Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-13 / 112. szám
2016. MÁJUS 13., PÉNTEK Kötelező leg a szülötartasj i m if ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Az általunk megkérdezett nyugdíjasok vegyes érzelmekkel fogadták a szülőtartás ötletét. - Ha a gyereknek magának sincs anyagi lehetősége arra, hogy megéljen, miért akarja kényszeríteni a kormány, hogy a szülőt is eltartsa? - kérdezte a kaposvári Sebők Margit.- Javasolhat a kormány bármit, ha hülye a gyerek, mit tehetnek ellene? - tett fel egy másik kérdést a kaposfői Polotár János, hozzátéve: nem törvényi, hanem erkölcsi kötelesség az idős hozzátartozókról való gondoskodás. Nem élnek jól a nyugdíjasok, mondta a somogyi szervezetük elnöke, aki szerint az átlag alatti nyugdíjak nem őrzik meg a reálértéküket, csak az átlag felettiek. Somogy hátul kullog a megyei rangsorban, a 16. az átlagnyugdíjak nagysága tekintetében. A somogyi nyugdíjasok zöme havi 60-90 ezer forint nyugdíjból él. Mégis sokszor még ők segítik a gyermekeiket, unokáikat.- A szülőtartás méltatlan elképzelés a nyugdíjasokkal szemben, akik egy élet munkájával, a járulékfizetésükkel jogot szereztek a tisztességes nyugdíjra. Ez a kérdés jogi és erkölcsi oldala - mondta Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetségének elnöke. - Pénzügyi szempontból megközelítve érthető a szándék, hogy a jövőben átalakuló társadalmi szerkezet, az elöregedő népesség miatt új forrásokat is keresni kell ahhoz, hogy fenntartható-legyen a nyugdíjrendszer. Ez kormányoktól, politikai kurzusoktól független probléma, és előtérbe helyezi a jövő nyugdíjasainak öngondoskodását. Erkölcsileg azonban a mindenkori hatalomnak illene tiszteletben tartani a nyugdíjasokat, nem szabad hagyni, hogy szorult helyzetbe kerüljenek az idősek, akik joggal várhatják el a megbecsülést, mert a társadalom kötelessége gondoskodni arról, hogy a nyugdíjasok ne váljanak kiszolgáltatottá. A jogszabályoknak inkább azt kellene ösztönözniük, hogy a jövő nyugdíjasai saját magukon tudjanak segíteni, más kérdés azonban, hogy a mai 40-50 éves generációnak van-e tőkéje, hogy félretegyen öreg napjaira.- Vannak olyan családok, ahol a gyerekek bizony eltávolodtak a szülőktől, ráadásul a családalapítástól az egzisztencia megteremtéséig van elég nehézsége a mai fiataloknak. A kormánynak arra kellene inkább törekednie, hogy ne vándoroljanak ki külföldre. Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha még a szülőket is a nyakukba varrjuk... K. G. Herczog Mária: vissza a múltba A tervezett változtatásokkal a kormány felmondta az évszázados európai megoldást, mely szerint a társadalmi szolidaritás azt jelenti, hogy a közösségben a tagok kockázatközösséget vállalnak és gondoskodnak azok minimális életfeltételeiről, akiknek önerőből ez nem megy, mondta a hvg.hu-nak Herczog Mária szociológus. Szerinte ezzel egyszerűen visszalépünk a XIX. századba, amikor a családnak volt a feladata, hogy eltartsa a gyerekeket, akik pedig viszonzásul eltartják az időseket. A kormány egymás ellen fordít gyermekeket és szülőket, társadalmi csoportokai. A jómódú- aknak annak nem lesz gond az anyagi hozzájárulás, de egy átlagos kétkeresős szülőpár, amelynek három gyereke van, fel kell tegye a kérdést, hogy mire költse a pénzt: a gyerekre vagy az idős, beteg családtagra. ► Folytatás az 1. oldalról VÍZVÁR Megoldást kerestek és találtak Vízváron a helyi iskola felső tagozatának megszűntetésére. Ahogy azt megírtuk, a Klik barcsi tankerületének illetékesei két héttel ezelőtt értesítették a szülőket arról, hogy a következő tanévtől már nem a településen fogják oktatni az 5-8. osztályos diákokat. A szerdai általános tájékoztató után csütörtökön az iskola szülői munkaközössége egy újabb értekezletet hívott össze, melyre nem csak a szülőket, hanem az érintett települések, Vízváron kívül Bélavár és Heresz- nye önkormányzati vezetőit is várták. A jelenlévők döntöttek a nemzetiségi iskolává átalakulás kezdeményezéséről, és tekintve a szoros, május végi határidőt, a szülők nyilatkozatot írtak alá a folyamat elindításához.- Az iskolához tartozó településeken a horvát és a roma nemzetiségi önkormányzat is jelentős szerepet vállal, így a megoldás szinte kézenfekvőnek bizonyult - hangsúlyozta Kozma László vízvári polgár- mester. - Ha nemzetiségi oktatás folyik az intézményben, akkor a létszámtól függetlenül lehet működtetni, és ha ezt legalább nyolc szülő kéri, akkor a fenntartónak meg kell szerveznie. A felső tagozat megszüntetésének két héttel ezelőtti bejelentése a szülők körében haragot és elkeseredettséget váltott ki. Egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy mi lesz, ha az intézkedést életbe léptetik. Úgy érezték, hogy a felső tagozat megszűntetésével hamarosan az alsósok is hasonló sorsra jutnak. Többen felvetették a költözés gondolatát a településről, néhányan azonnal kivették gyerekeiket az intézményből, a felső tagozatossal együtt természetesen az alsós kistestvért is.- Amikor megtudtuk, hogy milyen sorsot szánnak a felső tagozatnak, megkérdeztük, hogy szülőként mit tehetünk, de azt a választ kaptuk, hogy semmi esélye annak, hogy az iskola megmaradjon - mondta Farkas Rita, a vízvári szülői munkaközösség tagja. - Most úgy látom, hogy van egy kis remény, egyre nagyobb az összefogás a szülők között, megjelent a „tenni akarás” és a szerdai ülés után a Klik is megígérte a segítségét ahhoz, hogy a vízvári intézmény ezentúl nemzetiségi iskolaként működjön. A szülők képviselője hozzátette azt is, hogy az esetleges megszűnés esetén a szülőknek plusz költséggel kell számolniuk az utaztatás miatt iskolajárat hiányában Barcs vagy Csurgó felé, nem is beszélve a közel egy órás buszos menetidőről, ami naponta két órát „rabol el” a gyerekektől, amit tanulással vagy a családjával tölthetne, nem is beszélve a korábban többször felmerül problémákról, melyeket a buszokon tapasztaltak.- Tényekkel, számokkal alátámasztva sem indokolt a felsőtagozat megszűntetése, ráadásul az ide vonatkozó törvény sem fogalmaz egyértelműen - közölte Pápa László bélavári polgármester, akinek a települése szintén érintett az iskola ügyében. - Az intézkedés szinte minden logikát nélkülöz, hiszen ha az alsósok maradhatnak, akkor az épület fenntartási költségei nem csökkennek, továbbra is ugyanakkora létszámú takarító brigádra van szükség, az áthelyezett tanárok útiköltsége és a diákok utaztatása viszont sokkal többe fog kerülni. Jeki Gabriella MEGYEI KORKÉP Tetőmutatók Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu R itkán fog el a tűnődés, amikor belefeledkezem a híradásokba a televízió képernyője előtt, de amikor Németországból érkező információk döngetnek át a lakásomon, egyre gyakrabban akad meg és kalandozik el a tekintetem az ottani háztetőkön. Nem azért, mert annyira érdektelen volna a hallott híranyag, s nem foglalkoznék vele, miként fordítja a pillanatnyi politika a saját malmára a történelmet, hogyan lesz például percenként a világméretű emberáradat katasztrófájából bornírt, nem is ritkán uszító hazugság a kormányszóvivők száján, hanem mert ha kicsit felfelé is szemlélődünk, a cserepek fölött észre lehet venni a jövendőt. Minden egyes ház teteje valósággal egybefüggő tükörként csillog a csurig rakott napelemtől, vagy egyéb kollektorerdőtől - ez utóbbit lehetetlen megállapítani hogy szinte az a furcsa, ha véletlenül valahol kilátszódik az a fránya cserép; s mindez azért is ugyancsak furcsa, mert a zöldenergiás eszköz ugyanezen az idősíkon idehaza még mindig