Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

LAKOCSA - 115 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 16., PÉNTEK ■KXEH3H Új tetőt kapott a terem, ezért megszűnt a beázás új tetőt kapott az iskola tor­naterme, ami egyben a falu rendezvényterme is. A régi fedél már tönkrement, gyako­riak voltak a beázások. 8,5 millió forintot költöttek el a helyreállítására. A falu mindkét sírkertjét bekerítették 1,3 millióért MÁRA A FALU MINDKÉT TEMETŐJE köré elkészült a kerítés; erre az önkormányzatot törvény j kötelezte. A sírkertek elkerí­tése 1,3 millióba került, amelyhez korábban 940 ezer forintot nyertek pályázaton. Játszóteret alakítanak ki a téesziroda kertjében JÁTSZÓTERET ALAKÍTTAT ki az j önkormányzat a falu gyere- ! kei számára az egykori téesz­iroda kertjében. Erre 800 | ezer forintot nyert a falu pá- ! lyázaton, maga a játszótér pe­dig 1,4 millió forintba kerül várhatóan. Folytatódik a cent­rum virágosítása is, s mind­ezekkel tovább szépül a falu központja. összefogás A kezük nyoma meglátszik a horvát tengerparton is Fából készültre cserélték a vaselemes játékokat kicserélték az összes udvari játékot az óvodában. A régi vaselemeket korszerű fajáté­kok váltották fel. A beruhá­zás értéke 1,2 millió forint. Jól érzik magukat az óvodában négy falu apróságai Az oldal cikkeit írta és fotózta: Nagy László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Mögöttük a Dráva és az ország­határ, mellettük a megye szélét jelző tábla; ennél eldugottabb helyen talán nincs is ipari vállal­kozás Magyarországon. A lakó- csai Esze Ernő és családja el­mondhatja: övék Somogy legdé­libb vállalkozása. Az idén tíz­éves fafeldolgozó mára a térség egyik meghatározó foglalkozta­tójává vált. - Soha rosszabb évet, mint az idei. Gyönyörű az idő, szépen szárad a fa, lehet dolgoz­ni. Alig győzzük a munkát - mondják a tulajdonosok. - Már a harmadik nagy áruházlánccal sikerül szerződést kötni, és kül­földről is megkerestek bennün­ket. Ezt a térségben nem sok családi vállalkozás mondhatja el magáról. Ha bejönnek a számítá­saink, bővítenünk kell az üze­met. Pedig tavaly mélyponton voltunk, és már az is felmerült bennünk, hogy abbahagyjuk, profilt váltunk. Akkor a dolgozó­ink nagy részét - 10 embert - el kellett küldenünk. Aztán idén is­mét minden összejött. Formás kerítéselemeket, vi­rágládákat, buszvárókat készíte­nek a határszéli üzemben. Esze Ernő 1982-ben még egyéni vál­lalkozóként kezdte, s ma már 25 nagyáruház faosztályát kell el­látnia országszerte. - Ahogy bő­vült a cég, úgy lett szükség a csa­ládtagok munkájára, így is sok­szor örülök, ha aludni hazaérek - mondta. Ma a férj az üzlet után jár, tartja a kapcsolatot a cég partnereivel. Az idősebb fiú - a 27 éves Tamás - az alapanyagról gondoskodik, a fiatalabb - a 24 éves Zsolt - pedig műszaki veze­tő az üzemben. Édesanyjuké a papírmunka. - A pedagógus pá­lyát hagytam ott ezért. Nem bán­tam meg, bár ilyenkor ballagás idején kicsit összeszorul a tor­kom - mondja Esze Emőné. - 19 éven át tanítottam, sokáig vezet­tem a lakócsai iskolát. Tanítani nagyon szerettem, igazgatni már kevésbé. KISEBB MENNYISÉGBEN néha nagyon szép intarzia-parketta is készül a legdélibb somogyi faüzemben. A nagy munka­igényű parketta általában olasz megrendelésre készül; ott nagyon szeretik ezt a tölgy­A két fiúnál egy percig sem volt kétséges, hogy beszállnak a családi üzletbe. - Az elején el­mondtuk nekik: mi azt szeret­nénk, hogy tanuljanak - így az édesanya. - Ők erre azt válaszol­ták: úgy is lesz, de előbb a mun­ka. Mára már beletanultak a vál­lalkozásba, s tavaly már új céget is elindítottak emellett. Édesanyjuk ma már a tanulás mellett a családalapítást is egyre gyakrabban emlegeti a gyereke­inek. - Nem sieti el egyik fiam sem. Mindkettőnek van már párja, de gyanítom, hogy unoká­ra még egy darabig várnom kell - mondja az asszony. Égerből gyártják a tizenkét fé­le kerítéselemet, amely jól bírja az időjárás változásait. A fa­anyagot a környező erdészetek­ből készült, rusztikus felületű különleges burkoló anyagot. Persze a környéken is előfor­dul néhány helyen belőle: töb­bek között ilyen intarzia bur­kolja a pécsi önkormányzat tanácskozótermét. tői és fakitermelőktől vásárol­ják. A legtöbb termékük hazai és horvát piacra kerül. Az Esze- kerítéslécek még a horvát ten­gerparton is megtalálhatók. A faanyag feldolgozása az első lé­péstől az utolsóig náluk törté­nik. Azt mondják, csak így éri meg ezzel foglalkozni. Míg má­sutt egyre jobbak a pozícióik, addig a Dráva mentén egyre ne­hezebb eladni a jó faárut. - A térségben ma már jóformán csak a másodosztályú termékre van kereslet, amiből világosan látszik, hogy mennyire nincs pénzük az embereknek. A hor­vát vásárló is egyre kevesebb. Régen a barcsi boltunkban a vá­sárlók nyolcvan százaléka a ha­táron túlról érkezett. Most jó, ha eléri a húsz százalékot. Azt mondják, ezerszer köny- nyebben boldogulnának, ha az ország belsejében működne a cégük. - Csökkenne a szállítási költség, és könnyebben talál­nánk képzett munkaerőt. Még­sem jutott eszünkbe sosem, hogy máshová telepítsük az üze­met. így is kevés a munkahely ezen a vidéken. Mi maradna, ha mindenki szedné a sátorfáját? Olasz megrendelésre gyártják tölgyből a parkettát Csökken a falu lélekszáma MINDEN ÉVVEL CSÖKKEN egy ki­csit a körzetközpont Lakócsa lélekszáma: jelenleg 641 lako­sa van a 6 utcás településnek, ez tízzel kevesebb a tavalyi létszámnál. A 0-17 év közötti­ek száma 166, a nyugdíjasko- rúaké pedig 101. 364 munka­képes lakója van a település­nek. A falu legidősebb polgá­ra a 89 éves Kovácsevics Györgyné. A legfiatalabb pe­dig az alig három hónapos I Egervári Viktor. Stabil a gazdálkodásuk 180 millió forinttal gazdál­kodhat idén Lakócsa önkor­mányzata. Évek óta nem fo­gadnak el forráshiányos költ­ségvetést,2006-ban is stabil a gazdálkodásuk. A legnagyobb foglalkoztató az önkormány­zat. Az iskola, az óvoda és az önkormányzati hivatal állan­dó dolgozói mellett tizenöt közcélú munkást is foglalkoz­tatnak, akik a temetőket, szennyvíztisztítót és a közte­rületeket tartják rendben. RECEPT Lakócsai serpenyős hal hozzávalók: 60 dkg hal, 5 dkg vaj, 25 dkg gomba, 30 dkg pa­radicsom, só, törött bors, 1 evőkanál citromlé és egy cso­kor petrezselyemzöld. A halat besózva legalább egy. órán át állni hagyják. Lábasban meg- forrósítják a vajat, ráfektetik a tenyérnyi darabokra vágott halat, a tetejére szórják a meg­tisztított és felszeletelt gom­bát, erre pedig a szeletekre vá­gott paradicsomot. Sóval, tö­rött borssal, citromlével fűsze­rezik, és egy nagyon kevés vi­zet aláöntve, fedő alatt 20 per­cig párolják. A fedőt levéve rö­vid lére sütik, tálaláskor ösz- | szevagdalt petrezselyemzöld­del hintik