Somogyi Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-30 / 303. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 30., KEDD » 11 SOMOGYORSZÁG KINCSEI az ecsenyi tutyisok Mindazon érték megtalálható az ecsenyi tutyiban, ami a népművészetet, népi kismesterséget jelenti. Azzal a felhanggal, hqgy mindez ecsenyi és sváb rét jánosné: - Utolsó pillanatban lett Somogyország kincse az ecsenyi tutyi. Az egyesület tagjai nem fiatalok már, ha abbahagyjuk, nem lesz, aki folytassa. A fiatalokat már nem érdekli. Egy nemzetiségi ház létrehozása talán segítene, hogy ez a sváb hagyomány, illetve az összegyűjtött néprajzi kincs ne vesszen el. Sajnos erre egyre kevesebb az esély Ecsenyben. Messze földön ismertek az ecsenyi hagyományőrzők. Az ecsenyi tutyi a világ „legbióbb” terméke, mert a talpa zsákvászon, a felső része pedig gyapjú Ecseny kialakulása Mária Terézia korára tehető, amikor a dunai svábok elkezdtek migrálni. F. Szarka Ágnes Tolna megyébe és Baranyába kerültek a legtöbben, Somogyba már csak kisebb csoportok jutottak: többek közt Ecsenybe, Polányba, Bonnyára, Szulokba. Ők itt a somogyi dombok között találták meg a helyüket és alakították ki a saját egyedi kultúrájukat. Minden mezőgazdasági munkát szinte tökélyre vittek, emellett jó iparos emberek voltak. Ennek egyik oldalága a tutyi készítés. Minden lány szinte az anyatejjel szívta magába a mesterfogásokat, hiszen a kelengyének is nélkülözhetetlen része volt. Az Ecsenyi Sváb Hagyományőrző Egyesületnek köszönhetően nemcsak Somogybán, hanem a megye sőt az országhatáron túl is megismerkedhettek az érdeklődők a tu- tyikészítés fortélyaival sőt felelevenítették és bemutatják gabona útját a kézi kaszálástól a kenyérsütésig. A tutyit a világ „legbióbb" termékének szokták jellemezni, mert a talpa zsákvászon, a felső része gyapjú. A svábok fontosnak tartották, hogy praktikus dolgokkal vegyék körül magukat. Mindent ők maguk álh'tottak elő. Ecsenyben külön kenderföldek voltak. Minden tisztességes ecsenyi sváb embernek volt kenderáztatója is. Ezt úgy készítették, hogy a völgybe futó patakokat elre- kesztették, készítettek egy ötször ötméteres, nyolcvan centi mély gödröt. A kendernek olyan vastag a szára, hogy nem lehetett kaszálni, hanem nyűtték, azaz gyökerestül kitépték. A gyökeret sem dobták el, mert az jól égett, azzal fűtöttek. A kitépett, összecsomózott kendert betették a kenderáztatóba és lesúlyozták. Azért, hogy a fás rész elrohadjon. Mikor már kezdett szagosodni, erjedni, kiszedték és megszárították. Ez volt az utolsó kinti művelet. Utána lovas szekérrel bevitték a házhoz, ahol tilo- lón megtörték, hogy a legkisebb fás részek is kipotyogjanak. Gerebenezéskor szálára húzták, ebből lett a kóc, amelyet a rokkán megfontak. A szálat a férfiak szőtték meg. Rengeteg minden készítettek zsákvászonból. Az asztalterítőtől kezdve a szalmazsákon keresztül a ruháig és a tu- tyitalpig. A szegény ember tehene a A szülei szellemi örökségét viszi tovább az egyesületben mái Péter az ecsenyi sváb hagyományőrző egyesület tagja.- Az 50-es évek vége felé az akkori iskolaigazgató, Szalai Imre akarta feleleveníteni a sváb táncokat - mondta. - Édesapám segített betanítani a táncokat, és biztosította többedma- gával a zenei aláfestést, én mint kisdiák pedig táncoltam. A későbbiekben ebből nőtte ki magát a hagyományőrző egyesület, amelynek művészeti veze- Máj Péter: tője, lelke, mindenese sokáig az amíg bírom édesanyám, Landnek Elizabeth továbbvolt. Akkor még az ecsenyi la- viszem kodalmast is el tudták játszani, a A kellékek, a forgatókönyv mányt. adott, de már nincs annyi tagunk, és nincs annyi fiatal, hogy színpadra lehessen állítani. Szüleimnek tartozom annyival, hogy amíg bírom, továbbvigyem a sváb hagyományokat Ecseny múltja ECSENY NEVE ELŐSZÖR III. Béla 1193-as okiratában szerepel. A török dúlástól elnéptelenedett Ecseny betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött. 1930-ban 1022 német és 38 magyar lakosa volt. AII. világháború után a németek 