ritkaságnak számít. Márpedig a történelem a legutóbbi szeles-napsütéses vasárnap ebben a témában is utolérte Németországot, ugyanis nem sokkal a déli órák után, amikor a legtöbben kirándulnak és pihennek, s nem használnak sok energiát, nagyobb volt az Angela Merkel vezette nemzet zöldenergia termelése, mint amennyit elhasználtak a háztartások. Hálózatokban jártas mérnökök azonnal koppintanának is fejemre, ne örüljünk nagyon, mert a pluszenergiát tovább kellett adni, s biztosan nem járt vissza pénz a német fogyasztóknak, de csak a vak nem veszi észre a tendenciát. Németországban az évi elektromos energiafelhasználás 33 százalékát biztosítja jelenleg zöldenergia, 2050-re akarják elérni a teljes bezöldülést. Ha minden a terv szerint alakul, addigra már nálunk huszonhét éve menni fog a paksi atomerőmű két, újonnan üzembe helyezett blokkja, s már hét esztendeje nem fogadják tőlünk orosz barátaink a kiégett fűtőelemeket, ám azt nyilván mindannyian nagyon reméljük, hogy ez, a senki által nem akart kaposvári gumihulladék-feldolgozó - közkeletű nevén mégiscsak: gumiégető - működését egyáltalán nem fogja majd zavarni... A cserepek fölött észre lehet venni a jövendőt Életet mentett az erkélymászó rendőr KAPOSVÁR Szerdán kora este érkezett a rendőrséghez a bejelentés, hogy egy kaposvári társasházban élő idős férfit napok óta nem láttak, s életjelet sem ad magáról. A helyszínre érkező rendőrök az első emeleten lévő lakás ajtaját zárva találták, azonban az ablak nyitva volt. Az egyik rendőr a szomszéd lakásból az erkélyen keresztül átmászott a magate- hetetlenül a földön fekvő férfi ■erkélyére, aki segítséget sem tudott kérni. A körzeti megbízott a lakás ajtaját belülről kinyitotta, így a mentőszolgálat munkatársai be tudtak hozzá jutni, akik azonnal el is látták sérültet. Sz. T. Móring: enyhítésre is szükség van BALATON Legalizálhatja az illegális partfeltöltéseket, szabad utat adhat új vízparti, a mederbe is benyúló beruházásoknak - a Népszabadság szerint akár ez is következhet a Bala- ton-törvény frissen benyújtott kormányzati módosító javaslatából. Akad ugyanakkor olyan vízügyi szakember, aki amondó: csupán technikai módosítást eszközölnek a 2017-es vizes világbajnokság előkészületei érdekében. A Balaton-törvény jelenleg kategorikusan megtiltja a tómeder csökkentését, a partvonal megváltoztatását, a tómederbe benyúló állandó építmény létesítését. A módosítási javaslat megkönnyítené a partvonal átalakítását; a jövőben nem lenne szükség vízpart-rehabilitációs tanulmánytervre, csupán partvonal-szabályozási tervet kellene készíteni. A már meglévő vízpart-rehabilitációs terveket pedig kiemelt beruházás esetén nem kéne betartani, így a vizes világbajnokság tervezett balatoni létesítményeinél sem. Mint ismert, Balatonfüred lesz a nyílt vízi versenyszámok helyszíne. Móring József Attila ország- gyűlési képviselő lapunk kérdésére azt mondta: szerinte nincs ok az aggodalomra, egyrészt mert egyelőre csak egy javaslatról van szó. - Több alkalommal felmerült az amúgy nagyon helyesen döntő mértékben korlátokat szabó Balaton-törvény módosítása - így Móring. - Az a jó jogszabály, amelyik ésszerű lehetőségeket is teremt. Márpedig egyes beavatkozásokhoz szükség lehet a szabályok enyhítésére is. Balatonmáriafürdő például több száz millió forintos beruházás révén egy sportstrand kialakítását tervezi. Sosem lehet azonban az álmukból valóság a törvény módosítása nélkül, úgy természetesen, hogy az alapvető, a Balatont védő korlátozások továbbra is megmaradjanak. Fónai Imre Nemzedékek: jó esetben I ^^■eddig is egymásra BBHBN*“ támaszkodtak | A haragot és elkeseredettséget felvajfotta a tenni:\aBjral ; j Mindenki aláírt az iskoláért Kozma László polgármester találkozóra hívta a szülőket
