Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
6 SZTORIK, ESETEK 2006. NOVEMBER 12., VASÁRNAP Debreczeni József Orbán Viktorról: „A jelek szerint ismét kudarcot vall. A jelek szerint számára ez a harc lesz a végső. Amíg nem távozik a magyar politikából, nem lesz béke, és nem lesz nyugalom.” Konrád György Berlinben élő Kossuth-díjas író: „a feleségem nagyon jól főz. Szívesen meghívnám Orbán urat és Gyurcsány urat, jöjjenek el a feleségükkel ebédre. Nagyon jól tudnánk beszélgetni, ha tudnánk...” Clint Eastwood hollywoodi filmszínész: „HISZEK benne, hogy aki nem figyel oda a történelem hibáira, az arra ítéli magát, hogy újra elkövesse." A westernhős és a história Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője: „A MAGYAR rádió fürge riporterei sosem bajlódnak azzal, hogy a kérdés alapját képező hírt ellenőrizzék; ha egyszer a riporter úgy hallotta, máris fölteszi a kérdést.” Balázs Klári Korda Györgyről: „A közepesbe Gyuri sosem megy bele, csak olyanba, amiről biztosra veszi, hogy jó lesz.” Kimegy a divatból az olvasás könyves búcsú Az esti mese még megszerettethetné gyermekeinkkel a betűket Az olvasást nem lehet elég korán kezdeni. Ha a bölcsisek és ovisok megszokják a könyvtárak, könyvesboltok hangulatát, talán többet olvasnak majd. Úgy tűnik, a könytárak lassan egzotikus helyekké válnak: egy nemrég végzett vizsgálat szerint ugyanis a 18 évesnél idősebb magyar lakosság 60 százaléka egy év alatt egyetlen könyvet sem olvas el. Dián Tamás Manapság kétszer annyian érettségiznek, mint 1985-ben, s négyszer több hallgató jár az egyetemekre, főiskolákra. Ez a tény elméletileg akár a művelt társadalmi rétegek kiszélesedéséről is árulkodhatna, ám a valóság egészen más képet mutat. Bő | negyven évvel ezelőtt, 1964-ben 5 a magyarok 60 százaléka éven- | te még legalább egy könyvet el- | olvasott. Még az ezredfordulón is - bár csak két százalékkal, de mégis - többségben voltak a könyvmolyok. Mára ez az arány 40 százalékra csökkent, azaz tíz emberből hatan egy év alatt egyetlen kötetet sem vesznek a kezükbe. Ezt a dermesztő tényt a könyvtárak látogatottsága is visszaigazolja: a 18-29 évesek csaknem egyharmada még sohasem váltott ki tagsági tikettet, nem is tudja, hogy milyen belülről egy olvasóterem. Mindez a szórakozási lehetőségek bővülésére vezethető vissza - állítja Nagy Attila olvasásszociológus. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa szerint a kikapcsolódást szolgáló eszközrendszer az utóbbi tíz évben hihetetlen mértékben gazdagodott, miközben egy nap továbbra is huszonnégy órából áll. „A televízió hatalmas tömegeket tart távol az olvasástól - jelentette ki. - Régebben sokan könyvet vettek a kezükbe elalvás előtt. Ma már a többtucatnyi tévécsatorna valamelyik esti műsora előtt bóbiskolunk.” Érdekes, hogy a számítógép, illetve az internet nem csökkenti az olvasók táborát. Egy felmérés szerint azok használják praktikus információszerzésre a világhálót, akik amúgy is otthonosan mozognak az írott betű világában. A csak szóban és képben tájékozódók a számítógéptől is idegenkednek. Ezt a megfigyelést erősíti, hogy az olvasókedv a különböző társadalmi rétegek esetében nem egyformán csökken. Falus- sy Béla, aki a Központi Statisztikai Hivatalnál hosszú évek óta foglalkozik az olvasással, kimutatta: 2000 óta a magas iskolázottságúak körében az olvasással töltött idő napi 30 percről 20 percre esett vissza, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ugyanez az arány 9 percről napi 2 percre(l) csökkent. Mindez azért drámai, mert hosszú távra meghatározza az ország gazdasági helyzetét is. Palánkai Tibor közgazdász több előadásában is hangoztatta, hogy értő módon olvasni nem tudó emberekből sohasem lehet magasan képzett munkaerő. Persze könnyű lenne mindent az általános iskolák nyakába varrni, mondván: ők a felelősek azért, hogy funkcionálisan analfabéta gyerekek ülnek be a gimnáziumok padjaiba. A helyzet nem ilyen egyszerű. Az olvasás szeretetét nem elég hatéves kortól plántálni. A brit könyvtárakba például mesedélutánokkal, bábelőadásokkal, színes programokkal szoktatják a még olvasni sem tudó csöppségeket. „Rég rossz, ha csak az olvasás technikájának tanítására koncentrálunk, az igény megteremtése még ennél is fontosabb - szögezte le Nagy Attila. - Egy ember olvasási hajlandóságát meghatározza, hogy hány könyvet lát otthon.” Persze mondani könnyű, hogy kezdjenek olvasni a szülők, ám sokszor ők maguk sincsenek barátságban a betűkkel. A funkcionális analfabetizmus ördögi körbe zárja a szülőt és a gyereket egyaránt. A legutóbbi olvasmányok között csak Jókai maradt NEMCSAK AZ OLVASÁSRA fordított idő mennyisége, hanem a minősége is változott az elmúlt néhány évtizedben. Negyvenkét esztendővel ezelőtt még Jókai Mór vezette a legutolsó olvasmányélmények toplistáját, utána Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmondi, Mikszáth Kálmán, Vidor Hugó és Jules Verne következett. Bő húsz évvel később, 1985-ben ugyanennek a listának az élén Szilvási Lajos állt Jókai Mór, Alexander Dumas, Berkesi András és Róbert Merle előtt Hat éve, 2000ben már jelentősen felhígult a névsor: az első négybe csak Jókai fért bele, ám őt megelőzte Dániellé Steel, Robin Cook és LőrinczL. László. Hasonló a 2005-ben készített felmérés is, amelyben Jókai a harmadik, előtte jár Steel és a Da Vinci-kódot jegyző Dán Brown. A könyvolvasás gyakorisága* 1985 2000 2005| Egyet sem olvasott az utóbbi egy évben: 41 38 52 60,2 1-3 könyvet elolvasott az utóbbi egy évben: 36 22 23 7,5 Legalább egy könyvet olvasott negyedévenként: 36 23 13 15,9 Havonként legalább egy könyvet elolvasott: 23 17 12 16,4 ■A MEGKÉRDEZETTEK SZÁZAIJÉlUBAN HIRDETÉS Forradalmi Angol és Német Nyelvtanulás! „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy”. Ajándékozz nyelvtudást szeretteidnek! Azok számára, akiknek nincs idejük tanulni. Magolás és nyelvtan nélkül. Kezdők, örök kezdők és haladók részére egyaránt, életkorra való tekintet nélkül. Gondolja csak el! Hogyan lehetséges egyáltalán, hogy Ön beszél? Az iskolában mindnyájan tanultunk idegen nyelvet, ám 95 százalékunk ezt biztosan nem beszéli. És még azt gondoljuk, hogy tehetségtelenek vagyunk a nyelvtanulásra! Csakhogy ez tévedés. Nem vagyunk azok. Ha azok lennénk, még az anyanyelvűnket sem tanultuk volna meg. Megtanulni az első nyelvet (az anyanyelvűnket) a legnehezebb <jz összes nyelv közül. Valójában hogyan tanuljuk meg az első nyelvet? A nyelvi környezet a döntő. Egy hároméves gyermek kb. 13 000 órát átalszik az életéből, ám a további 13 000 órában a nyelvi (hangi) környezet hat rá. Először érteni kezd, majd beszélni, végül az írásra és az olvasásra kerül sor. Hároméves korára már sokat ért és beszél. A többnyelvű környezetben élő gyerekek akár több nyelvet is elsajátítanak. Most pedig a legérdekesebb rész következik. A felnőttek is képesek egy új nyelvet elsajátítani hasonló egyszerűséggel, mint valaha a saját anyanyelvűket. A TAXUS Leaming® módszer összekapcsolja a gyermeki folyamatokat az agyról alkotott modern ismeretekkel. Arra is épít, hogy Ön már tud olvasni, ezért képes kihasználni az agy mindkét féltekéjének képességeit: egyidejűleg hallgatva az eredeti angol vagy német szöveget, és olyasva a szó szerinti fordítást. A szó szerinti fordítással megtanul angol, illetve német A TAXUS Learning® minden embertípus esetében működik nyelven gondolkodni, valamint jó kiejtést sajátít el. Elmélettel és nyelvtannal egyáltalán nem keli foglalkoznia! A szó szerinti fordítás mindenre választ ad, és mindezek mellett a szavakat sem kell magolnia, a TAXUS Leaming®-gel mégis több mint 4000 szóból álló szókincsre tesz szert! A TAXUS Leaming® minden CD- je pozitív hallásküszöbű felvételeket tartalmaz. Hozzá tartozik még 3 piros színű CD, amely angol, illetve német háttérkörnyezetet biztosít, valamint egy könyv, amelyben a módszer részletes leírása is található. A folyamat hasonló, mint a gyerekeknél Először hallgatás és megértés, majd beszéd, végül olvasás és írás. Minden más folyamat természetellenes lenne. Az első lépésben „tudatosan” átveszi a kék CD-n lévő leckét, majd a halláshatár küszöbén lejátssza az ugyanezt a leckét tartalmazó piros CD-t, és közben bármi mással foglalkozhat. Nézhet televíziót, dolgozhat, szórakozhat, autót vezethet, sportolhat, egyszerűen bármit tehet, ami csak az eszébe jut. Az Ön agya mindeközben tudat alatt foglalkozik a hallottakkal. Ez a folyamat ideális azok számára, akiknek nincs idejük intenzív „tudatos” tanulásra. Ez pedig tulajdonképpen a többségünk! Az iskolai módszertől eltérően. Az idegen nyelv oktatásának rendszere az iskolákban eleve rossz, hiszen ott azonnal kell hangosan olvasnunk, írnunk, és főleg szavakat tanulnunk. Az egyes szavak magolása szinte rákbetegségként hat az idegen nyelvi tudásunkra. Miért? Két okból kifolyólag: 1. Térjünk vissza a gyerekekhez. Melyik szülő beszél különálló szavakkal a gyermekéhez? 2. Az egyes szavak elszigetelten egészen másképp hangzanak, mint más szavakkal együtt egy egész mondatban. A TAXUS Leaming® módszer 57 000 Ft-ba kerül (utánvétellel +1500 Ft, még a megrendelés napján elküldjük), amivel ezt Ön örökre a saját és családja tulajdonában tudhatja. Kevés az ideje a tanulásra, és megismerné a gyermeki tanulási folyamat tökéletesebb módját? Akkor látogasson el hozzánk hétköznaponként 10-17 óra között: TAXUS International Kft., 1184 Budapest, Lenkei u. 16., vagy hívja zöldszámunkat: (900-1700): 06-80/282-987 vagy a 06-1/297-3686, 06-30/337-3053, e-mail: taxus@taxus.hu , www.taxus.hu Minden további darab 5000 Ft kedvezménnyel! (Dec. 31-ig.) VIGYÁZAT, MÁR HAMISÍTJÁK!
