Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-30 / 253. szám

2013. OKTÓBER 30., SZERDA OLVASÓINK ÍRJAK 11 Amerikai célkeresztben Taszár 2. világégés A magyar pilótanövendékek hiába lőtték őket a földről, kézifegyverekkel Amerikai katonák érkeznek Taszárra. 1995-öt írtunk ekkor, a délszláv háború idején Taszár volt az USA bázisa. A támaszpont jelentőségét mutatja, hogy Bili Clinton elnök is ellátogatott ide Hatvankilenc éve annak, hogy 1944. október 12-én Somogy­bán megtörtént a szomorú ese­mény, amelyet érdemes fel­idézni az utókor számára. A II. világháború vége felé már nagyon fogytak a magyar pi­lóták, főleg a vadászok, mivel kegyetlenül aratott a levegő­ben is a halál. Vitéz Horthy Ist­ván lezuhanása után, Kassán a Repülő Akadémia ünnepélye­sen felvette a kormányzó-he­lyettes nevét. Az akadémia pa­rancsnoka, Gitróy Orosz Bé­la tábornok az akkori háborús helyzetben, sürgősen az aka­démia széttelepüléséről dön­tött: a parancsnokokat, vala­mint a nyolcvanöt fiatal pilótát a sűrű bombázások elől kisebb repülőterekre vezényelték. Ők már gyorsítva kapták a pilóta­kiképzést. A gyakorlati repülé­süket századonként folytatták, Szentkirályszabadján, Polgár­din és Taszáron, a hadművele­ti füves repülőtereken. Az egyik ilyen növendék csoport 1944. október 5-én ér­kezett Taszárra, mivel az itt állomásozó TV. közelfelderí­tő század, a (somogyi bicska­jelzéssel) már a fronton tevé­kenykedett. A növendékek pa­rancsnoka Telbisz Lóránt szá­zados, a pilóta növendékek: Gáti László, vitéz ifjabb Hfty Frigyes, Győrök László, Lippai András, Hruboczky Viktor, Fekete György, Móricz Mik­lós, Hegedűs Dezső, Csák Pé­ter, Győrfi László, Berecz End­re, Andrásy László, Bedeko- vich Andor, és közöttük a há­rom kaposvári, vitéz Garacsy Tibor, Kozári Kálmán, vala­mint Rögling Frigyes. A taszáriak Aradó-96-os iskola géppel, Héjával és Me -109-es harci gépekkel re­pültek, ezt követően valameny- nyien levizsgáztak és novem­ber 15-én lettek repülőtisztté avatva. Ezen az említett október 12- én nagyon j3zép őszi repülési ftapra ébredtekxTaszáron a fia- tánsások”. A nagy meglepetés csak 10.30 perckor érte a re­pülőteret, amikor a repülőki­képzést az amerikai vadászok P 51-es Mustang gépei is meg­látogatták. Az amerikaiak ti­zenkét vadászgéppel érkeztek, és egyenként gyorsan felépítet­ték a támadási pozíciójukat. A földön lévő műszaki- és növen­dék állományt azonnal riadóz­tatták, ők szétszóródva gyor­san tüzelőállásba helyezked­tek és kézifegyvereikkel lőtték a támadó gépeket. A Mustan- gok egymás után kilőtték és felgyújtották a repülőtér szé­lén lévő repülőgépeket. Először három német futógépet vettek célba, mert ez bosszantotta leg­inkább az amerikaiakat, a ma­gyarok gépei főleg a hangár­ban voltak. Egy amerikai ala­csonyrepüléssel (teljesen jól kivehető fekete arcvonással) a hangárba is belőtt néhány so­rozatot. Egy Aradó 96-os gép kivételével valamennyit meg­semmisítették. ■ A Taszáron állomásozó repülőgépeket elpusztí­tották az amerikaiak, de a pilóták szerencsére élet­ben maradtak. Egy szán­tó ember ökreit azonban leterítették géppuskáik­kal. Távoztukban viszont három gépüket lelőtték a veszprémi Puma­pilóták a Balatonnál Egy növendék, név szerint Móricz Miklós, aki Bükker Bü 131-es géppel a repülőtér fe­lett műrepült, annyira a fel­adatára koncentrált, hogy ész­re sem vette a támadó ameri­kaiakat. Amikor feladatát befe­jezte, leszállásra készülődött. Nem akart hinni a szemének, mikor meglátta az égő gépeket a repülőtéren. Leszállás után gyorsan kiugrott a pilótafülké­ből és ijedtében elszaladt. Ek­kor az egyik amerikai Móricz növendék gépét vette célba, amely a pilóta szemeláttára po­rig égett. Szerencsére a légtér­ben repülő pilóta és a földön lé­vők is valamennyien megúsz­ták a heves légitámadást. A