Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-17 / 217. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek Azonosítás Sikerült azonosítani Anna Lindh külügyminiszter feltétele­zett gyilkosát, aki ellen elfogató­parancsot adtak ki. A rendőrség cáfolta azt a lapértesülést, hogy már el is fogták az illetőt, mti Új nagykövet Horváth István, Magyarország új ausztriai nagykövete átadta megbízólevelét Thomas Klestil államfőnek. A diplomata 1983- ban Hágában, 1984 és 1991 kö­zött pedig Bonnban volt a ma­gyar külképviselet vezetője, mti Őszi vásár Huszonhat magyar cég és kép­viselet kiállítás keretében szere­pel a zágrábi nemzetközi őszi vásáron. A két ország közötti kétoldalú áruforgalom 2001- ben 22 százalékkal növekedett, tavaly pedig további 35 száza­lékkal. A Horvátországba irá­nyuló magyar kivitel 36 száza­lékos növekedéssel meghaladta az évi 300 millió dollárt, mti EU-kritika Demokratikusabbá kell válnia az Európai Uniónak, s ennek érdekében meg kell szilárdítani az Európai Parlament pozíció­ját. Ellenőrzés alatt kell tartani a közös kiadásokat, és gondos­kodni kell arról, hogy a terhek megosztása méltányos legyen - jelentette ki trónbeszédében Beatrix királynő, mti Oktatás Világszerte 123 millió iskolás korú gyermek nem jár iskolába az ENSZ Gyermekalapjának adatai szerint. Az UNICEF je­lentése rámutat: az oktatásban nem részesülők kétharmada a Szaharától délre, valamint dél­kelet-ázsiai országokban él. mti Nincs tűzszünet Arafat palesztin elnök nemzet- biztonsági tanácsadója tűz­szünetet javasolt Izraelnek, de az izraeli kormány elutasította felvetését. A palesztinok a tűz­szünet fejében azt várhák: Izraelnek vállalnia kell a kato­nai akciók leállítását, a palesz­tin városok és települések blo­kádjának megszüntetését, mti Kártérítés Egy amerikai bíróság 420 millió dolláros kártérítést ítélt meg az iráni hatóságoktól a Teherán támogatását élvező Hamász szélsőséges palesztin szervezet által 1979-ben elkövetett ön­gyilkos merénylet 12 amerikai sebesültjének. A jeruzsálemi piactéren elkövetett robbantás­ban öt személy vesztette életét, kétszázan megsérültek, mti Báli merénylet Megerősítette egy indonéz bíró­ság a 2002 októberében Báli szigetén elkövetett, 202 halálos áldozatot követelő robbantás egyik résztvevőjének halálos ítéletét. A muzulmán szélsősé­gesnek tartott, jávai illetőségű Amrozit azzal vádolták, hogy ő vásárolta a merényletekben fel­használt gépkocsit és egy tonna vegyi anyagot, mti Erdőtűz Hatan megsérültek a Lissza­bontól északra pusztító erdőtűz elleni küzdelemben. A portugál tűzoltók hirtelen lángok gyűrű­jébe kerültek, és égési sérülése­ket szenvedtek. A lángok később egy természetvédelmi területre is átterjedtek, mti ítélet Fegyverrel való fenyegetőzés és erőszakos cselekmény miatt kilenc havi felfüggesztett bör­tönre és súlyos pénzbüntetésre ítélte egy francia bíróság Guillaume Depardieu-t, az is­mert francia világsztár, Gérard Depardieu fiát, és arra kötelezte őt, hogy pszichológiai gyógyke- zelésnek vesse alá magát, mti ■ 2003. Szeptember 17., szerda MAGYARORSZÁGI ROMÁNOK KÖZÖTT. A gyulai Román Kulturális Központ bővítéséről tárgyalt kedd délután, magyarországi látogatásának záró napján Ion Iliescu román köztársasági elnök a Békés megyei városban. FOTÓ: békés megyei hírlap/kovács ERZSÉBET Harmincnégy év hátrány Tekintettel a tíz új ország közelgő európai uniós csatlakozá­sára, az Economist Intelligence Unit (EIU) „A kibővített Euró­pa: tények és remények” címmel nemrégiben közzétette érté­kelését az EU bővítésének várható politikai, gazdasági és üzleti kihatásairól. Brüsszel A jelentés egyik fő következtetése szerint Európa jelenleg válaszút előtt áll, és az újonnan csatlakozó országoknak jól megalapozott fejlesztési stratégiát kell kialakíta­niuk ahhoz, hogy meggyorsítsák felzárkózásukat a jelenlegi tag­államokhoz. Még „derűlátó” forgatókönyv szerint is legalább 50 év kell az EU új közép- és kelet-európai tagor­szágainak ahhoz, hogy elérjék a közösség jelenlegi 15 tagállamá­nak átlagos jövedelmi szintjét, és legalább 40 év, hogy elérjék an­nak 75 százalékát - áll a jelentés­ben az érintett országok hosszú távú növekedéséről készített előrejelzésben. Egyes országok azonban sokkal rövidebb idő alatt felzárkózhatnak - például Szlové­nia és Észtország mintegy 30, Magyarország pedig 34 év alatt. Ám az érintett államok jesetében csaknem egy évszázad szükséges a teljes felzárkózáshoz. A „borúlátó” forgatókönyv szerint a rossz gazdaságpolitika és a csatlakozás növekedését gát­ló követelmények még ennél is hosszabbra nyújthatják a fel­zárkózáshoz szükséges időt. Még az is elképzelhető, hogy a csatla­kozó országok rosszabbul járnak, mintha egyáltalán nem csatlakoz­tak volna - s ez már a kibővített EU puszta létét fenyegetheti. Ezek alapján az új tagoknak aján­latos gazdaságpolitikájuk javítá­sán ténykedni. Az újonnan csatlakozó orszá­gok most nehéz döntések előtt állnak: megragadhatják a lehető­séget arra, hogy kezdeményező hozzáállással társadalmukat és a vállalati szférát integrálják a glo­bális online gazdaságba, vagy az EU-tagságot akadálynak tekint­sék. A jelentés négy forgatóköny­vet taglal, az összetartó és virág­zó EU-tól a válságban fuldokló EU-ig. A legvalószínűbb kimene­tel valahol e két végpont között lesz egy tarka, de viszonylag sike­res Európa formájában. A jelentés szerint az üzleti élet általában profitál a bővítésből. Az Accenture részvételével 315 felső­vezető bevonásával elvégzi# leg­frissebb vüágfelmérés azt mutatja, hogy az üzletemberek túlnyomó- részt támogatják a bővítést - mindössze 9 százalékuk ellenzi. A válaszolók 59 százaléka üz­leti kibontakozást vár a bővítés­től, 22 százalékuk pedig egyene­sen nagy lehetőségeket lát a csat­lakozó országokban javuló'üzleti környezetben, emelkedő élet- színvonalban és növekvő közki­adásokban. Öt év múlva Magyar- országon és a Cseh Köztársaság­ban lesz a legkedvezőbb az üzleti környezet, és Prága válik a régió üzleti fővárosává. A bővítésnek azonban ára is van - a válaszolók ezt a csatlakozó országok várha­tóan szigorodó környezetvédel­mi, egészségügyi és biztonsági előírásaiban jelölték meg. A vála­szolók emellett négy olyan ágaza­tot neveztek meg a jelenlegi EU- tagországokban (mezőgazdaság, autógyártás, fogyasztási cikkek gyártása és bányászat-kohászat), amelyeket hátrányosan fog érin­teni a bővítés kapcsán erősödő verseny a fogyasztókért és be­ruházásokért. EUROPRESS AZ EGY FŐRE ESŐ GDP NÖVEKEDÉSE (%) ÉS A FELZÁRKÓZÁSI IDŐ (ÉV) Alap- Pesszimista Optimista Felzárkózási idő forgatókönyv forgatókönyv forgatókönyv az optimista forgatókönyv szerint (*) Bulgária 2,8 2,6 3,8 63 Cseh Köztársaság 3,1 2,2 3,7 39 Észtország 4,5 3,5 4,8 31 Lengyelország 2,9 2,4 3,8 59 Lettország 3,0 2,3 3,9 58 Litvánia 2,9 2,2 3,8 53 MAGYARORSZÁG 3,0 2,7 4,0 34 Románia 2,6 2,4 3,8 80 Szlovákia 3,2 2,4 4,0 38 Szlovénia 3,1 2,1 3,2 31 SÚLYOZOTT ÁTLAG 3,0 2,4 3,8 56 Ciprus 3,1 2,0 3,4 21 Málta 3,4 2,8 4,1 29 (*) Ennyi év kell az EU15 átlag eléréséhez az egy tőre eső GDP tekintetében, feltételezve, hogy az évi 2%-kal nő az EU 15-ben Forrás: Economist Intelligence Unit BÁN JÁNOS Koccintás, vadászai, pofon A magyar szabadság szobrát nem állíthatják fel Aradon. Nem állíthatják fel ismét, annak dacára, hogy a legmagasabb román politikai körök tettek rá ígéretet, nem is egyszer. Mi ebben a meglepő? Semmi. Legfeljebb azon érdemes elgondolkodni, vajon komo­lyan gondolta-e a szocialista Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter, hogy megalázkodással, bé- külékeny gesztusokkal bármit is képesek lesznek elérni ha­sonszőrű román partnereiknél? Medgyessy és Nastase decem­ber 1-jei koccintásának (Erdély Magyarországtól való elszakí- tásának „ünnepén”), a szánalmas vadászhaverkodásnak ugyanis nincs semmi eredménye. A kellőképpen hatástalaní­tott kedvezménytörvényt nehéz lenne eredménynek nevezni, mint ahogy a meggyilkolt tizenhárom magyar tábornok vér­tanú emlékművének méltatlan kezelését is. A szocialista kor­mány külpolitikája látványos kudarcot vallott. A kérdés tehát most az, komolyan gondolták-e egyáltalán Medgyessyék, hogy román politikus szavában hinni lehet. Vagy inkább csak arról van szó, hogy a tiszteletkörökkel bizonyíthassák: a ma­guk részéről mindent megtettek? Akár így, akár úgy, ez ali­bipolitizálás, szemfényvesztés. Tény: a mindenkori magyar kormány keze erősen meg van kötve az erdélyi magyarság ügyeit tekintve, akár jobboldali, akár baloldali kabinetről le­gyen szó. De ha így van, legalább nem kellene lépten-nyomon megalázkodni, különösen nem egyoldalú engedményeket tenni, amikor a viszonzás gesztusára még csak remény sincs. Lehet, hogy ez ügyben is napvilágot lát majd egy Teher Ede-levél, s a hidrogénbomba atyja a síron túlról üzen: jobb a békesség, egyébként is mindenről a magyar ellenzék tehet. Előre mondom: sok mindenről tehet, de erről nem. Sem Teher, sem az ellenzék. EGYETÉRTEK: 06-90430-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430-304 _______________ÁLLÁSPONT_________________ ÁR PÁSI ZOLTÁN A Szabadság kínos mámora Márpedig a vértanúk emlékműve nem fog állni AradonQ) - nagyjából ez az üzenete Iliescu román államfőnek, aki elv­társi-baráti látogatásra, és persze a román-magyar feszültsé­gek elsimítására érkezett Budapestre, valamint Gyulára, a ha­zai románság fővárosába. Lényegében hasonló, „ráutaló ma­gatartást” tanúsított Bukarestben Nastase miniszterelnök is. Mindketten azt követően gáncsolták el a Szabadság-szobor felállításának ügyét, hogy korábban odanyilatkoztak: állhat az emlékmű, ha a többségében románokból álló aradi tanács akarja. Az aradiak akarták, Iliescu és Nastase viszont meg­hazudtolták magukat. Miféle emberek az ilyenek? Ilyenek! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Sza­badság-szobrot elsöprő érveik harmatgyenge lábon állnak. Azt mondta Iliescu: „az emlékmű nem ugyanazt jelenti a ma­gyar és a román közvélemény számára, mivel 1848-ban a két nép nem ugyanazon az oldalon harcolt”. Hoppá! Nézzük csak, ki melyik oldalon harcolt! A honvédek a haladás olda­lán fogtak fegyvert, hogy hadat üzenve a királyságnak, de­mokratikus országot teremtsenek. Ha Iliescu ősei velük szem­ben álltak, akkor ugyan haladást vagy maradást akartak? Megítélésükön még az sem változtat, hogy Kossuthék elhibá­zott nemzetiségi politikája miatt sokan estek el a magyar fel­kelők fegyvereitől. Aztán még valami: 1849. október 6-án nem a románok, hanem a császáriak álltak bosszút az elszenvedett sérelmekért. Akkor Aradon közönséges politikai gyilkosság történt. Románia elnöke - kétségtelen: pillanatnyi politikai érdekeitől vezérelve - ezt a politikai gyilkosságot kérdőjelezi meg, vagy próbálja a román áldozatoknak adott elégtételnek beállítani. A mámor, amelyben Iliescu úszik, kínos, nem csak a Szabadság-szobor sorsát illetően, de ránézve is. Mondjuk ki nyíltan: kár volt Budapestre jönnie, és kár lenne a Bukarestbe készülő magyar kormányfőnek most odautaznia. EGYETÉRTEK: 06-90330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áía/perc+kapcsolási díj A teleíonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Egy szelet amerikai torta AZ EUROPRESS RIPORTJA BABILONBÓL (II. RÉSZ) „Barabás vagyok” - mondja az egzotikus szépségű amerikai lány - katonai ruhában. Babilonban vagyunk, sorban állunk az al-hillahi nemzetközi katonai bázis étterméhez vezető nemzetközi járdán. Kiss Dezső őrnagy és az egzotikus szépségű „Barabás" a szerző felvétele Babilon Még az oly harcedzett Kiss Dezső tájékoztatási őrnagy is meglepő­dik. Fejét felemelve, homlokát ráncolva néz maga elé. És konsta­tálja: az amerikai katonalány nagyapja magyar, a nagyanyja román volt, édesapja magyarként szeretett bele egy hondurasi lány- ba.Hiába, ilyen kicsi a világ! Ebből a keveredésből született Shy, aki most idejött velünk együtt sorbaállni. „Mindent értek, amit magyarul mondotok, csak nem tudok rá válaszolni” - teszi még hozzá a kék szemű lány, amikor a sor végén egymás mel­lett állva beleszeletelünk az ame­rikai zászlóba. A kérdéses zászlón minden te­kintetben az amerikai lobogót for­mázó tortát kell értenünk. Amo­lyan jó vastagot, finom krémmel telit. Fatima - iraki társam - elvei­re hivatkozva eltekint az ebbéli élvezetektől, és másik asztalnál foglal helyet. Később persze „át­ül”, aminek Hautzinger Gyula ez­redes örül a legjobban.- Tudja, azon gondolkodom, van-e jogunk beleavatkozni más emberek kultúrájába? - osztja meg gondolatait Fatimával a lo­gisztikai főnök.- Ugyan, ne mondjon ilyene­ket! - kacag öntudatos kolléga­nőm. - Ez az ország nagyon fejlett volt egészen 1977-ig. Meggyőző­désem, hogy Szaddám Húszéin sem tudott rontani annyit az em­berek szemléletén, hogy kulturá­lis különbségek legyenek. Az ezredes gondolatai elgon­dolkodtatóak ugyan, én azonban inkább a pókerarcú, lassú mozgá­sú, óriás termetű ezredes, Nyitrai Károly után eredek.- Itt, al-Hillahban hogyan fér meg egymás mellett a magyar és a nemzetközi érdek?- Nem lehet szétválasztani. A magyar érdek ebben a munkában az, hogy tisztességesen helytáll- junk. En személy szerint nem tar­tok azoktól a veszélyektől, ame­lyek a magyar sajtóban megjelen­tek. Természetesen vannak koc­kázati tényezők, elvégre a háború utáni országban sok fegyver ke­rült civilek kezébe. Bővebben a www.smspressz.hu címen. MAROSI ANTAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom