Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-29 / 252. szám
SZERDA H A Z A 1 3. OLDAL TŰKOR Új esélyek az oktatási rendszerben Felmérések szerint hazánkban a hátrányos szociális helyzetű fiataloknak szinte alig van esélyük bekerülni a felsőoktatásba. Magyar Bálint oktatási miniszter úgy véli: a jelenlegi oktatási rendszer nem segíti az esélyegyenlőség megteremtését, sőt konzerválja a különbségeket. Az Oktatási Minisztérium ezért kidolgozott egy, az egész oktatási rendszert lefedő szakmai programot, mely a hátrányos helyzetűek tanulását és továbbtanulását segíti az óvodától a diplomáig. Az esély- egyenlőség megteremtéséről és az intézkedéscsomagról rendezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen október közepén kiderült: az elvvel mindenki egyetért, ám annak gyakorlati megvalósításáról már eltér a szakértők és az érintettek véleménye. Bár az intézkedéscsomag létrejöttét nem csak a roma gyerekek megsegítése indokolja, a tárca nem titkolt szándéka, hogy növelje a cigány származású diákok részvételét az oktatásban. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint ugyanis ez lehet a kulcsa a roma társadalom felemelkedésének. A miniszter az esély- egyenlőséggel foglalkozó kerekasztal- beszélgetésen kijelentette: egy társadalmi csoport akkor tud felemelkedni, ha van értelmiségi réteg, amelyre támaszkodhat. A probléma szakértők szerint a gyökereknél van: a roma gyermekek 11 százaléka nem látogatja az óvodákat, mert a szülők nem tudják megfizetni azt. Az Oktatási Minisztérium esélyegyenlőségi programja ezért már az óvodában segítséget nyújt a hátrányos helyzetű szülők gyermekeinek. Szeptember óta ingyenes az óvodai étkeztetés a rászorultaknak és a 21. század iskolája program pályázatokkal támogatja új óvodai, iskolai férőhelyek létesítését a hátrányos helyzetű térségekben. Az általános iskolákban első és ötödik osztályban 2003 szeptemberétől integrációs normatíva vehető igénybe, amelynek összege 51 ezer forint. Ez a tárca reményei szerint arra ösztönzi a fenntartókat, hogy megszüntessék a szegregációt az iskolákban, integrált osztályokban tanítsák a hátrányos helyzetű - és a roma - gyerekeket is. A fő kritérium itt is a gyermekvédelmi támogatás - megemelt családi pótlék -, a fenntartók azon gyermekek után kapják az emelt normatívát, akiknek szülei nem rendelkeznek nyolc általánosnál magasabb végzettséggel és jogosultak 4600 forintos gyermekvédelmi támogatásra. Az OM várakozásai szerint az integrációs normatíva segítségével 2008-2009-re megszűnhetnek a szegregált osztályok az általános iskolákban. A népszámlálási adatok szerint a 0-18 éves korosztály összlétszáma 2 millió 220 ezer, az emelt családi pótlékot 2001-ben 780 ezer gyermek után vették igénybe. Bár az integrációs normatíva nem etnikai csoportot céloz meg, jól mutatja a roma származású gyermekek rászorultságát, hogy míg az iskolás gyermekek szüleinek alig több mint 20, a roma diákok szüleinek 80 százaléka volt jogosult az emelt gyermekvédelmi támogatásra. A középiskolákban is több program indul/indult a hátrányos helyzetű diákok megsegítésére.' A tárca ide sorolja a nyelvi előkészítő évfolyamot, amelynek elsődleges célja ugyan a diákok európai viszonylatban szűkös nyelvtudásának feljavítása, a megnövekedett számú iskolai nyelvórák kétségkívül hozzájárulnak, hogy azok a hátrányos helyzetű diákok is elmélyülhessenek egy-egy nyelvben, akik nem tudják megfizetni a külön nyelvórákat. A várakozások szerint a 2005-től bevezetendő kétszintű érettségi rendszer is csökkenti majd a drága felvételi-előkészítőkre járók előnyét azokkal szemben, akik nem tudják finanszírozni a különórákat. 2004 szeptemberétől indul a módosított Arany János Tehetséggondozó Program, mely a tehetség mellett a korábban figyelembe vett - elsősorban települési - hátrányok helyett a tanulók szociális hátrányait tekinti elsődleges szempontnak. Ennek része a Hátrányos Helyzetű Diákok Arany János Kollégiumi Programja, melyhez háromszoros kollégiumi normatíva - 990 000 forint/fő/év - jár majd. A legnagyobb vitát az a nemrég bejelentett javaslat kavarta, mely szerint 2005-től előnyhöz juthatnának a felső- oktatási felvételinél azok a jelentkezők, akik középiskolás tanulmányaik alatt állami gondozásban voltak, vagy szüleik nem rendelkeznek nyolc általánosnál magasabb végzettséggel, és a diák középiskolás évei alatt szociális helyzetük miatt rendszeres családvédelmi támogatásra voltak jogosultak. A szociális hátrányokkal küzdőket az oktatás „csúcsszintjén”, a felsőoktatásban a fentebb vázolt program segíti majd. A javaslat szerint a fenti követelményeknek - a szülők iskolázatlansága, a gyermekvédelmi támogatásra jogosultság, és az állami gondozás - megfelelő jelentkezők az első alapképzésre már a központilag megállapított ponthatár nyolcvan százalékának teljesítésével - de minimum 72 ponttal - bejuthatnának a felsőoktatási intézményekbe. A tárca ugyanakkor egy mentori rendszer kiépítését is tervezi, melynek keretében a ’ felsőoktatásba bekerült hátrányos helyzetű fiatalok mentort, segítőt választhatnának maguknak, akik segítik őket tanulmányaik során. A probléma súlyosságát jellemzi, hogy míg becslések szerint a magyar lakosság 6 százaléka roma, részvételük a felsőoktatásban mindössze 0,2 százalék. A tervezet ellentétes reakciót váltott ki az érintettekből. Több egyetem rektora úgy véli: ha nincs megfelelő teljesítmény a jelentkező részéről, indokolatlan a felvétel, és aggodalmukat fejezték ki a kedvezménnyel bejutottak további tanulmányait, helytállását illetően. Ugyanakkor Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) rektora támogatja az elképzelést. Mint fogalmazott: a probléma súlyosságára való tekintettel minden eszköz megengedett, hogy csökkenjen a leszakadók aránya az oktatási rendszerben. Egyúttal figyelmeztetett: a probléma nem elsősorban a felsőoktatásban jelentkezik, a leszakadók már a közoktatásban megjelennek, ezért úgy véli, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felkészítésre. Hozzátette: a nyolcvan százalékos határ inkább azokat segíti majd, akik „erősebb” intézményekbe próbálnak bejutni, mivel a kevésbé népszerű egyetemek, főiskolák általában alacsonyabb pontszámmal is felveszik a hallgatókat. A rektor úgy véli: az intézkedés nem jótétemény, alapvető társadalmi érdek, hogy a hátrányos helyzetű diákok bejussanak a felsőoktatásba és ott diplomát szerezzenek. Chikán hozzátette: a program megvalósulásához kormányzati ciklusokon átívelő támogatásra van szükség. Ladányi János szociológus, a BKÁE tanára ezzel szemben úgy véli, az intézkedés indokolatlan, amíg a roma diákok nagy része szegregált osztályban tanul. Ladányi az új kedvezmények kilátásba helyezésénél fontosabbnak véli a meglévő jogszabályok betartását és betartatását. Ugyanakkor a felA Sulinet első négy hónapja Az elmúlt négy hónapban több mint tizenkétezer konfiguráció, 26 300 egyedi termék és 674 szoftver talált gazdára a Sulinet Expressz program keretében. Az eladások száma hónapról hónapra nő, az oktatási minisztérium statisztikái szerint októberben már a hónap közepén megdőlt az eddigi havi eladási csúcs. A vásárlók eddig pontosan 4 054 314151 forintot költöttek számítástechnikai termékekre. A gépek cseréjére illetve felújítására majdnem 700 millió forintot adtak ki a kedvezményt igénybe vevők. A legtöbbet - körülbelül kétmilliárd forintot - számítógép konfigurációkra költöttünk. A számokból is látszik tehát: a Sulinet Expressz tovább dübörög. Mohácsi Viktória romaügyi miniszteri megbízott és Magyar Bálint oktatási miniszter az esélyegyenlőségről szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésen sőoktatási kedvezmény bevezetésénél nem tartja problémának a több fórumon megfogalmazott aggályt, mely szerint a kedvezményezettek elveszik a helyet a többi jelentkező elől, mivel úgy véli a hallgatói létszám rohamos bővülésénél nem jelent számottevő különbséget az előnnyel bejutottak jelenléte. Az Oktatási Minisztérium számításai szerint várhatóan 500 és 1000 között lesz az így felvételt nyert diákok száma. Ladányi szerint azonban ugyan ez a cél elérhető más eszközökkel is. Mivel a probléma már az óvodákban és az általános iskolában jelentkezik, itt kell megkezdeni a felzárkóztatást. A szociológus a kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: nem szerencsés a program egyetlen elemét kiemelni, szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség a teljes intézkedéscsomagról. Kiss Róbert az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal képviseletében közölte: csak a komplex programok vezethetnek eredményre. Kérdésesnek tartja azonban, hogy az előnyös megkülönböztetés politikailag vállalható-e, hozzátéve: a tervezet indokolt, amíg a hosszú távú esélyteremtő programok „beérnek”. Az oktatási miniszter nem tartja feltétlenül rossznak, ha a közvéleménynél nem talál határozottan pozitív fogadtatásra a program. Magyar Bálint úgy véli: van olyan társadalmi cél, amit nem lehet észrevétlenül —Hí e^rn'> ezért akár a konfron- § j tációt is érdemes vállalni. —Ligeti György szociológus a beszélgetésen leszögezte: az egyetem elvégzése nem cél, Az előnnyel bejutottak „megbélyegzéséről Magyar Bálint egy felvetésről, mely szerint az előnnyel bejutottakat később „megbélyegezhetik" az intézményekben úgy vélekedett: ez a fajta segítség és annak elfogadása a legkevésbé sem méltánytalan. Példaként említette azokat a diákokat, akik költségtérítéses rendszerben fizetnek tanulmányaikért. Ők sem szenvednek hátrányos megkülönböztetést, pedig az ő pontszámaik is alacsonyabbak a központilag megállapítottnál. A mentori rendszerről: Barhtel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: a hallgatói önkormányzatok jó ötletnek tartják az elképzelést, bár úgy vélik, nehezen igazolható a kedvezményre való jogosultság. A mentori rendszerről szólva az elnök kijelentette: a HÖOK szívesen vesz részt a segítői hálózat kialakításában, bár annak finanszírozását nem látják megoldottnak. Magyar Bálint közölte: a mentori programra a tervek szerint pályázati források állnak majd rendelkezésre. A miniszter szerint minden kedvezményezett mellé mentorra van szükség, de ennek költségeit nem a felsőoktatási intézményeknek kell állniuk, az ő feladatuk a minőségbiztosítás a hálózatban. hanem eszköz, az igazi kérdés az, milyen eséllyel indulnak majd ezek a diákok a munkavállalói piacon. Ugyanakkor fontosnak nevezte a mentori rendszer kiépítését, mivel úgy véli, a személyes kapcsolatok alakulása nagyban befolyásolhatja a kedvezményezett tanulók további sorsát a felsőoktatásban. A beszélgetésen többen felvetették, vajon a kedvezményezettség nem bé- lyegzi-e meg a diákokat, kitéve őket az újabb atrocitásoknak. Bragyova András alkotmányjogász a probléma kapcsán azt mondta: a pozitív diszkrimináció nem diszkrimináció. Az alkotmány előírja az esélyegyenlőtlenségek kezelését, és ezzel kötelezettségeket ró az államra. Bragyova közölte: a javaslat kapcsán nem merül fel alkotmányos aggály, arra azonban vigyázni kell, hogy a későbbi határozat ne hozzon privilegizált helyzetbe senkit. A szakmai vita résztvevői tehát többnyire egyetértettek a javaslattal és bár a vitából kiderül, hogy több részletkérdés még finomításra szorul, az előnyös megkülönböztetés elve azonban pozitív fogadtatásra talált az érintett szakemberek körében. Hallgatói munkavállalás: Az Oktatási Minisztérium tervei szerint havonta a minimálbér értékére, azaz több mint háromszorosára nőne az adó- és járulékmentes hallgatói munkadíj felső határa. A tárca így akarja támogatni a hallgatók intézményen belüli foglalkoztatását. A tervezet szerint a hallgatóknak ötvenezer forintig nem kellene befizetniük a többi között az egészségügyi hozzájárulást, a munkavállaló által fizetendő 13,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót sem. STEINER KATA
