Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-30 / 177. szám
2 2012. JÚLIUS 30., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP ■■■■■■■■■■IWMaBMWBBMM—BgaBSB——H'l lllllnli Ilii FELÜTÉS Kutyakorbács és pöceszag megkínzott tanúk vallomásait és az ítéletet is tartalmazza a Csatáry-dosszié. az ügyről ez jut eszébe a Magyar Nemzetnek: „Pöce- szagot, vagy az erkölcsi rothadás szagát hozza a szél nyugat felől?” ízlések és hányingerek különbözőek.(fi) HMEIQZS9HI Szent Jakab-ünnep az apátsági romoknál a kaposvári bencés apátságnál rendezett Szent Ja- kab-ünnepet szombaton az Együd művelődési központ. A középkori hangola- tú programon barantabemu- tatót, juhos-táncházat és Ba- Raka-koncertet is tartottak, s az estet különleges Naplemente-misével és szertűzgyújtással zárták. ■ B. T. Lukács Adina tárlata Kaposfüreden A kaposfüredi Galériában nyílt tárlat Lukács Adina képzőművész alkotásaiból a hétvégén. A munkák, melyek között Lukács László szobrait is kiállították, augusztus 20- ig láthatók. ■ B. T. Aknagránátnak nézték a fadarabot gr^átqtjalÁ^TAK a balatopj- lelleí strandon a fürdőzők a mólótól nyugatra 500 méterre - értesítette a rendőrség szerkesztőségünket szombaton. Később kiderült, egy nagyobb fadarabot véltek világ- háborús szárnyas aknának 200 méterre a parttól. A tűzszerészek kiérkezéséig egy 250 méter sugarú körben kiterelték az embereket a vízből, és kiürítették a partot is. Elszabadult egy autó az utánfutóról elszabadult egy autó egy Budapest felé közlekedő autó utánfutójáról az M7-esen Siófoknál vasárnap. A balesetben nem sérült meg senki, a rendőrök a forgalmat a leállósávra terelték. Egy kiállítás emlékekre exponálva csEPiNszKYEgy évtized, ami Somogy büszkeségét, a néprajzi gyűjteményt megalapozta Generációk. Csepinszky Mária, a skanzen alapítója Buzsáki Anna szennai néptáncossal lapozgatja a fotóalbumot ► Folytatás az 1. oldalról Drága Főnök! A Somogyterv kétszáz dolgozója közül egy volt, Csepinszky Mária, aki így szólította az igazgatót, s erre ő maga, Szigetvári György emlékeztetett vasárnap. Az Ybl-díjas építész megható, Ady-sorokat idéző köszöntőjében elmondta: sok üldöztetés, számkivetés után találtak egykori kollégájának helyet Szennán. Handó János korabeli polgármester a gyűjtemény felvirágoztatójára, Szenna díszpolgárára emlékezett, s köszöntőt mondott Ábrahám Levente, a megyei múzeumok igazgatója és Salamon Gyula polgármester is. L. Szabó Tünde tervező, Knézy Judit és Zentai Tünde néprajzkutató, Sási János geodéta munkáját már az ünnepelt emelte ki, hiszen, mint mondta, csapatmunka kellett az építéshez. De, mert japán barátaitól ezt tanulta, nem kívánt álszerény lenni, ezért maga érdemeit méltatta ezt követően. Melyek, természetesen, másokért való érdemek voltak. Sarkára állt, és nem engedett nyugdíjas pedagógusokat felvenni tárlatvezetőnek, hanem szennai asz- szonyokat alkalmazott; sokan éppen Jolánka, Ilonka, Örzsike néniék nyelvjárása miatt érkeztek a gyűjteménybe. És sarkára állt akkor is, amikor a hívőknek hátsó bejáratot építtettek a templom megközelítéséhez: „milyen borzasztó volna, ha emberek közlekednének a skanzenen át”, ütötte el humorral a lehetetlen gondolatot a múzeumépítő. Afotókiállí- tásért a házigazdának, a gyűjteményvezető Imrő Juditnak járt a köszönet, és Antóni Móré Katalin háziorvosnak, aki segített a több száz kép kiválogatásában. Százhúsz, kiállításra kész maradt az „ágy alatt”, további több száz mellett. Pedig fotómasinája nem volt anno. így nem készült kép arról, mesélte, amikor a tyúkok hajnali etetése közben tíz-tizenkét hátizsákos turista után kiáltott Csepinszky Mária, nem akamak-e múzeumot nézni Rockenbauer Pált és stábját (Stenszky Gyula és Szabados Tamás operatőröket, utóbbi a volt kaposvári polgár- mester testvére) találta el a kérdés, akik A másfélmillió lépés... forgatását tervezve járták a vidéket. A nyitva tartást előrehozta, s forró teával kínálta a vándorokat, akik az országjáró doku- mentumfilm-sorozat egyik helyszínére „élőben” is visszatértek. Nem készült fotó Gusztiról, a kis rackáról, akit háromóránként qumiztatva vettek magukhoz. Készült viszont Rebekáról, a bárányról, ez a mostani meghívó címlapján szerepelt, akit az eredményes cumiztatás híre hozott el a téesztől hozzájuk. Nyolc évig táncházat is szerveztek, fotója erről sincs, ahová a barcsi Borókások művészeti vezetői, Békési Margit és Takács László János jártak sosem késve, és sosem kérve semmit ezért. Nem kisebb név, mint a Muzsikás is húzta nekik, Sebestyén Mártával. A Dudatáborok is emlékképekben is élnek Csikvár Józseffel, Sáringer Kálmánnal, ifjabb Csoóri Sándorral, Juhász Zoltánnal és még sokakkal. A mesélés vázolta föl, megkönnyezett pillanatot idézve Dezső Pista bácsit is, aki a skanzen pincekulcsát a „már a nagyapám is ezzel nyitotta” szavakkal adta át. Nincs kép Csitári néniről, a skanzen öt eredeti állapotában odaszálított háza egyikének, a kisbajomi portának a tulajdonosáról, aki egy kalácsdagasztó teknőt is hozott, melyet az ura faragott neki jegyajándéknak. Csepinszky Mária jelenség volt a látogatók számára. Borka Géza, a Táncsics tanárának segítsége után németül is idegenvezetett, amit ámultán hallgattak a turisták, „egy falusi fehérnép, és milyen jól beszéli a nyelvünket”, vélte az elakadt szavú fogadtatásról. Utóbb egy rokonától tudta meg, archaikus ónémet szöveggel éltette a somogyi hagyományokat. A további történetek folyását itt elapasztotta Csepinszky Mária, maradjon a negyedszázaddal későbbi tárlatnyitóra is valamicske. Állva tapsolt a pubükum, majd a fogadóépület 80 fotójával tovább utazott az időben. 1970-től, az első kapavágásoktól, ahonnan a karóvázas, zsúppal fedett, füstöskonyhás, 150-200 éves talpasházak megindultak a számukra, s a közönség számára is az időt megállító, 1982-ben Európa Nostra-díjat érdemelt gyűjtemény felé. Az idő Máriában is lassan múlik. Ez (a hagyományőrző kéziaratás előtt) a Lázi-Dombi Egyesület által kitervelt dalos köszöntés és a nép- viseletes táncospár, Horváth Ti- bor-Zóka JÉva perdülését követően derült ki, amikor a múzeumépítőt is táncba vitték. Képek, s ezzel egy megvan a 2037-es tárlatra, szép számmal készültek. ■ Balassa Tamás Felújítottak egy gőzmozdonyt somogyszob Kiállítás, kitüntetés, bográcsok és Radics Gigi Szántódpuszta ünnepe: áldásosztás és pusztaötös Folytatás az 1. oldalról A vasutaskörben nyílt meg a helyi Spanics Katalin keramikus kiállítása. Eller János polgár- mester Tóth Károlynénak „Somogyszob község szolgálatáért” kitüntetést adományozta. A somogyszobi színpadon Radics Gigi, Charlie, Csepregi Éva lépett közönség elé. ■ Gy. J. Felújítottak és kiállítottak egy gőzmozdonyt Somogyszobon HARMINCNYOLCADSZOR ÁLDOTTA meg a pap a járműveket (autókat, bicikliket, motorkerékpárokat) a szántódpusztai kápolnadombnál Szent Kristóf, az utazók védőszentjének ünnepén. A hetes út mentén felállított Kristóf-szo- bornál megemlékezést, a pusztai kápolnánál szentmisét tartottak. Eközben Magyarok Vására volt két napon át az Európa Nostra-díjas majorságban, ahol a jurtaállí- tók régebbi hagyományokat idéztek, a csikósbemutató a pusztaötössel pedig a „boldog békeidőket”, amikor külföldi turisták ezrei zarándokoltak ezért a programért a pusztára. Szántódon az első helyi, balatoni kötődésű írók találkozójával avatták föl a közösségi ház új, árkádos rendezvényudvarát. ■ F. I. OLVASÓINK ÍRJÁK ÉSZREVETTÜK Nem barátom a bűnöző roma - ideje lenne végre már az őszinte párbeszédnek köszönet A babócsai Kalányos Istvánnak, hogy a cigány közéleti szereplők között szinte fehér hollóként, tabudöntögető módon, ismét olyan témához mert hozzászólni, amivel bizonyára kivívta övéi egynémelyének rosz- szallását, akár haragját is. A jövőértaggódó őszinte, önkritikus hang mindenképpen tiszteletet, elismerést érdemel. van azonban, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Olvasói levelében Kalányos István - a pécsi gyilkosság kapcsán - „rasszista csoportok felvonulásáról” tett említést. Az ominózus demonstrációt civilek kezdeményezték, de ahhoz a Jobbik szervezetei, szimpatizánsai is szép számmal csatlakoztak. Ugyan nem alapszervezeti pártlobogók alatt, de a Somogy megyei tagság is mintegy száz fővel képviseltette magát a megmozduláson. Engedtessék meg tehát, hogy bár határozottan visszautasítva, de magunkra vonatkoztassuk a konkrétan ugyan ki nem mondott, de egyértelműen sejtetett dehonesz- táló ítéletet. sokszor hangsúlyoztuk már, a lobbik somogyi politikusai számára is az érpataki modell a minta, ahol nem származás szerint (kvázi rasszista alapon) osztják csoportokra a lakosságot, hanem aszerint tesznek különbséget ember és ember között, hogy azok építik vagy rombolják-e környezetüket. Tudjuk, hogy a cigány társadalmat évtizedek óta megoldatlan problémák terhelik, s tudjuk azt is, hogy adott esetben az integrálódott, becsületesen boldogulni kívánó, felelősen vállalt gyermekeik jövőjét a tanulásban és a munkában látó cigányság is szenved a beilleszkedni nem hajlandó, az együttélési normák megszegését egyenesen dicsőségnek tartó integrálhatatlan elemek főként többségi társadalmat sújtó terrorjától. Éppen ezért, amikor a Jobbik „cigánybűnözésrőr beszél, nem azt állítja, hogy minden cigány bűnöző, vagya bűnözők csak cigányok lennének. Ilyet soha nem állítottunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy mi baráti jobbot nyújtunk ezeknek a tisztességes cigányembereknek is, és nem tartjuk őket felelősnek a más által elkövetett bűnökért. Pusztán tőlük is azt kérjük, amit - felülemelkedve származáson, vélt csoportérdekeken - Kalányos István is már sokszor megtett, mondják ki: nem barátom a bűnöző roma! Kimondjuk, hogy az országban igenis óriási bajok vannak, mert az átdolgozott életük után járó kevéske nyugdíjból tengődő magányos öregek tíz és tízezrei várják rettegve az éjszakát. Rettegnek boltba, templomba menni, félnek börtönné vált otthonaikból kimozdulni, mert portáikat közben kifosztják, őket sértésekkel gyalázzák. ezekért a bűnökért nem tesz- szük felelőssé a beilleszkedett, törekvő romákat. Kesztyűs Attila, Simonná Tóth Mária, Kiss Tamás, Ander Balázs Talapzat az alakzatnak. Jól láthatóan nagy becsben tartja ezt a kis csúszómászót a gazdája, a jópofa kerámiahernyó ugyanis egy jókora márványtalapzaton találta meg örök vigyorgásának a helyét i i * II