ta- szári repülőgépeken kívül még egy szántó embernek az ökreit terítették le a levegőben szóra­kozó amerikaiak. A támadó gépeket a repülő­téren lévő növendékek folya­matosan lőtték a kézifegyve­reikkel, de sikertelenül. Ek­kor egy bátor növendék, Be­recz András beugrott a han­gárba, hogy felszáll és meg­támadja őket, de nem sike­rült beindítania a gépet. Ekkor egy másik gépből kiszerelte a 8 mm-es géppuskát és ezzel lőt­te az amerikaiakat. Az egyik P 51-es Mustangnak a szár­nyát sikerült úgy eltalálnia, hogy a Taszártól északra, Igái közelében lezuhant. A Toponá- ron lévő német rádiósok azon­ban maguknak számolták el a légi győzelmet, holott minden­ki tudta, hogy ez a Böröcz Ban­di növendék érdeme és sikere. Kutatásaimat később pon- tosítottam az eseményt átélt kaposvári Kozári Kálmán, és Garacsi Tibor repülő baráta­immal, majd a miskolci Bede- kovics Andortól megtudtam, hogy Berecz András az Egye­sült Államokban él. A történ­tek alapján úgy gondoltam utó­lag is megérdemli, hogy itthon felterjesszem a vitézi rendre, amit meg is tettem. Később nagy örömömre szolgált, ami­kor értesítettek, hogy a külföl­dön élő idős pilóta, bátorságá­ért megkapta a kitüntetést. Még ugyanazonnap délután, a veszprémi lÜT. osztály Pu­ma-pilóták egyébként bosszút álltak az amerikaiakon. Á túl­erővel érkező bombázó és va­1——--------------------------------­da szok közül lelőttek egy B 24-es~55mbázőt, mely Bárdud­varnoknál zuhant lé. Elpuszti- tottakTcéTvadász P 51-es Mus- tangot, ebből az egyik a Bala­tonba zuhant, a másik meg So- mogybabodnál fúródott a föld­be. Azonban a túlerővel való lé­gi harcban Bélavári Pál és Ba­logh Károly hadnagy Puma pi­lóták hősi halált haltak. A szerző eddig harminc már emlékművel és emléktáblá­val tisztelgett Somogybán és az ország területén hős előde­inek. KNOLL GYULA, A REPÜLŐ TÖRTÉNETI TÁRSASÁG TAGJA, ARANYKOSZORÚS, ELSŐ OSZTÁLYÚ MESTERPILÓTA EZREDES Buzsák: nem csak a húszéveseké volt a világ a sikeres művészeti gálán A Nyugdíjas Klubok és Egyesü­letek a Szépkorúak Művésze­ti Gáláját Buzsákon tartották. A gála védnöke Kara Lajos pol­gármester volt, s részt vett rajt a Nyugdíjasok Szervezeteinek So­mogy Megyei Szövetsége elnö­ke, Stikel lános is. A helyi nyugdíjas egyesü­let műsorszáma méltó beveze­tő volt: illő ruházatban sorol­ták föl az aradi vértanúk neveit. Aztán pedig kivétel nélkül ma­gas színvonalú volt minden mű­sorszám, csak gratulálni lehet minden szereplőnek. Itt nem unatkozhatott senki. Vendéglátónk figyelmessé­gét dicséri a finom, langyos po­gácsa, a kávé és a bor. Említésre méltó a két konferanszié lány­ka, a 14 éves Riba Beatrix, vala­mint all évesHertelendiVio­la. A műsor zárójaként a karádi Rozmaring Nyugdíjas Klub lé­pett fel, a Nem csak a 20 évese­ké a világ című sláger hallatára extázisba esett a közönség. Végül Stikel lános szokásá­hoz hűen felkérte a jelenlevőket a Nyugdíjas Induló eléneklésé- re. A dal betöltötte a tágas ter­met. Kara Lajos polgármester elmondta: a jövőben is szívesen venné, ha Buzsákot választa­nánk az ehhez hasonló rendez­vények megtartására. VARGA JŐZSEFNÉ, FONYÓD A gáz fűtőértéke romlik, miközben az ára felment! A rezsicsökkentés kapcsán én nem tudom sajnálni a gázoso­kat. 2001-ben kötöttem be a gázt. Akkor 40 forint volt köb­métere, most 140 forint körül mozog, de nem is tudom ponto­san, mert a köbmétert korrigál­ják. így nem tudjuk kiszámolni, mennyit kell fizetni. A gáz fű­tőértéke pedig szánalmas: ereje alig, nagy lángja nem kékes ha­nem pirosas-sárga. Az órát vi­szont nagyon pörgeti, nem rit­kán elkerültem a havi húszezer forintos általányt, s volt amikor még rá kellett fizetnem leolva­sáskor. Pedig hetente csak egy­szer főzök. Közben sportolókat támogatnak, arra van pénz? SZABÓ JŐZSEFNÉ, NAGYBERKI Húszezer éves rovásírás a barlangban bajóti pálcavég A latin betűs írásban nyelvünk tizenhárom hangjára nem volt jel Panelprogram: késhetnek most is az állami pénzek Reagálni szeretnék Herényi Károly írására, mely a Somo­gyi Hírlap október 4-ei számá­ban jelent meg. Megdöbbentem, hogy a náci, nemzeti szocialista ideológiát követők lelkivüágával azonosítja azokat, „akik rovás­írásos falunév táblákkal áraszt­ják el az országot.” Nem keU sze­rintem a magyar rovásírást sen­kitől sem megvédeni, de úgy lá­tom, azért nem árt egy kis tájé­koztatás a székely írás, más szó- használatban székely-magyar rovásírás, vagy magyar rovás­írás történetével kapcsolatban. A magyar rovásírás az alfabe­tikus elvekre épülő írásrendsze­rek egyike, a székelyek és a ma­gyarok több csoportja használ­ta a latin írás előtt, majd mellett. Eredete a történelem homályába vész, mely a kutatások következ­tében oszladozik. Korábbi állás­pont szerint a türk rovásírásból fejlődött ki, mára viszont megfo­galmazódott a belső székely ere- deztetés, vagy az ókánaánita/fó- niciai írással való direkt kapcso­lat. Legrégebbi emléke, a Bajó­ti Jankovich barlang pálcavégén talált jelek 15-20.000 éves boly- gatatlan rétegből származnak. Akkor mióta vagyunk mi ma­gyarok a Kárpát-medencében? A rovásírást még ma is - csak utána kellett volna nézni - Ma­gyarország területén legalább százezer ember használja a min­dennapi életben. Bár az általános iskolában tanítanák! A logikus gondolkodást - ami a magyarok erőssége - segítené. Szakács Gá­bor újságíró, rovásírás kutató tíz éve szervez versenyeket a 9-18 évesek számára, amelyre általá­ban hétszáz fő jelentkezik éven­te. Csak ez a jelrendszerünk ké­pezi le, illetve a magyar nyelv hangjait más rendszerrel nem le­het tökéletesen lejegyezni. Ami­kor a X. században a magyarok­nak át kellett térniük a latin be­tűs írásra, abban nyelvünk ti­zenhárom hangjára (TY, GY, NY, SZ, ZS, CS, LY, I, K, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel. Idézet a cikkből: „Mivel a ro­vásírás idején helyiségneveink még nem léteztek, ezzel az erő­vel ciril vagy kínai írásjelekkel is felékesíthetnék a falvak ele­jét.” ló, hogy Petőfi Sándor, nagy költőnk ezt nem olvasta, de He­rényi sem ismeri „A helység kalapácsa” című remekművet. Egyébként a kínai települések nevét kínaiul írják le, pedig ott rendkívül sok helységnév kelet­kezett a kínai írás több ezer éves bevezetése óta. Ennek analógi­ájára a nevemet sem írhatnám le rovásírással, mert én is a ma­gyar rovásírás megjelenése után 15-20.000 évvel születtem... iah* Km FÜLÖP GYULA, NAGYATÁD Olvastam Siófoki Lászlóval, a siófoki társasházi képviselővel készült interjút. Jómagam több mint húsz éven át láttam el jo­gi képviseletét egy olyan épí­tőipari vállalkozásnak, amely­nek fő tevékenysége a felújí­tás volt. Különösen az utób­bi fél évtizedben a „panelprog­ram” keretében számos épü­let teljes, - illetve tető/homlok- zat szigetelését, nyílászáró stb. cseréjét végeztük el. A felújí­tások lakói hozzájárulásból, önkormányzati és állami tá­mogatásból kerültek megfize­tésre, mégpedig a lakóközös­ség választott bankján keresz­tül. A pénzügyi elszámolások sok esetben e hármas finanszí­rozás miatt gyakran elhúzód­tak! Több esetben előfordult, hogy a felek egymásra muto­gattak: ha megkapja az önkor­mányzattól a támogatást a tár­sasház akkor beszállnak a la­kók, amíg ezek nem teljesül­nek nem utal az állam... Tény azonban, hogy rendre az álla­mi támogatás miatt késett a ki­vitelező járandóságának a kifi­zetése! Mára a „panelprogram” gyakorlatilag leállt. Ennek saj­nálatos folyományaként az ál­talam képviselt építőipari vál­lalkozás huszonöt évi gazdasá­gos működés után kényszerült végelszámolásra. (NÉV ÉSCfM A SZERKESZTŐSÉGBEN) 1 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom