Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám (13. szám)

2007. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP 5 SZTORI Kíváncsi főnökök, kémprogramok leleplezések Csak akkor lehet kutakodni, ha ahhoz a beosztott is hozzájárul Bár a számítógép a cég tulajdona, az azon futó magánlevelezést a dolgozó hozzájárulása nélkül a főnöknek nincs joga elolvasni, ellenőrizni Békési László, volt pénzügyminiszter: „járai öt Évié nem jegy­bankelnökként funkcionált, hanem a Fidesz kihelyezett tagozataként próbált ke­resztbe tenni a kormánynak ott, ahol tudott. Képtelen lennék kiszámítani, hogy a kormány hitelrontásán túl hány ezermilliárd forintos kárt okoztak Magyarország­nak Járai külföldi meg­nyilvánulásai, elhibázott kamatpolitikája.” Dessewffy Tibor szociológus: „ORBÁN VIKTOR mögött több a jó képességű politikus, mint az MSZP-ben Gyur- csány mögött. Mégsem hinném, hogy Orbánt el lehetne távolítani.” Fábry Sándor humorista: „FERENC TESTVÉR és Ő egész éjszaka fülledt beszélgetése­ket folytatott rendőri veze­tőkkel. Fociról és hetyke nőcskékről cserélhettek esz­mét, nyilván ezért felejtet­tek el parancsot adni, hogy az adómból fenntartott rendőrség szíveskedjen már megvédeni az ugyancsak az én adómból fenntartott köztévé székházát.” Csáki Judit kritikus: „Győrben már felfüggesztet­ték Korcsmáros Györgyöt - Eperjes Károlyt akarják a helyére, és ő is ezt akarja, a hírek szerint. A színész­nek megmondhatná valaki, mire vállalkozik.” Budaházy György forradalmár: „évek óta tüntetek a Sza­badság téri szovjet emlék­mű ellen. És vannak rend­szerváltó elképzeléseim. Pártoktól független demok­ráciát szeretnék, szakmai parlamenttel.” Amerikában tájékoztatás nélkül ellenőrizheti a fő­nök a munkatársak szá­mítógépét, s úgy tűnik, ez a módszer nálunk is egy­re vonzóbb. Egy informa­tikus szakértő szerint a beosztottak utáni kém­kedés oka a spórolás és a félelem, ám az ügyvéd amondó: a jog fegyvere könnyen a kíváncsi mun­káltató ellen fordítható. Dián Tamás Ül a munkatárs a számítógépe előtt, és nézi, eseüeg ír valamit, vagy csak kattintgat az egérrel. A főnök meg közben kétségek közt vergődik, hiszen sohasem tudhatja biztosan, hogy beosz­tottja vajon valóban dolgozik, egy internetes portál legújabb bul­várhíreit böngészi, vagy netán le­velet ír a barátnőjének. Az illető háta mögé lopakodni persze a le- leplezőnek is kínos lenne, ráadá­sul tudvalévő, hogy néhány szó­rakoztató honlapon már elhe­lyeztek egy „jön a főnök” feliratú gombot, amely kattintás esetén a szaftos pletykákról azonnal át­vált egy száraz, hivatalos oldalra. Ilyenkor bizony nem marad más, mint az utólagos ellenőrzés. Az Egyesült Államokban két állam kivételével a főnök min­denhol előzetes tájékoztatás nél­kül kutakodhat a dolgozók szá­mítógépében, átböngészheti levelezéseiket, sőt, különböző kémprogramok segítségével még az internetezési szokásai­kat is feltérképezheti. Nálunk ennél azért nehezebb a munka­társak után nyomozni. A mun­káltatónak ugyanis minden eset­ben tájékoztatnia kell a dolgo­zóit arról, hogy megfigyelik őket. Ez alatt persze többnyire nem kamerás kukkolást kell érteni, hanem csupán azt, hogy a főnök jelzi: a munkahelyi számítógép- és internethasználatot, illetve a telefonálást bizonyos belső sza­bályokhoz köti. Ebbe pedig bele­tartozhat, hogy a munkatársak tudomására hozzák: bizony né­ha utánajárnak, hogy mikor és mely oldalakra kattintanak a vi­lághálón, illetve milyen telefon­számokat hívnak. A számítógépes ellenőrzés iránü igényt persze a fejlesztők is érzékelik, ezért egyre többen specializálódnak erre a terület­re. Kárpáti András cége, az Imp- lenor például egy olyan progra­mot dolgozott ki, amely elemzés­sel képes felismerni a magán­célú telefonhívásokat. Mint mondta, főként nagyvállalatok keresik a komputeren végzett műveletek rekonstruálására al­kalmas szoftvereket, s olyanról is tud, hogy valakit egy ilyen utó­lagos ellenőrzés eredménye miatt rúgtak ki. „A cégeket első­sorban a spórolás igénye vezérli - jelentette ki. - Persze nem az internetezést tartják drágának, hanem azt az időt, amelyet a dol­gozóik nem munkára fordítanak. Ugyanakkor a főnök abban is szeretne biztos lenni, hogy a be­osztottak nem fecsegnek ki bi­zalmas vállalati információkat. A kellemetlen szituációktól való félelem is a kémkedés iránti igényt erősíti, ezért veszik na­gyon szigorúan, ha a munkatárs egy pornó- vagy szexoldalra kat­tint. Az általam ismert esetben is épp emiatt szüntették meg a dol­gozó munkaviszonyát.” A főnöki kíváncsiság erősödé­sét támasztják alá a szakszerve­zeti tapasztalatok is. Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszer­vezetek Szövetségének elnöke szerint az ellenőrzések egyre gyakoribbak. „Persze ennek biz­tonsági okai is vannak, hiszen az adóhivatalban például a jogo­sulatlan adatkezelés figyelése a dolgozók nem csak a mun­kahelyi számítógép-használat miatt üthetik meg a bokájukat, hanem egyéb világhálós szerep­léseikkel kapcsolatban is. Ma­gyarországon eddig két olyan esetet ismerünk, amikor egy munkatársat az általa vezetett internetes napló miatt rúgtak ki. Egy Istencsászár fedőnevű alapvető követelmény - mondta. - Tudok olyanról, hogy egy APEH-es dolgozó csupán meg­nézte, hogy a felesége bevallása beérkezett-e, s emiatt azonnal el­bocsátották az állásából. Nem avatkozott bele az adott ügybe, de azt mondták: ezt akár meg is tehette volna.” A szakszervezeti vezető szerint az utóbbi években nem csupán a számítógép-ellenőrzések szapo­rodtak, hanem a ténylegesen munkával töltött idő nyilvántartá­sa is. Régebben ha valakinek el­intéznivalója volt, egy félórányi informatikus a 13. havi pré­mium elmaradását tette szóvá blogjában, s ezért váltak meg tőle, míg a Motoska nicket hasz­náló szerkesztőnek azt rótták fel, hogy idézett a neki munkát adó újsághoz érkező, szerinte butuska olvasói levelekből, illet­ve leírta, hogy vonzónak találja egyik munkatársa hátsóját. szünet mindig „belefért” a mun­kaidőbe. Ma már ezt is szigorúan veszik: van, ahol beléptetőrend­szer méri a munkahelyen töltött időt, máshol a számítógépes be­jelentkezéstől számítják ezt. Ugyanakkor a túlzott felügye­let akár bűncselekménnyé is vál­hat, legalábbis Zamecsnik Péter ügyvéd ezt állítja. Ő úgy véli, az internetes oldalak utólagos, nap­lózó jellegű ellenőrzése még semmilyen jogot nem sért, ám ha a főnök magántitkokat kezd feszegetni, a személyiségi jogok falába ütközik. „Bármennyire is a cég tulajdona a számítógép, il­letve az azon futó levelezési prog­ram, a munkatársak üzeneteit egyetlen főnök sem olvashatja el az ő hozzájárulásuk nélkül - je­lentette ki. - Ez az engedély lehet előzetes vagy utólag kért, ám mindenképp önkéntesnek kell lennie. Ha ugyanis a dolgozó nem járul hozzá levelei ellenőr­zéséhez, s a munkáltató emiatt retorziókat helyez kilátásba, az már kényszerítésnek minősül, ami szintén bűncselekmény.” Az otthon írt blog tartalmára is odafigyelnek HIRDETÉS Forradalmi angol és német nyelvtanulás! Azok számára, akiknek nincs idejük tanulni. Ma­golás és nyelvtan nélkül. Kezdők, örök kezdők és haladók részére egy­aránt, életkorra való tekintet nélkül. gondolja csak EL! Az iskolában mindnyájan tanultunk idegen nyelvet, ám 95 százalékunk ezt biztosan nem beszéli. Azt gon­doljuk, hogy tehetségtelenek vagyunk a nyelvtanulásra! Nem vagyunk azok. Ha azok lennénk, még az anyanyelvűn­ket sem tanultuk volna meg. HOGYAN TANULJUK MEG A NYEL­VET? A nyelvi környezet a dön­tő. Először érteni, majd beszél­ni, végül az írásra és az olva­sásra kerül a sor. Minden más folyamat természetellenes. A többnyelvű környezetben élő gyerekek akár több nyelvet is elsajátítanak. A FOLYAMAT HASONLÓ, MINT A GYEREKEKNÉL. I A felnőttek is képesek J egy új nyelvet elsajátíta- M ni hasonló egyszerűség- JH gél, mint valaha a sa- JK ját anyanyelvűket. W A TAXUS Leaming® M módszer összekap- csolja a gyermeki folya- ^1 mátokat az agyról alkotott modern ismeretekkel. Arra is épít, hogy Ön már tud olvasni, ezért képes kihasználni az agy mindkét féltekéjének képessé­geit: egyidejűleg hallgatva az eredeti angol vagy német szö­veget (kék CD) és olvasva a szó szerinti fordítást, majd a hal­láshatár küszöbén lejátssza ugyanezt a leckét tartalmazó TAXUS Leaming® minden ember­típus esetében működik piros CD-t és közben bármi más­sal foglalkozhat. A szó szerinti fordítással megtanul angol, illet­ve német nyelven gondolkodni, valamint jó kiejtést sajátít el. Ez a folyamat ideális azok számá­ra, akiknek nincs idejük inten­zív „tudatos” tanulásra. ELMÉLETTEL ÉS NYELVTANNAL EGY­ÁLTALÁN NEM KELL FOGLALKOZNIA! De a szavakat sem kell magol­nia, mégis több mint 4000 szó­ból álló szókincsre tesz szertl Az egyenkénti szó magolása szinte rákbetegségként hat ide­gen nyelvi tudásunkra. Az egyes szavak elszigetelten egé­szen másképp hangzanak, mint más szavakkal együtt egy egész mondatban. Á TAXUS Leaming® módszer 59 900 Ft-ba ke­rül (utánvétellel + 1600 Ft), amivel ezt Ön örökre a saját és családja tulajdo­nában tudhatja. Kevés az ideje a tanulás­ra és megismerné a gyer­meki tanulási folyamat tö­kéletesebb módját? Akkor látogasson el hozzánk mun­kanapokon 10-17 óra között: TAXUS International, Kft., 1184 Budapest, Lenkei u.ló. vagy hívja zöldszámunkat (9-17): 06-80/ 282 987 vagy a 06-1/ 297-3686, 06-30/337-3053, e-mail: taxus@taxus.hu , www.taxus.hu Minden további csomag 5 000 Ft kedvezménnyel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom