember 27-én - elfogadta a helyi Textiles ajánlatát.- Sokat nyomott a latban, hogy Pestről könnyebb volt oda­utazni, meg aztán a rokonok is a környéken éltek - jegyzi meg Tóth II. József. - A sors fintora, hogy nem sokkal később kétszer is Kaposváron játszottunk a Ki­nizsi és a Táncsics ellen. Akkor jártam utoljára a városban. Ahol ma már csak néhányan emlékeznek rá. Ahogyan or­szágos szinten is sokáig sem­mit sem lehetett hallani róla, s ma is kevesen tudják, hogy egy apró csepeli lakásban éli a vas­gyári nyugdíjasok egyszerű életét az 1954-es világbajno­ki ezüstérmes válogatott utol­só élő tagja. Aki ugyan a vasi Merseváton született, ám neve összeforrt Bu­dapest 21. kerületével: édesanyja és apja is az akkor még a Weiss Manfréd nevét viselő gyárban dolgozott, előbbi csak szülni tért haza szüleihez, majd otthagyta a kis Józsikát a nagyszülőknél. A gyerek második elemi után lett csepeli, s a négy polgári után esz­tergályos tanulónak szegődött a K. Vasas-D. Spartacus 1:1 Az első húsz perc a hazaiaké volt, aztán a 23. percben Ma- tics futott el a szélen, beívelt, és Devecseri a hálóba vágta a labdát, 1:0. Szünet után a vé- v dekező Vasassal szemben fe­lülkerekedett a Dombóvár, s a 20. percben Kovács, leráz­va a védőket, egyenlített, 1:1. Még Balázs egy kapufája je­lentett eseményt. A döntetlen igazságos, bár a lelkesebb va­sas könnyedén megszerezhet­te volna a győzelmet. (Somogyi Néplap, 1968. júni­us 18.) 1929-ben született Merseváton. 1940-ben igazolta le a Weiss Manfréd FC (Csepel). 1948-ban mutatkozott be az NB l-ben a bajnokcsapatban. 1953- ban tagja volt a bukares­ti Világ Ifjúsági Találkozón győz­tes magyar csapatnak, majd ezek után Bulgária ellen Szófiá­ban bemutatkozott a felnőttvá­logatottban. 1954- ben ezüstérmet nyert a magyar válogatottal a svájci vi­lágbajnokságon.1955-ben meg­kapta a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Sportolója kitün­tetést. WM Művekhez. S közben per­sze szabadidejében reggeltől es­tig rúgta a labdát - Tizenegy évesen elmentem egy helyi válogatóra - emlékszik vissza a futballkezdetekre. - Tíz perc után leküldték a pályáról. Bánatosan elindultam hazafelé, de utánam rohantak: nehogy el­menjek, nem az ügyetlenségem K. Vasas-Bonyhád 2-1 A hazai támadások a 20. perc­ben értek góllá, amikor Szentg­róti futott el és talált a hálóba, 1:0. Szünet után a 9. percben is­mét Szentgróti csillogtatta meg csatárerényeit, lövése a kapufá­ról ugyan visszavágódott, de a befutó Fülöp nem hibázott, 2:0. ta. A tíz főre olvadt Bonyhád tá­madni tudott, sőt tíz perc múlva Vajda révén gólt ért el, 2:1. Nagy iramú mérkőzés volt. A kapos­vári csapat kevesebb hibával ját­szott, ezért tudott győzni. (Somogyi Néplap, 1968. júni­us 25.) 1957- ben játszotta utolsó mér­kőzését a válogatottban. 1958- 59-ben bajnokságot nyert a Csepellel. 1961-ben vonult vissza. 1968- tól Kaposváron edzőskö­dött a Vasasnál. 1969- 70-ben a Pápai Textiles edzőjeként dolgozott. 2011-ben Csepel díszpolgá­ra lett. 2014- ben Budapest díszpolgá­rává választották. 2015- ben átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, és sportpályát neveztek el róla szü­lőfalujában. miatt volt elég, amit láttak. Ép­pen ellenkezőleg. A második világháború után előbb ifjúsági válogatott lett, majd fokozatosan helyet követelt magának a Csepel felnőtt csapa­tában is, ahol 1948-tól stabü játé­kos lett. Ugyanekkor szabadult fel esztergályosként is, azaz ren­des munkát kapott a vasgyár­Tóth II. József 24 évesen lett válogatott Mérkőzés Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Góljai száma Bulgária-Magyarország 1-1 1953. október 4. Szófia barátságos­Magvarország-Anglia 7-1 1954. máius 23. Budapest barátságos i Magyarország-NSZK 8-3 1954. június 20. Bázel vb-csoportmeccs i Magyarország-Brazília 4-2 1954. június 27. Bem vb-negyeddöntő Magyarország-Románia 5-1 1954. szeptember 19. Budapest barátságos­Norvégia-Magyarország 0-5 1955. máius 8. Oslo barátságos­Finnország-Magyarország 1-9 1955. máius 19. Helsinki barátságos i Magyarország-Ausztria 6-1 1955. október 16. Budapest Európa-kupa i Magyarország-Olaszország 2-0 1955. november 27. Budapest Európa-kupa i Törőkotszág-Magyarország 3-1 1956. február Í9. Isztambul barátságos Svédország-Magyarország 0-0 1957. iúnius 16. Stockholm barátságos­Magyarország-Bulgária 4-1 1957. iúnius 23. Budapest vb-selejtező-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom