Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-27 / 49. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ E C SENY 049 Mindig jut Idő egy kis délutáni beszélgetésre. Képünkön Tóth-Mérey Sándorné (balról), Tóth-Mérey Viktória és Kurucz Tímea A napsütésre vár a falu kulcs Az egymásra figyelés a legnagyobb gondokat is enyhíti BHZE£QlI9H Új busszal a falugondnok Lecserélheti a falugondnoki autót az önkormányzat. A Szociális és Családügyi minisztériumtól ötmillió forintot kaptak a jármű vásárlásához. A cserére már régóta szükség volt, a régi kisbusz ugyanis már kiszolgálta az idejét. Nem csak az időseket és a diákokat, hanem a falu hagyományőrzőit is ez az autó vitte minden rendezvényre, így kis híján az egész országot bejárta már. Felépült a ravatalozó Az ecsenyi temető az önkormányzat kezelésében van. Több éve tervezték már, hogy felújítják a ravatalozó épületét. Az ugyanis már olyan rossz állapotban volt, hogy alig volt méltó a kegyeleti célokhoz. A területfejlesztési tanácstól hárommillió forintot nyert a falu a munkára. Megújul a községháza Megkezdődött a községháza felújítása. A munkákhoz több mint tízmillió forintot nyert az önkormányzat. Ez a felújítás második üteme lesz. Korábban már kicserélték a ház tetőszerkezetét. A pályázati pénzből hőszigetelőre cserélik az ablakokat, elvégzik az akadálymentesítést és komfortossá teszik az épületet. Eddig ugyanis nem volt vizesblokk a polgármesteri hivatalban. A községháza mai épületét az ötvenes években evangélikus gyülekezeti háznak építették. Korábban pedig itt állt a falu zsinagógája. Ecsenyben ugyanis nagy zsidó közösség élt. A felújítási munkákkal a nyár elejére szeretnének elkészülni. Az oldal cikkeit Fábos Erika írta. Fotók: Török Anett Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Néhány rövid napra már úgy tűnt, korán megérkezett a tavasz az idén. A reggel óta kitartóan szakadó hó azonban eloszlatott minden reményt Február vége és még mindig igazi tél van. Olyan álmosító, csendes és szürke, amikor már senki sem bánná a jobb időt. Tóth-Méreyék a falu közepén laknak. Amíg odáig eljutunk, mindössze egy ember megy el mellettünk. Vendéglátóink is a meleg szobába húzódtak a pénteki ebéd után. Viktória, aki tavaly még a falu legfiatalabb lakója volt, ma már iutkos. Legjobban ő bánja, hogy még nincs itt a tavasz. Aludnia kellene, de sokkal inkább menne kutyázni az udvarra. A két németjuhász kölyök éppen akkora, mint a pici lány, a Tóth-Mérey család legfiatalabb tagja.- Faluhelyen nincs abban semmi furcsa, hogy együtt él három generáció - mondta Tóth Mérey Sándorné - Sőt néhány évtizede még ez volt a természetes. Szerintem rengeteg előnye van. Meg lehet osztani a házimunkát, több figyelem jut a gyerekekre és szabadabban tehetik a szülők is a dolgukat. Mindig kéznél van a nagymama, ha szükség van rá.- Na nem mintha olyan sokszor vágynánk szórakozni - veszi át a szót Kurucz Tímea, Viktória édesanyja. - Én például Somogyszilből költöztem ide és pont az a szimpatikusabb Ecsenyben, hogy itt tényleg zavartalan a nyugalom. Főleg amióta a kislányom megszületett, úgy vagyok, hogy legjobb itthon.- Az egyszer biztos, hogy amíg pici egy gyerek, nincs is neki jobb hely, mint ez a falu - veszi vissza a szót a nagymama. - Aztán, ahogy egyre nagyobb lesz, úgy lesz egyre nehezebb itt. Amikor az én gyerekeim voltak kicsik, még iskola is volt helyben, most már óvoda sincs. A kis Viktória még két évet ittecseny mindig a falu természetes adottságaiból élt. Egykor a mezőgazdaság nyújtott megélhetést. Évekkel ezelőtt kiderült: kiváló minőségű gyógyvíz van a településhatárában és szélerőmű is nyugodtan épülhetne a huzatos hon lesz, amire megtudja, hogy a szomszéd településre, Mo- csoládra kell buszoznia a gyerekeknek Ecsenyből. Most viszont ez még nem fontos a számára. Szakadatlanul mosolyog, s hiába az alvásidő, látszólag kicsit sem álmos. Nagypapája ölébe telepedik egy újsággal képeket nézegetni.- Én itt születtem a faluvégen a legszélső házban - mesél tovább Tóth-Mérey Sándorné. - Tudom jól, hogy hogyan ment tönkre ez a falu, mert végignéztem. Alig maradtunk itthon a korosztályomból páran. A legtöbben Mernyén, Kaposfüreden meg Kaposváron keresték a boldogulást. Nem tudom, ki járt jobban, azok, akik elmentek, vagy mi, akik maradtunk. TUdja, hiába jó dombok között. Egy nemrégiben napvilágot látott publikáció szerint pedig Ecseny Magyarország legjobb levegőjű faluja. Ha a többi adottság kihasználásához komoly befektetések is kellenének, ez utóbbi ingyen van. kis falu ez. Mert az. Amiben kell, összetartunk. Itt volt a Szépkorúak egyesülete. Most megalakult a középkorúaké Is. Itt valahogy az a természetes, hogy törődünk egymással. Ha lenne munka helyben, azt mondanám, én jártam jobban. De nincs. Harminc évet lehúztam a Sefagnál, 2001 óta munkanélküli vagyok - mereng kicsit maga elé az asszony. - A jövő hónaptól lesz megint valami közmunka. Itt mindenki csak abban bízhat- Hát az biztos, hogy nagyon kéne más is - csatlakozik hozzá a menye. - Ha el lehetne itt helyezkedni, nem lenne mit kritizálni. Igaz, így sincs. Aki tehetne érte, hogy valami változzon, mindenki próbálkozik, de nehéz. Semmihez nem vagyunk elég közel. Ez a nagy keresztje Ecsenynek. Ha lenne munkánk, biztosan vállalnék még egy babát, de így? Mindenki hasonlóképp gondolkozik, azért vagyunk ilyen kevesen. Viktória közben megunta a képeket, a hó meg elállt és kinézett a felhők közül a nap. Talán egyszer kisüt az egész falu fölött is, és akkor Viktóriának is lesz kivel játszania. SZÁMOKBAN Kétszázhatvan lakos A múlt század fordulóján volt a legtöbb lakója Ecsenynek. 1200-an éltek akkor a településen. A kitelepítés aztán egy csapásra harmadával csökkentette a falu népességét, de később, a hatvanas-hetvenes években is sokan elköltöztek. A falu lakossága két éve stagnál, de inkább a beköltözések, mint a születések miatt. Az elmúlt egy évben csak egy kisbaba, Kőszegi Boróka született és tíz ember halt meg. Tizenöt kilométer út Nagy gond az önkormányzatnak, hogy állandó lakosaihoz képest nagy területen fekszik a falu. A 260 fős település több mint 15 kilométer hosszú ütés járdahálózattal rendelkezik. Az utak nagy része elhasználódott és felújításra szorulna, de teljes újjáépítésük több mint félmilliárd forintba kerülne. Ez azt jelenti, hogy a település tízéves teljes költségvetését az utakra költhetnék. Ecseny ugyanis 45 millió forintból gazdálkodik egy évben. RECEPT Ecsenyi huszárfánk Az ecsenyi hagyományőrzők süteményfelelőse, Knetl Erzsébet egy régi fánkreceptet kutatott elő a receptesfüzet mélyéről. A farsangból még van néhány nap, érdemes kipróbálni. 14 dkg vajat elkeverünk 2 tojássárgájával, 7 dkg cukorral, egy kis citromhéjjal és 17 dkg liszttel. Ezt összedolgozzuk és kis golyócskákat formázunk belőle, majd mindegyik közepébe ujjal lyukat nyomunk. Meleg olajban szép rózsásra sütjük. Amikor megsült, egy- egy szem cukros meggyet teszünk a lyukba. A meggyet más gyümölccsel is helyettesíthetjük, gyors egyszerű, de nagyon finom édesség. Kincs a föld alatt és fölött, ami ingyen van Telkeket árulnak újra csak egy forintért hagyomány Egy kis falu a dombok között, ahol kevésből is sokat alkotnak Történelmüket is őrzik az ecsenyi svábok Hiába él minden évben egyik napról a másikra az ecsenyi ön- kormányzat, az elmúlt négy esztendőben a nehézségek ellenére is értek el komoly eredményeket a településen. A takarékos gazdálkodásnak és annak köszönhetően, hogy az önkormányzat a fontos feladatok mentén nagy egyetértésben dolgozott együtt, fejlesztésre is futotta.- Elkészült a vezetékes gáz és a közvilágítás is korszerűbb lett ebben a ciklusban - mondta Máj Péter, Ecseny polgármestere. - Legutóbb a ravatalozó szépült meg, most pedig a községháza felújításának munkálatai folynak. A legnagyobb feladat azonban az lenne, hogy az ivóvíz ammóniamentesítését elvégezzük. Rossz minőségű az ivóvíz a faluban, ezért nagyon szeretnénk mielőbb ennek is a végére jutni. A pályázat már elkészül hozzá. Ez ugyanis akkora beruházás, amit kizárólag komoly állami segítséggel tudunk csak megoldani. Ebben a ciklusban tovább folytatódott a hagyományőrzés. Óriási a sikere a gyapjútól és kendertől a tutyiig a kalásztól a kenyérig programnak. Több környékbeli erdei iskolában és rendezvényen ismerik meg ezen keresztül az ecsenyi emberek szorgalmát és a sváb szokásokat szerte az országban. Legtöbben azonban akkor tanulták meg Ecseny nevét, amiMáj Péter polgármester kor egy forintért kezdett telket értékesíteni az önkormányzat. A cél az volt, hogy valaki munkát hozzon a falusiaknak. Hiába. Mindössze egy ház épült fel a kedvezményes lehetőségnek köszönhetően. így az önkormányzat visszavette a területeket és újra pályázatot írt ki. Egy forintért bárki viheti, aki segít boldogulni a településnek.- Most írtunk alá egy újabb szerződést - mondta Máj Péter. - Egy fővárosi céggel állapodtunk meg, amelyik optikai cikkek gyártásával foglalkozik. A korábbi rossz tapasztalataink alapján arra törekszünk, hogy inkább kisebb, de reális tervekkel keressenek bennünket. Ma már a kisebbséghez, a századfordulón azonban még a többséghez tartoztak a svábok Ecsenyben. A faluban ma a 260 lakosból 50-en vallják magukat németnek. A település legnagyobb civil szervezete a német kisebbségi önkormányzat és hagyományőrző egyesülete.- Én büszke vagyok arra, hogy a magyar kultúrán kívül egy másik is van, amihez tartozhatok, és ezzel sokan vannak így Ecsenyben - mondta Réth Jánosáé, a kisebbségi önkormányzat vezetője (képünkön). - Persze, nemcsak emiatt döntöttünk úgy, hogy megalakítjuk a kisebbségi önkormányzatot. Ennek a falunak ugyanis a svábok hozzátartoznak a történelméhez. A kisebbségi önkormányzat I-------------- I legnagyobb terI ve az, hogy lét- I rehozzon egy I olyan sváb há- I zat, ahol az el- I múlt évtized- mi' ben összegyűjtött emlékeket mutatnák be. Persze az ecsenyi hagyományokat nem csak múzeumban lehet megnézni. A hagyomány- őrző egyesület ugyanis a megye gasztronómiai és kulturális rendezvényeinek rendszeres és sikeres szereplője. A sváb konyha remekeit éppúgy eredetiben mutatják be, mint az ecsenyi táncokat és a sváb zenét.
