Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
4 A HÉT TEMAJA 2006. ÁPRILIS 9., VASARNAP súlytalanság Hamarosan Farkas Bertalan babérjaira törhetnek honfitársaink: 2008-tól drága, de tömeges passzióvá válhat az űrturizmus. Anettka helyett azonban egy magyar származású multimilliomos, Charles Simonyi áll jobban a visszaszámlálásban TURISTAUTAK A VILÁGŰRBE A harmadik űrturista, Gregory Olsen tavalyi indulása. Az amerikai tudós elmondása szerint a vaksötét világűrben kéklő Föld látványa nyújtotta a legnagyobb élményt. Ezt hamarosan mások is láthatják. Néhány éven belül az űrturizmus nem csak a leggazdagabbak kiváltsága lesz. Jelenleg több mint egy tucat magáncég épít speciális űrhajókat, amelyek fedélzetén néhány órára bárki a világűrbe juthat. férfi utazása már 2007 tavaszán megvalósulhat, amikor egy Szojuz orosz űrhajóval két űrhajós társaságában indulhat a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra. Simonyi szerint képzettségének köszönhetően segíteni tudja az űrbázis kutatómunkáját is. Farkas Károly, Maros László, Szerepi Hella Egy Magyarországról 17 évesen kivándorolt amerikai állampolgár lehet az ötödik űrturista. Charles Simonyi egykor a Microsoftnál dolgozott mint fejlesztő- mérnök, jelenleg az International Software vezetője. A magyar származású Eddig három űrturista indulhatott a világűrbe - két amerikai és egy dél-afrikai -, egy japán üzletember várhatóan ősszel utazhat a bázisra. Az utazók mindannyian 20 millió dollárt fizettek a nem mindennapi kalandért. Ezért csaknem egy hetet töltöttek a súlytalanság állapotában. Gregory Olsen amerikai tudós tavaly fizetett be az útra. Elmondása szerint a vaksötét világűrben kéklő Föld látványa nyújtotta számára a legnagyobb élményt. A 4,4 milliárd forintnak megfelelő beugróért az 1965-ben kitelepült Simonyinak nem is kell mélyen a zsebébe nyúlnia. A Forbes magazin legutóbbi listája szerint becsült vagyona egymilliárd dollár. Az űrturizmus egy darabig a gazdagok kiváltsága lesz még, ám a közeljövőben Charles Simonyi Magyarországról Amerikába jutott, most viszont az űrbe készül egyre többen próbálhatják ki az extrém utat. Csupán két évvel az első magánűrutazásra specializálódó cég megalapítása után máris több mint egy tucat társaság készül arra, hogy a közeljövőben egyre több asztronautát juttasson fel. A cégek nyáron kezdik el építeni űrjárműveiket, a tesztelésre terveik szerint jövőre kerülhet sor. Ha minden jól megy, az első utazás 2007 legvégén vagy 2008 elején válik valóra. Az egyik űrutazó Láncé Bass, az egykori ’N Sync nevű fiúcsapat egyik tagja lett volna. Útja azért hiúsult meg, mert az űrhajósképzésre még futotta az énekes pénzéből, a borsos fuvardíjat már nem tudta kifizetni. Az ő problémája is megoldódhat, hiszen a kutatók szerint a magánkézben lévő cégek űrhajóin „csak” 100-250 ezer dollárt kell majd fizetni. Optimista vélemények szerint ez az ár is csökkenni fog, amint beindul az üzlet. Andrew Chaikin űrkutató a CNN-nek elmondta: a cégek versengése s az ezzel járó elkerülhetetlen fejlődés ezúttal nem űrszondákat és hivatásos űrhajósokat, hanem a gazdagok után az átlagembert is az űrbe juttatja. A cégek szerint a turisták elégedettek lesznek, bár valószínűa rendszeres Budapest-Hold járat elindítása várat ugyan magára, és nem sok magyar teheti meg, hogy űrturistaként néhány napot eltöltsön a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, Magyarország mégsem marad ki az űrkutatásból. Ha űrhajósaink nem is, kiváló képességű mérnökeink készítette eszközök egész garmadája kering a Föld körül. talán A legismertebb magyar űreszköz, a Pille űrkeleg nem jutnak el a Föld körüli pályán mozgó nemzetközi űrállomásra, hiszen az úgynevezett szuborbitális világűrbe lövik majd ki az űrhajókat. A szuborbitális világűr a Föld száz kilométeres vonzáskörzetét takarja, itt húzódik az a határvonal, amelyen túl a bolygó már nem érvényesíti gravitációs hatását. Mivel a magánűrhajónak nem lesz akkora sebessége, hogy Föld körüli pályára álljon, az utazás két órát vesz majd igénybe, az űrturista maximum öt percig élvezheti a súlytalanságot. Néhány magáncég már ma is feltünteti szolgáltatásai között a súlytalanság állapotát: a 8000 méter magasságban manőverező Boeing 727-esek fedélzetén félperces súlytalanságot tapasztalhat meg, aki megfizeti. A kaland ára 3 ezer dollár. A fordított bungee jumpinghoz is hasonlított utazáson a turisták nem jutnak ki az űrbe, bár pár pillanatig hatalmas távolságból csodálhatják a bolygót. Az űrturizmusra szakosodott legnagyobb céget, a Virgin Ga- lacticot Richard Branson brit iparmágnás és Búrt Rután alapította. Első ember vezette járművük, a SpaceShipOne 2004-ben érte el az űrt. Branson és Rután mence 2003-ban állt szolgálatba az ISS Zvezda nevű moduljában. A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben fejlesztett műszerrel ISS-en és űrséták alatt is folyamatosan mérik az űrhajósok sugárdózis-terhe- lését, illetve az űrállomás belsejében a dóziseloszlást. részt vesznek a magyar mérnökök és csillagászok az Európai Unió űrkutatási hivatalának (ESA) Venus Express programjában, ezenkívül a Rosetta Súlytalanságpróba szimulátorban egy kereskedelmi szuborbitális űrhajó megépítésére vállalkozott, ez a SpaceShipTwo. A gép hat turistát és kétfős személyzetet tud az űrbe juttatni. Akárcsak elődje, ez a jármű is hidrogénhajtású, és különleges borítása teszi lehetővé, hogy visszatérjen a légkörbe. A tervek már elkészültek, az építés a nyáron fejeződik be, a próbarepülésre a jövő év végén kerülhet sor. Az első lépésben 100 millió dolláros költségeket a Virgin cégcsoport üstököskutató misszióban is, de magyar kutatók készítették a Foton-M2 műhold három érzékelőjét is. A műszerek segítségével a kutatók a Föld légkörét érő kozmikus sugárzás hatásait vizsgálták az esa diákok számára kiírt pályázatán a napokban el& szőr nyert magyar csapat A miskolci és budapesti hallgatók fémhab témában írták pályázatukat, amelynek a Space- Beer, azaz Űrsör címet adták. finanszírozza. A Galactic azt tervezi, hogy 2008 végén, 2009 elején repül először utasokkal, akik 200 ezer dollárért indulhatnak az űrbe a kaliforniai Mojave- sivatagból. A későbbi tervek között már egy űrkikötő megépíté se is szerepel Új-Mexikóban. A Virgin Galactic egyik legnagyobb kihívója az oklahomai Rocketplane Kistler, amelynek befektetője az amerikai George French. Ők jövő januári próbarepülésekben reménykednek, így 2007 nyarán már el is kezdhetnék a kereskedelmi repüléseket. A cég egy felspécizett, majd 13 méteres Lear sugárhajtású repülőgépet épít, amelyen három utas és a pilóta fér el. Míg a SpaceShipTwo-t egy külön repülőnek kell egy bizonyos magasságig felvinnie, addig a Rocketplane XP rakétahajtást használva egymaga tudna felszállni és landolni is. Jól csengő név a Space Adven- tures (Virginia) űrturista iroda, amely az eddigi három űrturista nemzetközi űrbázisra juttatásában segédkezett. Ők a múlt hónapban jelentették be, hogy partnerséget kötöttek egy orosz tervezésű szuborbitális rakéta kifejlesztésére, amely egy, az Egyesült Arab Emirátusokban felépítendő kikötőből indulna. A PlanetSpace egy amerikai üzletemberrel, Chirinjeev Kathu- riával a háttérben egy 16 méter hosszú háromüléses szuborbitális rakétát épít, amely valahonnan a Nagy Tavak mellől indulna, és vízre szállva érkezne vissza. Reményeik szerint 2000 embert utaztatnak majd 2008- tól az első öt évben. Néhány piackutatási tanulmány azt mutatja, hogy lesz igény a szolgáltatásra. Egy tanácsadó cég becslése szerint ez a fajta űrturizmus, amikor az utasok pusztán perceket töltenek az űrben, 2021-re évi egymilliárd dolláros üzletté fejlődik. Sugármérő pille, üstököskutató műszer és Űrsör a Föld körül
