Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2012. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Attól még, hogy nincs magyar űrhajó, a hazai űrtevékenység immár több mint fél évszázados múltra tekint vissza, amiben sok a dicsőség. A legújabb a teljesen saját gyártású, első magyar műhold, a Masat-1, ami hétfő óta kering 1300 kilométeres magasságban és a hazai űripart is újabb magasságokba repítheti. Fábos Erika Kiválóan működik és jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold, a Masat-1 - mondta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem (BME) docense, a BME űrkutatási csoportjának vezetője. A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) hordozórakétájának fedélzetén, nyolc másik műholddal együtt startolt. Sikeréért a BME hallgatói, doktoranduszai és oktatói több mint négy évet dolgoztak. A Masat-1 egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit - szabvány szerint készült, egy kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka - amelyben azonban helyet kapott egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet befolyásolni. Ezzel a képességével a Masat-1 kiemelkedik a mezőnyből. „Rengeteg diákműhold létezik, ezért nehéz egy ilyen szatellitre egyedülálló kísérletet kitalálni - magyarázta Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda tanácsosa. A BME hallgatóinak azonban sikerült, megpróbálják a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni az eszközt. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de ha ez az eljárás sikerrel jár, bebizonyítják, hogy lehetséges akár hajtóművek nélkül is pályán tartani egy szatellitet. Ez óriási dolog, másrészt az utolsó apró alkatrészig Magyarországon készült, négy évig, körülbelül 600 ember dolgozott azért, hogy’minden rendben menjen. Ez sikerült, a hétfőn fellőtt nyolc műholdból ezenkívül csak egy működőképes.” A magyar szatellit egy hosz- szú távú program első lépése. Mindössze tizcentis es egy kilo ez a kocka, a Masat-1. Minden része magyar ember munkája. Létezése több mint négy évtizedes tudást fog- lal magában. A BME Űrkutató Csoportja ugyanis 1970-ben alakult. Terveken már létezik a Masat-2, amely két-háromszor lehet majd nagyobb a Masat-1- nél, a Masat-3 pedig egy igazi, nagy műhold lehetne, az ESA- val való együttműködésben. „Ugyan az első műhold nem feltétele az ESA-tagságnak, de létezése hangsúlyozza, hogy érett tagjai lehetnénk az ügynökségnek - mondta Horvai Ferenc. Ez mondjuk nem is kérdés: fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, rengeteg műszert kifejlesztettek már magyar mérnökök, ami a világűrbe került és a nagy űrügynökségek használják ma is őket. A Masat-1-gyei megmutattuk, van fiatal utánpótlás az űrkutatásban jártas mérnökökből Magyarországon, ez ugyanis Európa „űrhatalmainak” - mint amilyen Franciaország, Németország vagy Olaszország - nagy hiányossága.” Az európai űripar komoly gazdasági előnyökhöz juttathatná a hazai cégeket, ehhez azonban nem elég a dicső múlt, az egyre jobb infrastruktúra és a versenyképes emberi erőforrás, az is kellene, hogy hazánk csaüakozzon az uniós űrpolitika legfontosabb szervezetéhez, az ESA-hoz. Ennek jelentőségét jelzi, hogy tavaly 4 milliárd euróval gazdálkodhatott. Jelenleg 18 ország a tagja, hazánk pedig 2007 óta felvételre vár. Pontosabban Magyarországot tárt karokkal várja az ügynökség. A csaüakozás- hoz szükséges előkészítés ugyanis évekkel ezelőtt lezajlott, csupán kormányzati akarat és pénz kell, hiszen a tagdíjat az államnak kell kifizetnie, ami éves szinten 6-7 millió euró. „A tagsági díj 90-95 százalékát vissza lehet pályázni európai forrásokból - tette hozzá Horvai Ferenc. - Ráadásul az OECD és az ESA számításai szerint az űrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg gazdaságilag egy országnak.” Az ötven éve létező magyar űrtevékenység 1992-ben lépett nagyot, akkor alakult a Magyar Űrkutatási Iroda, amely olyannyira komolyan jegyzett nemzetközi szinten, hogy pél dául 2006-ban az Egyesült Államokkal kormányszintű együttműködést is kötött, amivel Magyarországon kívül csak hat ország büszkélkedhet a világban. A hazai űrkutatás kezdeteit 1946-ra teszik, amikor Bay Zoltán és csoportja megvalósította a sikeres Hold-radar kísérletet. Az azóta eltelt csaknem négy évtized alatt közel száz különböző magyar fejlesztésű eszköz jutott ki a világűrbe, de a hazai tudósok is világhírűek. Bay Zoltán például a George Washington Egyetem professzoraként és az USA Szabványügyi Hivatalának munkatársaként dolgozott, Kármán Tódor az Egyesült Államokban a Sugárhajtás Laboratórium alapítója és első igazgatója, az amerikai műholdtervezés és űrkutatás egyik kulcsfontosságú személyisége volt, Izsák Imre 1960-tól a NASA égi mechanikai osztályának igazgatójaként dolgozott, Szajkó Árpád a Hubble Űrteleszkóp fejlesztőjeként dolgozott, Pavlics Ferenc pedig annak a holdjárónak a főkonstruktőre volt, amellyel az Apollo-küldeté- sek űrhajósai a Holdon közlekedtek. Ezekkel az előzményekkel nem csoda, hogy az elmúlt években egyre több civil, ipari vállalkozás fordult sikerrel az űripari üzletág felé. A 31 hazai cég részvételével működő Magyar Űripari Klaszter tagjai egyre nagyobb projektekkel kapcsolódnak be a globális űripari tevékenységbe. Ez alatt a főként navigációs, telekommunikációs vagy kutatási célú műholdak, űreszközök tervezését vagy működtetésükhöz szükséges alkatrészek gyártását értjük. A klaszter megalapítója, a miskolci Admatis Kft. például már több európai tendert is elnyert, az UMC kristályosítókemencéjükből, amiben a processzorokhoz állítanak elő kristályokat, a NASA már kettőt is vásárolt és saját fejlesztésként a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén 2010-ben fémhabot állítottak elő, amit nemcsak az űrben, azóta a földön is használnak katalizátorokban, akkumulátorokban, de biológiai implantátumokban is. „Az a probléma, hogy ami az űrrel kapcsolatos, azt általában túlmisztifikálják, ezért mindenki a kutatásra gondol, ha azt hallja, hogy világűr - mondta prof. Bárczy Pál, az Admatis Kft. tulajdonosa és a Magyar Űripari Klaszter elnöke. - Pedig egyszerű, a kutatás viszi a pénzt, az űripar meg hozza. Nem is keveset: csak a műholdgyártással kapcsolatos üzletág, csak Európában, 10 milliárd eurós biznisz évente. A teljes ESA-tagságra éppen ezért lenne szükségünk, eredményt elérni ugyanis kizárólag a külföldi megrendelésekkel, pályázatok elnyerésével lehet, és ez az ESA-n keresztül sokkal könnyebben megy. Az egy laikus számára is egyértelmű, hogy az űripar egy olyan tevékenység, ami nagyon speciális tudást igényel, ezért hatalmas a hozzáadott érték ezen a területen. Nem véletlen tehát, hogy egy 10 dekás űreszköz annyiba kerül, mint egy egész Mercedes autó. A magyar cégeknek és a hazai szürkeállománynak minden esélye megvan, hogy egyre nagyobb szeletet szakíthasson ki ebből a tortából. Akár szoftvereket kell írni, akár elektronikát kell tervezni, vagy technológiát kell fejleszteni jók vagyunk benne, az elmúlt évtizedekben bebizonyítottuk. Én magam közel harminc éve dolgozom ezen a területen és azért is, hogy a NASA-nál megszerzett tapasztalataim és kapcsolataim az egész hazai űripart szolgálhassák. Ez ugyanis egy olyan fejlődő- képes ágazat, ami valóban a jövőről szól.” Földön járó űripar az űrkutatás nemcsak a világűrben hozott hasznosítható újdonságokat és technológiákat, hanem a hétköznapi élet számára is sok fontos találmánynyal szolgált. A mikrocsipről, a teflonbevonatról vagy az UV- szűrős napszemüvegről mindenki tudja, hogy ugyanúgy űrtechnológiai vívmány, mint a GPS. A kevlaranyag szintén az űrkutatásnak köszönhető, ahogy a nagysebességű internet vagy a műholdas rádiós és televíziós szolgáltatások is. A szintén magyar űrpszichológiai megfigyeléseknek is van civil haszna. Például hogy hogyan hat a hosszas elszigeteltség az emberre és mit lehet tenni ellene. Magyar fejlesztések a világűrben a pille: a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben kifejlesztett személyi dózismérő tesztelése, amelynek legelső változata már 1980-ban repült és azóta is folyamatosan fejlesztik és használja a NASA. SAS GEOFIZIKAI MŰSZER: ÜZ ELTE Űrkutató Csoportja által fejlesztett berendezés, amelynek legelső változata az Interkozmosz-együttmű- ködés keretében született 1989-ben. Többször is járt a világűrben, az űridőjárási jelenségeket és a földi mágneses tér változásait vizsgálja. expose-r kísérlet: a Semmelweis Egyetem MTA Biofizikai Kutatócsoportjának a kísérlete, amelyben a sugárzás fehér- jekristályokra kifejtett hatását vizsgálják. SURE-1 PRESPAT KÍSÉRLET: CLZ MTA Pszichológiai Kutatóintézetének kísérlete, amelynek célja az agyi funkciók és a téri tájékozódás elemzése a súlytalanságban. SURE-2 FOCUS KÍSÉRLET: OZ extrakönnyű, mégis erős és kitűnően szigetelő anyag, a fémhab fejlesztése. SURE-3 DOSE OF ASTRONAUTS: az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet űrdozimetriai kutatócsoportjának kísérlete az ionizáló sugárzások dózisának mérésére. i Amit minden magyar ember tud az űrkutatásról i9so-ban Farkas Bertalan a Szojuz-36 szovjet űrhajóval indult az űrbe és kilenc napot töltött a fedélzetén. Az orosz űrhajó magyar műszereket is használt: a Pille sugárdózismérővel az űrhajósokat érő sugárzást, a Balaton nevű műszerrel a szellemi munkavégző képességüket vizsgálták. Trend az űrkutatásban: a Hold és a Mars felé törekszik a világ Az űrrepülőgép-program leállítása után a NASA-nál tovább folyik űrhajók tervezése. Olyan hordozórakéta-családot szeretnének építeni, amely képes lesz elvinni az emberéket akár a Marsig. Ez 2016 környékén repülne először. Az oroszok szintén az évtized közepére szeretnék megépíteni új űrhajójukat, indítását 2018-ra tervezik. Az USA egy kisbolygóra menne, mielőtt a Mars-utazásra sor kerül. A hivatalos orosz űrprogram pedig űrhajóst küldene a Holdra, ahová a kínaiak is szeretnének eljutni 2020-2025 körül, de az indiaiak is az élvonalba törnek. A á \ S magasságokba repítheti a hazai űrkutatást az egyetemisták által összerakott mini műhold. A cél az Európai Űrügynökség teljes jogú tagsága. IS KOCKÁVAL A VILÁGEGYETEMBE