30 százalékát kitelepítették, helyükre felvidéki családok költöztek. kecske, de legalább ilyen igénytelen a birka is. A tartása köny- nyű volt, mert minden zöldet megevett, ami lehullott a jászolból, azt összeszedte. Nyírás után a szőrt zsírosán, koszosán, büdösen megfonták. Utána mosták ki fahamulúggal, majd festették meg fekete porfestékkel. A kész fonalat öt kötőtűvel kötötték tutyivá. A mintákat, a virágokat a látszat ellenére nem utólag hímezték rá, hanem úgy kötötték bele. Ehhez fantázia és kézügyesség kellett. Ebben az ecsenyi lányok, asszonyok jeleskedtek. Amikor mindkét fele elkészült, ráhúzták egy kaptafára, és összevarrták. Egy felsőrész öt talpalást is elbírt. A tutyi nagyon kényelmes, praktikus szobai viselet volt. Az udvaron már klumpában közlekedtek, amit szintén maguk készítettek. A Tutyisok, az Ecsenyi Sváb Hagyományőrző Egyesület tagjai szinte az utolsó pillanatban mentették meg a hagyományokat. A bemutatójuk során időutazásra hívják a jelenlevőket, egy kétszáz évvel ezelőtti valódi fonót, sváb elnevezéssel játszóházat álmodnak pódiumra, ahol a tutyikészítés minden mozzanatát végigkísérhetik az érdeklődők. FÁBRl laiosné: - Az édesanyám sváb lány volt, neki még természetes volt a tutyikészítés minden fogása. Én már elég későn tanultam meg a készítését - anyám nem élt már, pedig biztosan büszke lenne a lányára -, de a mai napig kötöm is a tutyit. Bent a szobában ma is használjuk, még a volt polgármester is nálam rendel. De a fiatalokat már nem érdekli a készítése. jusrrusz János: - Valamikor csak tutyiban meg klumpában jártunk, a szobában a mai napig kedvelt viselet. A mama még köti is. Az ecsenyi sváb hagyományőrző egyesülettel megyünk még erre, arra, de ha mi abbahagyjuk nem lesz, aki folytassa. Feledésbe merülnek eleink hagyományai, népszokásaik, eszközei. Ezzel szegényebb lesz a népi kultúra. Paradicsomi körülmények Igáiban gyógyfürdő Változatosak a gyógyulási és fürdőzési lehetőségek Felfedezte a fában rejlő csodát az atádi faragó Igái legnagyobb lehetősége a gyógyító vízben rejlik, amelyet a múlt század negyvenes éveiben fakasztottak a régi vásártéren felállított fúrótorony segítségével. Olajat sejtettek a mélyben, de 651 méter mélységből 81 fokos víz tört felszínre. Az önkormányzati tulajdonú igali fürdő, amely 2002-ben volt éppen negyvenesztendős, 2001 tavaszától gyógyfürdőként üzemel. Vize alkáli-klóridos és hidrogén-karbonátos, s a benne lévő jodidion miatt a jódos vizek csoportjába sorolják a szakemberek. Magas hőmérséklete és az ásványi anyagok miatt jelentős gyógyító hatással bír: többek közt elősegíti a reumás mozgásFéltető védi a vendégeket az időjárás viszontagságaitól szervi panaszok és a sérülések utáni keringési zavarok, ízületi bántalmak gyógyulását, valamint a krónikus nőgyógyászati bántalmak enyhítését, s jótékony hatással van urológiai bajokra és gerincbántalmakra is. A fáma szerint ilyen összetételű víz csak Új-Zélandon található. Az intézmény fejlődése 2003- ban sem állt le, nyáron átadták a fedett fürdőt, ahol valamennyi egészségügyi szolgáltatást egy helyen élvezhetik a vendégek. Megszépültek a szabadtéri medencék is, az időjárás szélsőségeitől féltető védi a vendégeket. Ezzel együtt már változatos fürdőzési és gyógyulási lehetőséget vehetnek igénybe a látogatók. A magyaratádi Törzsök Róbert több mint tíz évvel ezelőtt fedezte fel a fában rejlő csodát. Mesterének Nagy Ferencet és Szőke Istvánt vallja. A népi motívumkincs faragásában van otthon. Először míves használati és dísztárgyakat készített, majd áttért a szobrászatra, a kisplasztikákra. Azt mondta, hogy faragás közben érzi magát a legjobban, hiszen ilyenkor megszűnik körülötte a világ. Munkáit rendszeresen zsűrizteti, mert kell a visszajelzés. A faragás mellett alapító tagja volt az Együtt Magyar- atádért Ifjúsági KHSE-nek. Az egyesület szervezte most már sokadik alkalommal a népművészek napját a településen. Törzsök Róbert most faluja köszöntő tábláját faragja A VILÁG LEGBIÓBBTERMÉKE
