Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-30 / 177. szám

2 2012. JÚLIUS 30., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ■■■■■■■■■■IWMaBMWBBMM—BgaBSB——H'l lllllnli Ilii FELÜTÉS Kutyakorbács és pöceszag megkínzott tanúk vallomá­sait és az ítéletet is tartal­mazza a Csatáry-dosszié. az ügyről ez jut eszébe a Magyar Nemzetnek: „Pöce- szagot, vagy az erkölcsi rot­hadás szagát hozza a szél nyugat felől?” ízlések és hányingerek különbözőek.(fi) HMEIQZS9HI Szent Jakab-ünnep az apátsági romoknál a kaposvári bencés apát­ságnál rendezett Szent Ja- kab-ünnepet szombaton az Együd művelődési köz­pont. A középkori hangola- tú programon barantabemu- tatót, juhos-táncházat és Ba- Raka-koncertet is tartottak, s az estet különleges Naple­mente-misével és szertűz­gyújtással zárták. ■ B. T. Lukács Adina tárlata Kaposfüreden A kaposfüredi Galériában nyílt tárlat Lukács Adina képzőművész alkotásaiból a hétvégén. A munkák, melyek között Lukács László szobrait is kiállították, augusztus 20- ig láthatók. ■ B. T. Aknagránátnak nézték a fadarabot gr^átqtjalÁ^TAK a balatopj- lelleí strandon a fürdőzők a mólótól nyugatra 500 méter­re - értesítette a rendőrség szerkesztőségünket szomba­ton. Később kiderült, egy na­gyobb fadarabot véltek világ- háborús szárnyas aknának 200 méterre a parttól. A tűz­szerészek kiérkezéséig egy 250 méter sugarú körben ki­terelték az embereket a víz­ből, és kiürítették a partot is. Elszabadult egy autó az utánfutóról elszabadult egy autó egy Budapest felé közlekedő au­tó utánfutójáról az M7-esen Siófoknál vasárnap. A bal­esetben nem sérült meg sen­ki, a rendőrök a forgalmat a leállósávra terelték. Egy kiállítás emlékekre exponálva csEPiNszKYEgy évtized, ami Somogy büszkeségét, a néprajzi gyűjteményt megalapozta Generációk. Csepinszky Mária, a skanzen alapítója Buzsáki Anna szennai néptáncossal lapozgatja a fotóalbumot ► Folytatás az 1. oldalról Drága Főnök! A Somogyterv két­száz dolgozója közül egy volt, Csepinszky Mária, aki így szó­lította az igazgatót, s erre ő ma­ga, Szigetvári György emlékez­tetett vasárnap. Az Ybl-díjas épí­tész megható, Ady-sorokat idéző köszöntőjében elmondta: sok ül­döztetés, számkivetés után ta­láltak egykori kollégájának he­lyet Szennán. Handó János kora­beli polgármester a gyűjtemény felvirágoztatójára, Szenna dísz­polgárára emlékezett, s köszön­tőt mondott Ábrahám Levente, a megyei múzeumok igazgatója és Salamon Gyula polgármester is. L. Szabó Tünde tervező, Knézy Judit és Zentai Tünde néprajzku­tató, Sási János geodéta munká­ját már az ünnepelt emelte ki, hi­szen, mint mondta, csapatmun­ka kellett az építéshez. De, mert japán barátaitól ezt tanulta, nem kívánt álszerény lenni, ezért ma­ga érdemeit méltatta ezt követő­en. Melyek, természetesen, má­sokért való érdemek voltak. Sar­kára állt, és nem engedett nyug­díjas pedagógusokat felvenni tár­latvezetőnek, hanem szennai asz- szonyokat alkalmazott; sokan ép­pen Jolánka, Ilonka, Örzsike né­niék nyelvjárása miatt érkeztek a gyűjteménybe. És sarkára állt akkor is, amikor a hívőknek hát­só bejáratot építtettek a templom megközelítéséhez: „milyen bor­zasztó volna, ha emberek közle­kednének a skanzenen át”, ütöt­te el humorral a lehetetlen gondo­latot a múzeumépítő. Afotókiállí- tásért a házigazdának, a gyűjte­ményvezető Imrő Juditnak járt a köszönet, és Antóni Móré Katalin háziorvosnak, aki segített a több száz kép kiválogatásában. Száz­húsz, kiállításra kész maradt az „ágy alatt”, további több száz mel­lett. Pedig fotómasinája nem volt anno. így nem készült kép arról, mesélte, amikor a tyúkok hajna­li etetése közben tíz-tizenkét há­tizsákos turista után kiáltott Cse­pinszky Mária, nem akamak-e múzeumot nézni Rockenbauer Pált és stábját (Stenszky Gyula és Szabados Tamás operatőröket, utóbbi a volt kaposvári polgár- mester testvére) találta el a kér­dés, akik A másfélmillió lépés... forgatását tervezve járták a vi­déket. A nyitva tartást előrehoz­ta, s forró teával kínálta a vándo­rokat, akik az országjáró doku- mentumfilm-sorozat egyik hely­színére „élőben” is visszatér­tek. Nem készült fotó Gusztiról, a kis rackáról, akit háromórán­ként qumiztatva vettek maguk­hoz. Készült viszont Rebekáról, a bárányról, ez a mostani meg­hívó címlapján szerepelt, akit az eredményes cumiztatás híre ho­zott el a téesztől hozzájuk. Nyolc évig táncházat is szerveztek, fotó­ja erről sincs, ahová a barcsi Bo­rókások művészeti vezetői, Bé­kési Margit és Takács László Já­nos jártak sosem késve, és so­sem kérve semmit ezért. Nem kisebb név, mint a Muzsikás is húzta nekik, Sebestyén Mártá­val. A Dudatáborok is emlékké­pekben is élnek Csikvár József­fel, Sáringer Kálmánnal, ifjabb Csoóri Sándorral, Juhász Zoltán­nal és még sokakkal. A mesélés vázolta föl, megkönnyezett pil­lanatot idézve Dezső Pista bácsit is, aki a skanzen pincekulcsát a „már a nagyapám is ezzel nyitot­ta” szavakkal adta át. Nincs kép Csitári néniről, a skanzen öt ere­deti állapotában odaszálított há­za egyikének, a kisbajomi portá­nak a tulajdonosáról, aki egy ka­lácsdagasztó teknőt is hozott, me­lyet az ura faragott neki jegyaján­déknak. Csepinszky Mária jelenség volt a látogatók számára. Borka Géza, a Táncsics tanárának se­gítsége után németül is idegen­vezetett, amit ámultán hallgat­tak a turisták, „egy falusi fehér­nép, és milyen jól beszéli a nyel­vünket”, vélte az elakadt szavú fogadtatásról. Utóbb egy rokoná­tól tudta meg, archaikus ónémet szöveggel éltette a somogyi ha­gyományokat. A további történe­tek folyását itt elapasztotta Cse­pinszky Mária, maradjon a ne­gyedszázaddal későbbi tárlatnyi­tóra is valamicske. Állva tapsolt a pubükum, majd a fogadóépü­let 80 fotójával tovább utazott az időben. 1970-től, az első kapavá­gásoktól, ahonnan a karóvázas, zsúppal fedett, füstöskonyhás, 150-200 éves talpasházak meg­indultak a számukra, s a közön­ség számára is az időt megállító, 1982-ben Európa Nostra-díjat ér­demelt gyűjtemény felé. Az idő Máriában is lassan múlik. Ez (a hagyományőrző kéziaratás előtt) a Lázi-Dombi Egyesület által ki­tervelt dalos köszöntés és a nép- viseletes táncospár, Horváth Ti- bor-Zóka JÉva perdülését követő­en derült ki, amikor a múzeum­építőt is táncba vitték. Képek, s ezzel egy megvan a 2037-es tárlatra, szép számmal készültek. ■ Balassa Tamás Felújítottak egy gőzmozdonyt somogyszob Kiállítás, kitüntetés, bográcsok és Radics Gigi Szántódpuszta ünnepe: áldásosztás és pusztaötös Folytatás az 1. oldalról A vasutaskörben nyílt meg a he­lyi Spanics Katalin keramikus kiállítása. Eller János polgár- mester Tóth Károlynénak „So­mogyszob község szolgálatá­ért” kitüntetést adományozta. A somogyszobi színpadon Ra­dics Gigi, Charlie, Csepregi Éva lépett közönség elé. ■ Gy. J. Felújítottak és kiállítottak egy gőzmozdonyt Somogyszobon HARMINCNYOLCADSZOR ÁLDOTTA meg a pap a járműveket (autókat, bicikliket, motorkerékpárokat) a szántódpusztai kápolnadomb­nál Szent Kristóf, az utazók vé­dőszentjének ünnepén. A hetes út mentén felállított Kristóf-szo- bornál