Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

2009. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP SZTORI 5 Világszám lesz a magyar zsebműhold kutatás Decemberben lövik fel az első magyar űrszondát, amelyet nagyobbak követhetnek A kutatócsapat a 315-ös laborban. A műegyetemisták előtt lebeg a MaSat-1, amelyet Indiából lőnek majd fel decemberben, ha összejön a pénz. Magyar fejlesztésű mű­szerekből több száz ke­ring már a világűrben, de olyan komplett űrszonda még nem, amelyet kizáró­lag magyarok készítettek. A MaSat-1 lesz az úttörő decemberben. Fábos Erika A legnagyobb műhold, ami a vi­lágűrben kering, többtonnás és úgy tízméteres. A legkisebb tíz­centis és alig egy kiló lesz, de nemcsak a mérete miatt érdekes, hanem azért is, mert Budapes­ten készül. Ez a kis apróság a vi­lág legkisebb ilyen szerkezete lesz. A Budapesti Műszaki Egye­tem húsz lelkes hallgatója egy éve „barkácsolja”. Szó szerint: a MaSat-1 program keretében minden egyes alkatrészt maguk gyártottak. A Kaliforniai Egye­tem és a Stanford Egyetem által indított CubeSat programban egy 10x10x10 centiméteres, legfel­jebb egykilós kockát kell konst­ruálni, amelybe mindenki olyan műszert pakol, amilyet szeretne. Egy kilója ellenére a „magyar szatellit” sokkal többet tud majd, mint az első műhold, a 84 kilós Szputnyik-1. Marosy Gábort mindig érde­kelte a technika, és imádta a Csil­lagok háborúját, arról azonban csak álmodozott, hogy egyszer az űrkutatáshoz testközelbe kerül. A Budapesti Műszaki Egyetem doktorandusza lett a projekt egyik vezetője, és azóta minden idejét a 315-ös laborban tölti. „A szonda egy tápegységből és egy kommunikációs egység­ből áll, amely az adatokat sugá­rozza a Földre. Része még egy giroszkóp, néhány mérőberen­dezés, és egy miniatűr fedélzeti számítógép - mondja Marosy Gábor. - A szerkezet főként a sa­ját jellemzőit fogja mérni, de az­zal, hogy a mágneses tér egyes komponenseit és a légkört is fi­gyeli. Ezzel kiemelkedik a többi hasonló műhold közül. Abban Is egyedülálló lesz, hogy figyeli a Föld mágneses erővonalait, és gzek mentén stabilizálja a mű­holdat, ami így nem fog kóvá­lyogni, ahogyan a többi szokott, hanem szépen halad majd az erővonalak mentén.” A mini műholdat két hónap múlva már tesztelni fogják, és várhatóan decemberben lövik fel. A MaSat-1 a Földtől 635 ki­lométeres távolságban kering majd, és három hétig működik. Sikere presztízsokokból is igen fontos. Vonzhatja a külföldi fej­lett technológiát és tőkét. Máris több cég érdeklődik arról, lehet- ne-e fotózásra, radarfelvételek készítésére, térképészeti vagy meteorológiai célra használni a MaSat-1-et. A MaSat anyagköltsége 30 mil­lió forint, hiszen megbízható, az űrbéli állapotokra kvalifikált anyagokkal kell dolgozni, és ezek nagyon drágák. A műhold kilövé­se további 20 millió forintba ke­rül, és ez a legolcsóbb ár, amit az indiai űrügynökség kér. A NASA vagy az ESA jóval drágább. Ettől függetlenül a választás azért is esett az indiaiakra, mert velük lehet leghamarabb felküldeni a MaSat-1-et. A szükséges pénzt szponzorok dobták össze, de a fe­le még hiányzik. 1957-ben lőtték fel az elsőt A BOLYGÓK KÖRÜL KERINGŐ mesterséges égitesteket neve­zik műholdnak. Az első vi­lágűrbe indított űreszköz, a Szputnyik-1 a Föld műhold­ja volt 1957-ben. Azóta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. Ezek sokféle feladatra alkalma­sak. Csillagászati, távközlé­si, navigációs, meteorológiai célra használják őket, de vannak katonai, kémműhol­dak és műsorszórók is. Magyar technika az űrben AZ 1956-BAN DISSZIDÁLT Pavlics Ferenc volt az Apollo-program holdautójá­nak egyik főtervezője. A ké­sőbbi magyar detektorok, tápegységek, elektronikák tucatjai közül a legszebb karriert a Pille személyi do­ziméterfutotta be: első válto­zatát Farkas Bertalan 1980- ban vitte magával az űrha­jósok űrbéli sugárterhelésé­nek mérésére. Verziói felju­tottak a Discovery, a Mir és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére is. Akik a szavaik mögött állnak beszédírók A háttéremberek szövegeit olcsón veszik meg Akárhogy is reménykedünk ben­ne, a politikusok nem maguk ír­ják beszédeiket. Novák Tamás, aki 2001-2002 között volt a Mi­niszterelnöki Hivatal beszédíró­ja, úgy fogalmaz, Magyarorszá­gon megmagyarázhatatlan álsze­mérem övezi ezt a tevékenységet. „Amerikában mindenki tudja, hogy ki Obama beszédírója, ná­lunk viszont az emberek szeretik elhinni, hogy amit a politikusok mondanak, azt ők maguk is ve­tették papírra - mondta. - Pedig ha jobban belegondolunk, ez szinte kivitelezhetetlen: napi négy-öt tárgyalás és rengeteg protokolláris teendő mellett sen­kitől sem várható el, hogy min­den szempontból kifogástalan beszédeket írjon.” Magyarországon jelenleg kö­rülbelül tíz professzionális be­szédíró dolgozik. Valamennyien politikailag elkötelezettek vala­melyik oldal iránt, s ez érthető is, hiszen pozíciójuk abszolút bizal­mi. Ahhoz, hogy tökéletes beszé­det tudjanak írni, nagyon kell is­merniük az adott politikust. „Tisztában kell lenni a beszélő személyiségével, szófordulatai­val, s ezekre építkezve kell össze­állítani egy-egy beszédet - jelen­tette ki Novák Tamás. - Ezen kí­vül figyelembe kell venni a kö­zönség összetételét és az előre meghatározott stratégiai irányvo­nalakat is. Aztán, ha kész a szö­veg, kezdődik a pingpong, a be­szédet ugyanis a politikus általá­ban átdolgozza. Ez természetes, hiszen végül neki kell beszélnie, övé a felelősség.” Orbán sokszor átírja, amit kap Egy-egy jó beszéd hosszú idő­re meghatározhatja egy-egy po­litikus vagy párt kommunikáció­ját. Jó példa erre Orbán Viktor egyik elhíresült felhívása. Ami­kor az ellenzéki vezető 2002-ben azt mondta, hogy mindenki menjen haza és próbálja meg is­merőseit rávenni a szavazásra, szavai nem keltettek különösebb visszhangot. Ám amikor követ­kező beszédében megjelent a rö­vid és frappáns „mindenki hoz­zon magával még egy embert!” fordulat, ez azonnal bekerült a köztudatba. Több politika, kevesebb szép beszéd a beszédírást meg lehet ta­nulná a Magyar író Akadé­mia közéleti beszédíró mes­terkurzusa idén második év­folyamát indítja. Az itt elő adó Balázs Géza nyelvész szerint sokakra ráfér a tanu­lás. „A közéleti beszédek kő zött olykor találni míves, jól felépített beszédet, de minél inkább átitatja a szöveget a napi politika, annál inkább veszít a retorikai szépségéből - jelentette ki. - A közélet al­sóbb szintjein pedig még na­gyobb a baj: az iskolai ün­nepségek, kiállításmegnyi­tók, vállalati rendezvények beszédeiben hemzsegnek a közhelyek, pedig itt is na­gyon fontos lenne a szép, ért­hető beszéd Profi beszédíróvá válni befek­tetésnek sem rossz. Egy tavaly készült összeállítás szerint egy szakkérdésekről szóló miniszte­ri beszéd ára 160 ezer forint, egy napirend előtti hozzászólás 640 ezer, egy miniszterelnöki prog­rambeszéd pedig több mint más­fél millió forintba kerül. Novák Tamás úgy véli, ezek a számok túlzók: ő például annak idején havi 80 ezret számlázott a Mi­niszterelnöki Hivatalnak. „Ettől függetlenül lehetnek olyanok, akik csak ebből élnek” - jelen­tette ki. ■ Dián Tamás www.t-nTOÖHe.hu Összehozzuk a jó üzleteket Új Partnercég opcióval közelebb kerülhet üzletfeleihez Az üzleti díjcsomagokhoz választható, új Partnercég opcióval 5 belföldi T-Mobile-os üzleti ' partnerét mindössze^ hívhatja, így még hatékonyabbá válik a mindennapi kapcsolattartás üzletfeleivel. ri| Az opció aktiválására interneten, a http://telematrix.t-mobile.hu oldalon van lehetőség. .................................t ................I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom