Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-21 / 18. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 21., SZOMBAT 3 I AKTUÁLIS tárgyalások A bárdudvarnoki önkormányzat visszavásárolná hajdani tulajdonát. Ötvenmillió forint áll a rendelkezésükre, ám az osztrák tulajdonos ennek sokszorosát szeretné megkapni. Osztrák földön egy somogyi falu Hol a határ? Kérdezi Forintos László polgármestertől Rozermájer Zoltán, Paréj Attila és Nagy Tiborné FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Bárdudvarnokot megvásárolta egy osztrák állampolgár. Az önkormányzat tulajdonában nincs egyetlen talpalatnyi föld sem. A földügyek rendezésére ötvenmillió forintos vissza nem térítendő támogatást kaptak. A tulajdonos azonban 210 milliót akar. F. Szarka Ágnes A község kálváriája 1976-ban kezdődött. Ekkor ment tönkre a „Munkásőr” Termelőszövetkezet, mely az itt élők tulajdonából alakult. A felszámoló-bizottság úgy döntött, hogy a megmaradt gépeket az állami gazdaságnak tulajdonba, a földeket használatba adja át.- Eddig nem is volt problémánk, csak az évek során valami fondorlattal a használati jogból tulajdonit csináltak - idézte a múltat Forintos László polgár- mester. - Bár abban az időben szinte mindegy volt, hogy az államé vagy állami gazdaságé valamelyik terület. Pár gazdától megváltották a földet, de a község legelőit, közterületeit, közparkjait gyakorlatilag államosították. Az akkori döntés minden gondját ma szenvedjük meg. A rendszerváltás utáni kárpótlásig ez nem is jelentett gondot. Ám a település 1007 aranykorona-értékben kapott földalapot. A község vezetői ezt felettébb kevésnek találták, de bármelyik fórumhoz fordultak, elutasították az észrevételüket.- Valamikor a lakók kilencven százaléka mezőgazdaságból és állattartásból élt. A kárpótláskor mindössze tíz százalékuk adta be az igényét, de nekik sem jutott megfelelő meny- nyiségű föld. Az állami gazdaság felszámolását 1991-ben jelentették be, és 1993-ban értékesítették. Mi nem folytunk bele a működésébe, nem volt betekintésünk a tulajdonviszonyokba. Az értékesítést követően sem kaptuk meg az adásvételi szerződést. 1993-ban egy törvénykezési kiskaput kihasználva magyar jogászok segítettek egy osztrák vállalkozónak, hogy megvásárolhassa a gazdaságot. Létrehoztak egy osztrákmagyar kft.-t, majd a hazai fél nagyon hamar kiszállt a vállalkozásból. Majd 2000-ben tulajdonost váltott a kft. Az önkormányzat útépítéshez, útjavításhoz támogatásra pályázott. Ennek alapfeltétele, hogy az adott területnek az ön- kormányzati törzsvagyonhoz kell tartoznia.- A pályázatokhoz kértük a földtulajdoni lapokat, s ekkor derült ki, hogy a területünk mintegy nyolcvan százaléka osztrák kézben van. Jószerivel mindent eladtak, ami a község számára fontos volt. Az útjainkat, a tűzoltó-szertárt, mai napig nincs közterületünk, közparkunk. Még egy játszóteret sem tudunk megépíteni. Tavaly kormányzati támogatás tette lehetővé, hogy komolyabb tárgyalásokba kezdjenek a tulajdonossal. Az első ütemben kizárólag a közfeladatok ellátásához szükséges területeket vásárolnák vissza.- Az osztrák tulajdonos megértette az igényünket, közösen bejártuk a területet. Ott szembesült azzal, hogy sehol sincs szó termőterületről. Novemberben kaptuk meg az árajánlatát, melyben 1 eurót kér négyzet- méterenként, plusz az egyéb felmerülő költségeket. így egyhektárnyi terület mintegy hárommillió forintba kerülne. Ezt nem tudjuk elfogadni. Önkormányzatunk ügyvédje közölte álláspontunkat az ő jogi képviselőjével. Nem alkudozunk. A kisajátítási eljárásnak egyik feltétele, hogy az anyagi fedezet az önkormányzat rendelkezésére álljon. Részünkről megtörtént a kiajánlás, ha ő nem hajlandó ezért az összegért eladni a területet, s ezt közli is, akkor indulhat az eljárás. A kisajátítási eljárás összegét szakértők állapítják meg. így még csak elképzelés van arról, hogy miként lehetne a rendelkezésre álló 50 milliót és a kért 210 milliót közelíteni egymáshoz.- Számításaink, tapasztalataink szerint a reális ár 100-200 e- zer forint hektáronként. Ezért az összegért biztosan nem tudjuk megvásárolni a földjeinket - tette hozzá Forintos László. MIT SZOL HOZZA? Pető Zoltánná anyakönyvvezető: - Bárdudvarnokon tizenhárom temető van, bár közülük csak egy működik, de mindegyiket rendben tartjuk. Ezek önkormányzati tulajdonban vannak, de a környező terület már magántulajdon. Hamarosan azonban nem lesz hova temetnünk, mert a mostani sírkert néhány hónapon belül betelik, az ön- kormányzatnak pedig nincs területe. Elképzelni sem tudom, mi lesz akkor, hol fogjuk a végtisztességet megadni. Hajdanában a temető körüli földeket meghagyták a bővítés lehetősége miatt, de mára ez is külföldi tulajdonba került. Báli János mezőgazdasági vállalkozó: - A rendszerváltás után gépeket vásároltunk, úgy gondoltuk, hogy a kárpótlás során mintegy harminchektárnyi területet visszakapunk. Ekkora terület kell, hogy a mező- gazdaságból meg lehessen élni. Valamikor több mint ötven hektár földön gazdálkodott a család. Kevés volt a jelentkező, de a föld is. Mindössze öthektárnyi jutott. Nem akartuk más elől elvenni a megélhetést, így belenyugodtunk. Még a kárpótlási jegyeket sem tudtuk felhasználni. Későbbiekben kénytelenek voltunk vásárolni illetve bérelni területeket. Tálas Sándor kft.-tulajdonos: - Az olasz-magyar márványnyal és gránittal foglalkozó vállalkozásunk 1991-ben i 1 vásárolt meg mintegy ötezer négyzetméternyi területet a településen. 1993-ban amikor eladták az állami gazdaságot, újra eladták egy osztrák vállalkozónak. Mi a saját területünkön fejlesztettünk, ám 1996-ban kaptunk tőlük egy levelet, hogy fizessünk bérleti díjat a saját tulajdonunk után. Tíz évig tartó pereskedés, kiadás, mérgelő- dés kezdődött, végül értékarányos elosztás szerint jogosan több mint ötvenegyezer négyzetméter lett a mienk. Kiss Pál János hegytulajdonos: - Szinte mindenki érzékeli a faluban, hogy milyen hátrányt jelent a külföldi tulajdonos. Főként az utakkal van gondunk. Mintegy negyvenen járunk ki a szőlőhegyre, aki nem rendelkezik terepjáróval, annak esős időben bajos a kijutás. Az osztrák tulajdonos csak akkor javíttatja az utat, ha éppen arra dolgozik. A méretes gépei azonban hamar tönkre is teszik azt. Az önkormányzat időnként elvégezteti a legszükségesebb útjavítási munkákat, de nem megoldás, hogy idegen területre fizet ki milliókat. TERVASZTALON HETVEN HEKTÁR Mintegy hetvenhektárnyi területet vásárolna vissza az önkormányzat. Stadler József építész (képünkön) készítette a rendezési tervet, s most ezt hasonlítja össze az Akurat Kft. tulajdonaival. Ahol közút, közhasználatú terület szerepel, ott van lehetőség a kisajátításra. A rendezési tervben lakótelekként nyilvántartott területeket azonban csak megvásárolni lehet.- Tavaly tavasszal már felmerült, hogy egy megfogható tervet kell készíteni, hiszen nem lehet a levegőbe beszélni. Többek közt a közterületeknek, közparkoknak, a tűzoltó-szertár területének, a temetőnek önkormányzati tulajdonban kell lenniük - mondta Stadler József. Ez nem alku kérdése, ezeket ki lehet sajátítani. A közutakat pedig le lehet - természetesen kártérítés fejében - jegyezni. A szántókat, a rendezési tervben lakóterületként szereplő földeket pedig úgy lehet megvásárolni. Ebben az esetben dönthet a jelenlegi tulajdonos az értékesítésről. Ezzel a munkával február végére végzünk, utána becsüü meg az árakat az ingatlanbecslő. Ha nem egyezik meg az önkormányzat és az osztrák tulajdonos, akkor készül el a kisajátítási terv, s annak melléklete az ár. Az összeget a tulajdonos vagy elfogadja, vagy nem. Utóbbi esetben bírósághoz fordulhat, de ennek nincs halasztó hatálya, a kisajátítási eljárást nem befolyásolja. KORMÁNYOK ÉS ÍGÉRETEK F. Szarka Á. Többkilónyi levél jelzi azt az erőfeszítést, amit a település vezetői tettek a földügyek rendezésére. Először a kárpótlási hivatalhoz fordultak, de ott nem tartották indokoltnak, hogy az 1007 aranykorona-értéknél nagyobb területet kapjanak. 1995-ben a szocialista kormányzás alatt Kiss Zoltánt, a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkárát keresték fel. Ő hivatalból legfelsőbb ügyészi vizsgálatot rendelt el. Kiderült, hogy a 1007 aranykorona-értékű földalap helyett 10070 illeti meg a községet. Ebben bent foglaltattak azok a területek, amikre ma szüksége lenne a falunak. Megállapították az önkormányzat jogos igényét, és azt, hogy az értékesítés jogszerű volt. A Fidesz-kormány idején az ön- kormányzat többször próbált személyes találkozót kiharcolni Torgyán József mezőgazdasági miniszterrel. Különböző biztatásokat, ígéreteket kaptak, de a találkozó soha nem jött létre. Annak ellenére nem, hogy Gyenesei István, a közgyűlés elnöke közben járt a miniszternél. Több alkalommal kapott visszajelzést az önkormányzat arról, hogy változás nem történt, s ne zaklassák már a magas hivatalt. Szabó József Andor (Fidesz- MPSZ) országgyűlési képviselő interpellációja sem hozott eredményt. A problémát megértették, s ígértek, ígértek... A sorsfordulat a Gyurcsány- kormány megalakulása után történt. A polgármester segítséget kért, s kapott a miniszter elnöktől. KolberIstván területfejlesztési tárca nélküli miniszter egyedi döntések alapján felhasználható kerete terhére 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a falut. A belterületi térképen a satírozott részek vannak külföldi tulajdonban
