Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-27 / 49. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ E C SENY 049 Mindig jut Idő egy kis délutáni beszélgetésre. Képünkön Tóth-Mérey Sándorné (balról), Tóth-Mérey Viktória és Kurucz Tímea A napsütésre vár a falu kulcs Az egymásra figyelés a legnagyobb gondokat is enyhíti BHZE£QlI9H Új busszal a falugondnok Lecserélheti a falugondnoki autót az önkormányzat. A Szociális és Családügyi mi­nisztériumtól ötmillió forin­tot kaptak a jármű vásárlásá­hoz. A cserére már régóta szükség volt, a régi kisbusz ugyanis már kiszolgálta az idejét. Nem csak az időseket és a diákokat, hanem a falu hagyományőrzőit is ez az autó vitte minden rendez­vényre, így kis híján az egész országot bejárta már. Felépült a ravatalozó Az ecsenyi temető az önkor­mányzat kezelésében van. Több éve tervezték már, hogy felújítják a ravatalozó épületét. Az ugyanis már olyan rossz állapotban volt, hogy alig volt méltó a kegyeleti célokhoz. A területfejlesztési tanácstól hárommillió forintot nyert a falu a munkára. Megújul a községháza Megkezdődött a községháza felújítása. A munkákhoz több mint tízmillió forintot nyert az önkormányzat. Ez a felújí­tás második üteme lesz. Ko­rábban már kicserélték a ház tetőszerkezetét. A pályázati pénzből hőszigetelőre cseré­lik az ablakokat, elvégzik az akadálymentesítést és kom­fortossá teszik az épületet. Ed­dig ugyanis nem volt vizes­blokk a polgármesteri hiva­talban. A községháza mai épületét az ötvenes években evangélikus gyülekezeti ház­nak építették. Korábban pe­dig itt állt a falu zsinagógája. Ecsenyben ugyanis nagy zsi­dó közösség élt. A felújítási munkákkal a nyár elejére szeretnének elkészülni. Az oldal cikkeit Fábos Erika írta. Fotók: Török Anett Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Néhány rövid napra már úgy tűnt, korán megérkezett a tavasz az idén. A reggel óta kitartóan szakadó hó azonban eloszlatott minden reményt Február vége és még mindig igazi tél van. Olyan álmosító, csendes és szür­ke, amikor már senki sem bán­ná a jobb időt. Tóth-Méreyék a falu közepén laknak. Amíg odáig eljutunk, mindössze egy ember megy el mellettünk. Vendéglátóink is a meleg szobába húzódtak a pén­teki ebéd után. Viktória, aki ta­valy még a falu legfiatalabb lakó­ja volt, ma már iutkos. Legjob­ban ő bánja, hogy még nincs itt a tavasz. Aludnia kellene, de sokkal inkább menne kutyázni az udvarra. A két németjuhász kölyök éppen akkora, mint a pi­ci lány, a Tóth-Mérey család leg­fiatalabb tagja.- Faluhelyen nincs abban sem­mi furcsa, hogy együtt él három generáció - mondta Tóth Mérey Sándorné - Sőt néhány évtizede még ez volt a természetes. Sze­rintem rengeteg előnye van. Meg lehet osztani a házimunkát, több figyelem jut a gyerekekre és szabadabban tehetik a szülők is a dolgukat. Mindig kéznél van a nagymama, ha szükség van rá.- Na nem mintha olyan sok­szor vágynánk szórakozni - ve­szi át a szót Kurucz Tímea, Vik­tória édesanyja. - Én például Somogyszilből költöztem ide és pont az a szimpatikusabb Ecsenyben, hogy itt tényleg za­vartalan a nyugalom. Főleg ami­óta a kislányom megszületett, úgy vagyok, hogy legjobb itthon.- Az egyszer biztos, hogy amíg pici egy gyerek, nincs is neki jobb hely, mint ez a falu - veszi vissza a szót a nagymama. - Az­tán, ahogy egyre nagyobb lesz, úgy lesz egyre nehezebb itt. Amikor az én gyerekeim voltak kicsik, még iskola is volt hely­ben, most már óvoda sincs. A kis Viktória még két évet itt­ecseny mindig a falu termé­szetes adottságaiból élt. Egy­kor a mezőgazdaság nyújtott megélhetést. Évekkel ezelőtt kiderült: kiváló minőségű gyógyvíz van a településha­tárában és szélerőmű is nyu­godtan épülhetne a huzatos hon lesz, amire megtudja, hogy a szomszéd településre, Mo- csoládra kell buszoznia a gyere­keknek Ecsenyből. Most viszont ez még nem fontos a számára. Szakadatlanul mosolyog, s hiába az alvásidő, látszólag kicsit sem álmos. Nagypapája ölébe telepe­dik egy újsággal képeket néze­getni.- Én itt születtem a faluvégen a legszélső házban - mesél tovább Tóth-Mérey Sándorné. - Tudom jól, hogy hogyan ment tönkre ez a falu, mert végignéztem. Alig maradtunk itthon a korosztá­lyomból páran. A legtöbben Mernyén, Kaposfüreden meg Kaposváron keresték a boldogu­lást. Nem tudom, ki járt jobban, azok, akik elmentek, vagy mi, akik maradtunk. TUdja, hiába jó dombok között. Egy nemrégi­ben napvilágot látott publiká­ció szerint pedig Ecseny Ma­gyarország legjobb levegőjű faluja. Ha a többi adottság ki­használásához komoly befek­tetések is kellenének, ez utób­bi ingyen van. kis falu ez. Mert az. Amiben kell, összetartunk. Itt volt a Szépkorúak egyesülete. Most megalakult a középkorúaké Is. Itt valahogy az a természetes, hogy törődünk egymással. Ha lenne munka helyben, azt mon­danám, én jártam jobban. De nincs. Harminc évet lehúztam a Sefagnál, 2001 óta munkanélkü­li vagyok - mereng kicsit maga elé az asszony. - A jövő hónaptól lesz megint valami közmunka. Itt mindenki csak abban bízhat- Hát az biztos, hogy nagyon kéne más is - csatlakozik hozzá a menye. - Ha el lehetne itt he­lyezkedni, nem lenne mit kriti­zálni. Igaz, így sincs. Aki tehetne érte, hogy valami változzon, mindenki próbálkozik, de ne­héz. Semmihez nem vagyunk elég közel. Ez a nagy keresztje Ecsenynek. Ha lenne munkánk, biztosan vállalnék még egy ba­bát, de így? Mindenki hasonló­képp gondolkozik, azért va­gyunk ilyen kevesen. Viktória közben megunta a képeket, a hó meg elállt és kinézett a felhők közül a nap. Talán egyszer kisüt az egész falu fölött is, és akkor Viktóriának is lesz kivel játszania. SZÁMOKBAN Kétszázhatvan lakos A múlt század fordulóján volt a legtöbb lakója Ecsenynek. 1200-an éltek akkor a települé­sen. A kitelepítés aztán egy csapásra harmadával csökken­tette a falu népességét, de ké­sőbb, a hatvanas-hetvenes években is sokan elköltöztek. A falu lakossága két éve stag­nál, de inkább a beköltözések, mint a születések miatt. Az el­múlt egy évben csak egy kis­baba, Kőszegi Boróka született és tíz ember halt meg. Tizenöt kilométer út Nagy gond az önkormányzat­nak, hogy állandó lakosaihoz képest nagy területen fekszik a falu. A 260 fős település több mint 15 kilométer hosszú üt­és járdahálózattal rendelkezik. Az utak nagy része elhasználó­dott és felújításra szorulna, de teljes újjáépítésük több mint félmilliárd forintba kerülne. Ez azt jelenti, hogy a település tíz­éves teljes költségvetését az utakra költhetnék. Ecseny ugyanis 45 millió forintból gaz­dálkodik egy évben. RECEPT Ecsenyi huszárfánk Az ecsenyi hagyományőrzők süteményfelelőse, Knetl Erzsé­bet egy régi fánkreceptet kuta­tott elő a receptesfüzet mélyé­ről. A farsangból még van né­hány nap, érdemes kipróbálni. 14 dkg vajat elkeverünk 2 to­jássárgájával, 7 dkg cukorral, egy kis citromhéjjal és 17 dkg liszttel. Ezt összedolgozzuk és kis golyócskákat formázunk belőle, majd mindegyik köze­pébe ujjal lyukat nyomunk. Meleg olajban szép rózsásra sütjük. Amikor megsült, egy- egy szem cukros meggyet te­szünk a lyukba. A meggyet más gyümölccsel is helyette­síthetjük, gyors egyszerű, de nagyon finom édesség. Kincs a föld alatt és fölött, ami ingyen van Telkeket árulnak újra csak egy forintért hagyomány Egy kis falu a dombok között, ahol kevésből is sokat alkotnak Történelmüket is őrzik az ecsenyi svábok Hiába él minden évben egyik napról a másikra az ecsenyi ön- kormányzat, az elmúlt négy esz­tendőben a nehézségek ellenére is értek el komoly eredménye­ket a településen. A takarékos gazdálkodásnak és annak kö­szönhetően, hogy az önkor­mányzat a fontos feladatok men­tén nagy egyetértésben dolgo­zott együtt, fejlesztésre is futotta.- Elkészült a vezetékes gáz és a közvilágítás is korszerűbb lett ebben a ciklusban - mondta Máj Péter, Ecseny polgármestere. - Legutóbb a ravatalozó szépült meg, most pedig a községháza felújításának munkálatai foly­nak. A legnagyobb feladat azon­ban az lenne, hogy az ivóvíz am­móniamentesítését elvégezzük. Rossz minőségű az ivóvíz a falu­ban, ezért nagyon szeretnénk mielőbb ennek is a végére jutni. A pályázat már elkészül hozzá. Ez ugyanis akkora beruházás, amit kizárólag komoly állami se­gítséggel tudunk csak megolda­ni. Ebben a ciklusban tovább folytatódott a hagyományőrzés. Óriási a sikere a gyapjútól és kendertől a tutyiig a kalásztól a kenyérig programnak. Több környékbeli erdei iskolában és rendezvényen ismerik meg ezen keresztül az ecsenyi emberek szorgalmát és a sváb szokásokat szerte az országban. Legtöbben azonban akkor ta­nulták meg Ecseny nevét, ami­Máj Péter polgármester kor egy forintért kezdett telket értékesíteni az önkormányzat. A cél az volt, hogy valaki munkát hozzon a falusiaknak. Hiába. Mindössze egy ház épült fel a kedvezményes lehetőségnek kö­szönhetően. így az önkormány­zat visszavette a területeket és újra pályázatot írt ki. Egy forin­tért bárki viheti, aki segít boldo­gulni a településnek.- Most írtunk alá egy újabb szerződést - mondta Máj Péter. - Egy fővárosi céggel állapodtunk meg, amelyik optikai cikkek gyártásával foglalkozik. A ko­rábbi rossz tapasztalataink alap­ján arra törekszünk, hogy in­kább kisebb, de reális tervekkel keressenek bennünket. Ma már a kisebbséghez, a szá­zadfordulón azonban még a többséghez tartoztak a svábok Ecsenyben. A faluban ma a 260 lakosból 50-en vallják magukat németnek. A település legna­gyobb civil szervezete a német kisebbségi önkormányzat és ha­gyományőrző egyesülete.- Én büszke vagyok arra, hogy a magyar kultúrán kívül egy másik is van, amihez tartozha­tok, és ezzel sokan vannak így Ecsenyben - mondta Réth János­áé, a kisebbségi önkormányzat vezetője (képünkön). - Persze, nemcsak emiatt döntöttünk úgy, hogy megalakítjuk a ki­sebbségi önkormányzatot. En­nek a falunak ugyanis a svábok hozzátartoznak a történelmé­hez. A kisebbségi önkormányzat I-------------- I legnagyobb ter­I ve az, hogy lét- I rehozzon egy I olyan sváb há- I zat, ahol az el- I múlt évtized- mi' ben összegyűj­tött emlékeket mutatnák be. Persze az ecsenyi hagyomá­nyokat nem csak múzeumban lehet megnézni. A hagyomány- őrző egyesület ugyanis a megye gasztronómiai és kulturális ren­dezvényeinek rendszeres és si­keres szereplője. A sváb konyha remekeit éppúgy eredetiben mutatják be, mint az ecsenyi táncokat és a sváb zenét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom