Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-25 / 198. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 25., KEDD PERCES INTERJÚ Elmarad a bemutató Az Együtt Magyaratá- dért Ifjúsági KHSE az elmúlt években nagy sikerrel rendezte meg a településen a Mesterségek Napját. Az idén támogatók hiányában elmarad a rendezvény.- A szervezéskor még a postát is megkeresték támogatásért. Hogyan jöttek a képbe?- A futárszolgálat Ma- gyaratádról indult - mondta Törzsök Róbert, az egyesület vezetője. - IV. Béla felesége a futárok családjait telepítette le a községben. Ennek apropóján próbáltuk meg a rendezvénybe bevonni a postát is. Mi, kis naivak azt hittük, hogy támogatják a rendezvényt. A válaszukban gratuláltak az ötlethez...- Egyéb támogatók?- A gazdasági válság visz- szavetette az adakozó kedvet. Minden évben egy kicsit jobbat, szebbet, többet akartunk megvalósítani az elképzeléseinkből. így inkább kihagyjuk az idei évet.- lövőre több lesz a támogató?- A Leader-csoportnak tagja Magyaratád. Tudomásunk szerint lesz ilyen rendezvényekre pályázati támogatás, bár eddig még nem írták ki. Mindenképpen megpályázzuk. Kár lenne, ha a hagyományok felelevenítése, az értékek átmentése, a népi kismesterségek bemutatása pénzhiány miatt menne veszendőbe. ■ F. Szarka Á. 5 A tél is növeli a krízist gyorssegély Sok a rászoruló, de túl szigorúak a feltételek Jóval többen érdeklődtek a krízistámogatásról a jegyzőknél mostanáig Somogybán, mint ahányan aztán igényelték. Munkatársainktól Sok nyugdíjas is kérné a krízistámogatást, ám ők nem jogosultak a segélyre. A támogatottaknak amúgy rendkívül Szigorú feltételeknek kell megfelelniük. A barcsi önkormányzatnál harmincnégyen igényeltek eddig segítséget a krízishelyzetbe került családok közül. Mint ismeretes, a támogatás a gazdasági válsággal összefüggő kedvezőtlen hatások enyhítésére igényelhető, amelyet az állami szociális ellátórendszer keretében nyújtott segélyként, egyszeri támogatásként állapítanak meg a rászorulóknak.- Batéban is sok az érdeklődő a krízistámogatás iránt - tudtuk meg Patakiné Kereső Szilvia körjegyzőtől ám mostanáig csupán ketten nyújtottak be kérelmet Az érdeklődők közt sok a nyugdíjas, akik nem tudják, hogy nem jogosultak a támogatásra. Többen pedig azért nem kaphatják meg a segélyt, mert kilencven napon belül nem nyújtottak be átmeneti segély iránti kérelmet.- A kaposvári önkormányzathoz eddig 14-en fordultak krízistámogatás iránti kérelemmel - mondta el érdeklődésünkre Farkas Edit aljegyző. - Közülük kettőt utasítottunk el, mert nem felelt meg a feltételeknek, kettőt hiánypótlásra küldtünk, egyet pedig már továbbítottunk a nyugdíjfolyósító-igazgatósághoz. Gyakori kizáró ok, hogy az igénylő az idén már kapott 15 ezer forintot meghaladó átmeneti segélyt. A jogosultaknak a beadástól számított harminc nap múlva utalják a megállapított összeget.- A krízishelyzetbe jutott családok közül Tabról és a városi körjegyzőségbe tartozó településekről (így Bábonyme- gyerről, Lulláról, Torvajból) mintegy húszán érdeklődtek augusztus 1-jétől a támogatási lehetőségről - tájékoztatott Szűts Dóra városi jegyző. Elmondta: hatan már kérelmet is benyújtottak, zömmel olyanok, Krízishelyzet ez is: lakók a kaposvári Borostyán anyaotthonból akik a gazdasági válság miatt kerültek nehéz anyagi helyzetbe, vagyis a munkahelyüket elvesztett személyek.- Úgy gondolom, hogy több ok miatt nem érkezett még nagyobb számú kérelem - magyarázta a tabi jegyző. - Egyrészt talán még kevesen tudnak róla, másrészt a támogatás megállapításának az is feltétele, hogy átmeneti segélyben kellett részesülnie a kérelmezőnek, és amennyiben az összeg a 15 ezer forintot nem haladta meg, abban az esetben jogosult csak a gyorssegélyre. Ha pedig folyamatban van az átmeneti segély iránti eljárás, úgy ki kell várnunk annak a végét. Szűts Dóra úgy látja: a térség foglalkoztatási helyzetéből és a munkanélküliek megnövekedett számából adódóan, valamint ha lezárulnak az átmeneti segély iránti kérelmek elbírálásai, többen igénylik majd a támogatást. Másrészt a közelgő fűtési szezon is növelheti a krízishelyzetbe kerülő családok számát... Krízistámogatás a támogatást azok a 18 m év feletti személyek igényel- ■ hetik, akik nyugellátásban ™ nem részesülnek, az egy fő- J re jutó jövedelmük nem ha- f; ladja meg az 57 ezer 815 forintot, és a válság miatt — kerültek krízishelyzetbe. A kérelmeket november 30-ig lehet benyújtani, s húsz-, illetve ötvenezer kö- ■ zötti összeg, különös méltánylást érdemlő esetben legföljebb százezer forint adható a jogosultaknak. NEM KAPHATNAK krízistámo- gatást azok, akik az idén már kaptak 15 ezer forintot meghaladó átmeneti segélyt, azok, akiknek folyamatban van az átmeneti segély iránti kérelmük, illetve azok, akik a kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély iránti kérelmet még nem nyújtottak be. (Folytatás az 1. oldalról) Ismeretes: amikor az M7-es autópálya Letenye térségi szakaszát elkezdték építeni, a vízügyi hatóság kavicszátonyokat akart elbontatni négy egymáshoz közeli területen és közel az autópályaépítéshez. A természetvédők azt feltételezték: van összefüggés az autópálya-építés és a hirtelen jött mederfenntartási munkák, vagyis a kavicsbányászat között. A természetvédők ezeket az engedélyeket sorra megfellebbezték, mondván, hogy a magyar jogszabályoknak és törvényeknek nem felelnek meg. A főhatóság igazat adott nekik, új eljárásra kötelezte a zöldhatóságot, amely újra lefolytatta az eljárást, egy-két kiegészítéssel. Aztán újra kiadták az engedélyt, amelyet a természetvédők ismét megfellebbeztek, és a fellebbezés megint helytállónak bizonyult. Már 2006 óta húzódott ez az ügy. ■ Az újabb fellebbezés megint csak helytállónak bizonyult. Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke elmondta: belátják, hogy szükséges a mederfenntartási munka a közlekedésbiztonság érdekében - itt van például a két Mura-híd -, ugyanakkor a nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóság is változtatott hozzáállásán. A természetvédők nem fellebbeznek többször, ha a kavics, a mederanyag a folyóban marad. Jelenleg egy zátony elbontásáról van szó. - Hagyni kell, hogy a Mura továbbvigye a kavicsát, úgyis megfogják a mederanyagot a folyón létesített vízerőművek - mondta Toldi Miklós. így két legyet ütnek egy csapásra: benn marad a mederanyag, illetve „nem jár túl jól”, akit megbíznak a zátony elbontásával, hiszen volt rá példa, hogy a megengedett kavicsnak a sokszorosát termelték ki, és értékesítették fele áron. A kavicszátonyok számos speciálisan ilyen élőhelyet igénylő fajnak adnak otthont. E zátonyokon fészkel a kis lüe, megtaláljuk a küszvágó csért, s a zátonyok szegélyének sekély vizeiben ívnak olyan védett, fokozottan védett halfajok, melyek közül több a Kárpát-medence bennszülött faja, és Magyarországon nagyon ritka. ■ Varga Andrea LEPOROLT MÚLT SZÁZADI TÖRTÉNETEK Meghiúsított amerikai párbaj Az alábbi történet nem Somogy-or- szágban történt, bár ott is történhetett volna, mert hőse egy Somogy megyei fiatalember. A Somogy-vár- megye 1905. július 18-i, keddi száma szerint az Aradon tartózkodó legényt egy újságíró mentette meg attól, hogy amerikai párbaj áldozata legyen. Történt pedig, hogy előző hét péntekjén, az esti órákban Schrőder Béla aradi hírlapíró lakásán megjelent egy Kohn Ernő nevű fiatalember, és elmondta, hogy három hónappal korábban amerikai párbajt vívott egy Lenkei Béla nevű budapesti joghallgatóval. A párbaj előzménye: Ősbu- da várában tettleg inzultálta az egyetemistát, mert becsmérlőleg nyilatkozott egy lányról, akibe ő szerelmes. A párbajban Kohn Ernő húzta a fekete golyót: 1905. július 15- én éjfélig kell főbe lőnie magát vagy kivándorolni Amerikába. A szerencsétlen áldozat hosszú, regényes történetet mesélt a hírlapírónak, majd tanácsot kért tőle, mitévő legyen. Schrőder lebeszélte arról, hogy öngyilkos legyen, sőt arról is, hogy kivándoroljon. Azt tanácsolta, hogy az ügyet a lovagiasság szabályai szerint kell elintézni, és nem az amerikai párbaj őrült barbarizmusával.- A sorshúzás után - idézte fel a történteket Kohn Ernő - elhagytam a fővárost. Győrbe költöztem, és május 15-én, amikor épp a Hungária kávéházban biliárdoztam, a pincér a telefonhoz hívott. Letettem a dákót, és a készülékhez siettem, ahol a következő párbeszéd folyt le köztem és Lenkei között:- Halló!- Halló!- Ott Kohn úr beszél?- Igen.- A három hónapból már egy letelt. E figyelmeztetés után Kohn Ernő visszautazott Budapestre, s attól kezdve folyamatos lelki gyötrelmek között élt. Schrőder megnyugtatta a kétség- beesett fiatalembert, mire Kohn Ernő egy lezárt levelet vett elő a zsebéből. A végrendelet volt. Felszakította a borítékot, és átadta a hírlapírónak. A szöveg így szólt: „Végrendeletem. Én, Kohn Ernő, nagyatádi (Somogy vármegye) születésű, 23 éves izraelita vallású nőtlen hivatalnok megboldogult jó atyám után örököltem negyven- nyolcezer (48 ezer) koronát készpénzben és értékpapírokban, 140 magyar hold földet Somogy megyei, Nagyatádi járásban, mely vagyonomat a kaposvári árvaszék kezeli, miután kiskorú vagyok. A fent nevezett összes birtokot, valamint örökölt készpénzt és értékpapírokat ezennel ünnepélyesen édesanyámra hagyományozom. Arad, 1905. július 13. este 10 órakor. Tisztelettel, Kohn Ernő” Másnap Kohn Ernő annak ellenére, hogy megígérte Schrődernek, hogy felkeresi, eltűnt Aradról, s csak harmadnap jelentkezett, amikor a következő nyilatkozat közlésére kérte a szerkesztőt: „Nyilatkozat. A reám nézve olyan kritikus esetre vonatkozólag még magam azt kívánom megjegyezni, hogy abban a pillanatban, midőn Schrőder Béla főszerkesztő úr visz- szavonja tanácsát, kész vagyok magamat főbe lőni. De ismerve a fő- szerkesztő múltját, jelenét, teljesen meg vagyok róla győződve, hogy tanácsát a legférfiasabb korrektséggel adta nekem. Még végül megjegyzem, hogy ellenfelemnek a mai társadalomban szokásos szabályszerű elégtételt bármikor készséggel megadom. Kohn Ernő" Az eset Aradon nagy szenzációt keltett, és másnap sokan üdvözölték Schrőder Bélát, hogy egy fiatal életet megmentett az erőszakos haláltól. Kohn Ernő regényes történetét azonban némelyek gyanúval fogadták, és távirati úton megkeresték a Somogyvármegye szerkesztőségét, hogy az árvaszéknél tudakolják meg, ki is valójában Kohn Ernő. Nos, a lap utánajárt a dolgoknak, és a következőket tudta meg. Kohn Ernő Nagyatádon született 1883. április 8-án. Apja meghalt. Anyja, született Weber Fánni Nagyatádon él. Atyja után Kohn Ernő két nagyatádi takarékpénztári részvényt örökölt ötszázhatvan korona értékben, és egy templomi ülőhelyet háromszáz korona értékben. Kohn Ernő gondnokság alatt áll, kiskorúságát a kaposvári törvényszék 1907. április 8-ától meghosszabbította. A fiatalember ugyanis már évek óta üldözési mániában szenved, és tavaly február 15-én be is szállították az angyalföldi állami elmegyógyintézetbe, ahonnan csak szeptemberben engedték ki. A lap valószínűnek tartja, hogy az amerikai párbajba torkolló regényes szerelmi történet csak a szerencsétlen ember „fölizgatott, beteg fantáziájában él, s hogy abból aligha igaz egyetlen szó is”. Csatát nyertek: nem kell bontani a Mura folyó kavicszátonyait