meg. Betartotta ígéretét a polgármester építkeznek Megőrizték a munkahelyeket, félszáz családot tart el a falu Félszáz helybelit foglalkoztat az önkormányzat Lakócsán; ez egy kisebb téesznek is elegendő lenne. A négyéves ciklusprog­ram legfontosabb célja az volt itt, hogy egyetlen munkahelyet se kelljen megszüntetni. - Elha­markodott ígéret volt, de sike­rült betartanunk - mondja Ma­tyók József polgármester. - Puri­tán, praktikus gazdálkodás kel­lett hozzá, hogy ez sikerüljön. Való igaz, csak a legszüksé­gesebbekre költenek Lakócsán. Falunapot például sosem tarta­nak a nagyközségben. - Egy ilyen rendezvény költsége leg­alább félmillió forint. Annak a pénznek ezer hasznosabb helye is van - mondja a polgármester.- Azt szoktam mondani a kép­viselőknek: benne vagyok min­denben, de mondják meg, hogy miből csináljuk. Ennek a takarékos gazdálko­dásnak is köszönhető, hogy két fontos beruházás is megvaló­sul, illetve elkezdődik idén Lakócsán. A héten hozzá kezd­tek az óvoda felújításához: tető- és csatornajavítás, ajtó- és járó­lapcsere, külső-belső festés fér bele az 5,5 millió forintos keret­be, amelyből 4,6 millió a regio­nális fejlesztési tanács támoga­tása. Nyár végéig elkészül ez a munka. A másik - ennél sokkal na­gyobb - beruházás a körzeti iskola újjáépítése lesz. Öt éve Matyók József: csak takarékos gazdálkodással lehet boldogulni vártak rá, hogy ez megkezdőd­hessen, s most 30 millió forin­tot nyertek rá pályázatukkal. A munka várhatóan 38 millió­ba kerül, s még idén megkez­dődik, s jövőre befejeződik az újjáépítés. Az iskola új tetőt kap, mosdók is épülnek, hely­reállítják a villamos hálózatot és kicserélik a nyílászárókat. - Ha mindezen túl leszünk, el­mondhatjuk, hogy az önkor­mányzat valamennyi intézmé­nyét rendbetettük. Idén úgy alakult: a legtöbb beruházá­sunk a fiatalság számára ké­szült. A lakosság negyede 18 év alatti, az iskolába és óvodá­ba pedig összesen 147 gyerek jár a négy településről. Utcán hajtják a kakast a nemzetiségi lakodalomban A nemzetiségi kultúra és hagyo­mányok ápolása a feladata a lakócsai központú, hét somogyi és baranyai falut összefogó Drá­va menti horvátok közösségé­nek is, de a hagyományőrzés igazi központja mégis az iskola. Itt horvát nyelvet tanítanak minden évfolyamon, a szakkö­rökön pedig horvát muzsikát és táncokat oktatnak. A tanulók számára nem ismeretlen a hor­vát népviselet - a biklák és a rukávék -, sem a tamburaszó és a kóló. Legutóbb az egykori hor­vát lakodalmi szokásokat mu­tatták be vidám felvonuláson a négy somogyi horvát ajkú falu népe előtt. Ilyen a kakashajtás, ami azt jelenti, hogy a násznép a baromfit vezetve menetel vé­gig a falun. Nem csak ez a hor- vát nászmenet egyetlen sajá- && tossága: emel­| lett botra akasz­% w m* tott népvisele­§Ar tek és horvát szőttesek, zász­lók is növelik a látványosságot. A kakashajtó lakodalmat bunyevácz József iskolaigazgató és Bunyevácz Tamás nyelvtanár elevenítette föl. A lakócsai iskolá­sok mellett a horvátországi - gradinai - testvérintézmény di­ákjai is eljöttek a rendezvényre, s mellettük nagy sikerrel lépett a közönség elé a pécsi Tanac ha­gyományőrző együttes is. , • Ismét talpon a családi vállalkozás. Huszonöt áruházba viszik a fából készült kerítéselemeket a Dráva mellől. Esze Ernő a fiaival, Tamással és Zsolttal A legdélibb faiparos család

Next

/
Oldalképek
Tartalom