megemlékezést, a pusztai kápolnánál szentmisét tartottak. Eközben Magyarok Vására volt két napon át az Európa Nostra-dí­jas majorságban, ahol a jurtaállí- tók régebbi hagyományokat idéz­tek, a csikósbemutató a puszta­ötössel pedig a „boldog békeidő­ket”, amikor külföldi turisták ez­rei zarándokoltak ezért a progra­mért a pusztára. Szántódon az el­ső helyi, balatoni kötődésű írók találkozójával avatták föl a közös­ségi ház új, árkádos rendezvény­udvarát. ■ F. I. OLVASÓINK ÍRJÁK ÉSZREVETTÜK Nem barátom a bűnöző roma - ideje lenne végre már az őszinte párbeszédnek köszönet A babócsai Kalányos Istvánnak, hogy a cigány közéle­ti szereplők között szinte fehér hollóként, tabudöntögető mó­don, ismét olyan témához mert hozzászólni, amivel bizonyára kivívta övéi egynémelyének rosz- szallását, akár haragját is. A jö­vőértaggódó őszinte, önkritikus hang mindenképpen tiszteletet, elismerést érdemel. van azonban, amit nem hagy­hatunk szó nélkül. Olvasói leve­lében Kalányos István - a pécsi gyilkosság kapcsán - „rasszista csoportok felvonulásáról” tett említést. Az ominózus demonst­rációt civilek kezdeményezték, de ahhoz a Jobbik szervezetei, szimpatizánsai is szép számmal csatlakoztak. Ugyan nem alap­szervezeti pártlobogók alatt, de a Somogy megyei tagság is mint­egy száz fővel képviseltette ma­gát a megmozduláson. Enged­tessék meg tehát, hogy bár hatá­rozottan visszautasítva, de ma­gunkra vonatkoztassuk a konk­rétan ugyan ki nem mondott, de egyértelműen sejtetett dehonesz- táló ítéletet. sokszor hangsúlyoztuk már, a lobbik somogyi politikusai szá­mára is az érpataki modell a minta, ahol nem származás sze­rint (kvázi rasszista alapon) osztják csoportokra a lakossá­got, hanem aszerint tesznek kü­lönbséget ember és ember kö­zött, hogy azok építik vagy rom­bolják-e környezetüket. Tudjuk, hogy a cigány társadalmat évti­zedek óta megoldatlan problé­mák terhelik, s tudjuk azt is, hogy adott esetben az integráló­dott, becsületesen boldogulni kí­vánó, felelősen vállalt gyermeke­ik jövőjét a tanulásban és a mun­kában látó cigányság is szenved a beilleszkedni nem hajlandó, az együttélési normák megszegését egyenesen dicsőségnek tartó in­tegrálhatatlan elemek főként többségi társadalmat sújtó ter­rorjától. Éppen ezért, amikor a Jobbik „cigánybűnözésrőr be­szél, nem azt állítja, hogy min­den cigány bűnöző, vagya bűnö­zők csak cigányok lennének. Ilyet soha nem állítottunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy mi baráti jobbot nyújtunk ezeknek a tisztességes cigányemberek­nek is, és nem tartjuk őket fele­lősnek a más által elkövetett bű­nökért. Pusztán tőlük is azt kér­jük, amit - felülemelkedve szár­mazáson, vélt csoportérdekeken - Kalányos István is már sokszor megtett, mondják ki: nem bará­tom a bűnöző roma! Kimondjuk, hogy az országban igenis óriási bajok vannak, mert az átdolgo­zott életük után járó kevéske nyugdíjból tengődő magányos öregek tíz és tízezrei várják ret­tegve az éjszakát. Rettegnek boltba, templomba menni, fél­nek börtönné vált otthonaikból kimozdulni, mert portáikat köz­ben kifosztják, őket sértésekkel gyalázzák. ezekért a bűnökért nem tesz- szük felelőssé a beilleszkedett, törekvő romákat. Kesztyűs Attila, Simonná Tóth Mária, Kiss Tamás, Ander Balázs Talapzat az alakzatnak. Jól láthatóan nagy becsben tartja ezt a kis csúszómászót a gazdája, a jópofa kerámiahernyó ugyanis egy jókora márványtalapzaton találta meg örök vigyorgásának a helyét i i * II

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom