Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-23 / Vasárnap Reggel, 8. szám

2003. FEBRUÁR 23. Az eva árnyékos oldala ÉVÁRA ÁTTÉRT TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK Veszteséges 21% Nullszaldós 9% Nyereséges 70% 2,9% P> ügyvédi iroda P> betéti társaság ^ szövetkezet, egyéb P> közkereseti társaság P> korlátolt felelősségű társaság Másfél hónap nem hosszú idő, ám egy kapcsolatban arra már elegendő, hogy a másik fél hibáit, gyengéit kitapasztaljuk. Nincs ez más­ként az eva, vagyis az egy­szerűsített vállalkozói adó esetében sem. Több mint hatvanezren választották ezt az adózási formát, ám közü­lük néhányan már úgy véle­kednek, nem is olyan szép a „menyasszony”. Az áttérők 30 százaléka például az APEH szerint idén több adót fizet majd, mint 2001-ben. Az evás cégek jelenleg a bankhitelek igénylésénél sem számíthatnak sok jóra, lévén a „kockázatos” kate­góriába soroltatnak. Az adó- tanácsadó szerint értékpa­pírt evásnak nem érdemes eladni, mert az után is 15 százalékot adózni kell. ■ Az egyszerűsített vállalko­zói adóra való áttérésnek egyetlen olyan pontja sincs, amelyet ne lehetett volna lát­ni előre. Legfeljebb arról le­het szó, hogy ezek a kiszá­míthatóan jelentkező kelle­metlenségek elkerülték az érintettek figyelmét - állítja Zara László, a Magyar Adó- tanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egye­sületének elnöke.- Az eva-jogszabályok ér­telmében mindenfajta be­vétel után be kell fizetni a 15 százalékos eva-előleget, így vonatkozik ez az értékpa­pírok értékesítéséből befolyó összegre is. Ez akkor lehet rendkívül kínos, ha az illető evázó alacsonyabb áron adja el a papírjait, mint amilyenen vette. így ugyanis az ár­folyamveszteségen kívül még a 15 százalékos levonás is növeli a terheit. Zara László ezért azt taná­csolja az evásoknak, hogy egyelőre ne adják el az érték­papírjaikat. Az sem kifejezetten öröm az evázóknak, hogy a ban­kok jelenleg hitelkockázati szempontból kifejezetten kockázatosnak minősítik őket. Az átalányadót fizető vállalkozásnak ugyanis csak a bevétele dokumentálható, a kiadásai nem, így a valós vagyoni helyzetük szinte ki­mutathatatlan.- Egyelőre nem tudni, mit lépnek a pénzintézetek - je­lentette ki a szakember. - Nincs kizárva, hogy előbb- utóbb kialakítanak valami­féle gyakorlatot, ám erre még várni kell. Addig az evások hitelképességét ez a helyzet hátrányosan befolyásolhatja, ám az is igaz, hogy az evára áttértek amúgy sem az a kör, akik korában jelentősebb hi­telhez folyamodtak volna... Az evások 30 százaléka már biztosan több adót fizet idén, mint azt megelőzően a bevételei után. Az eva hatá­lya alá jelentkezők 21 száza­léka ugyanis veszteséges volt, míg 9 százalékuk nulla körüli eredményt ért el. Zara szerint azonban ez csak egy durván becsült szám, mivel 2002-ről még nincs az adó­hivatalnak információja, rá­adásul sokak számára nem is ez volt a szempont.- Nagyon sok vállalkozás­nál rengeteg, már elköltött pénz volt a pénztárban, amit most az evára áttérve ked­vezményesen lehet leadózni, kvázi amnesztiajelleggel - mondta a szakember. - Más­részt többen valószínűleg a nem evás vállalkozásukból megpróbálják a bevételeiket átirányítani az evás cégükbe, míg a költségeik egy jelentős részét elszámolják. Zara László szerint az, hogy alig több mint 60 ezren jelentkeztek át, az emberek indokolatlan óvatosságát jel­zi. Rövid volt az idő a döntés­re, s kevés volt az információ is, ezért sokan nem bíztak az új adónem tartósságában. Az APEH nemrég nyüvá- nosságra hozott idei ellenőr­zési irányelvei között szere­pel az evás cégek vizsgálata is, ám ez nem azt jelenti, hogy „büntetnék” ezeket a vállalkozásokat - jelentette ki Ferenczy Judit, az adóhivatal ellenőrzési főosztályának ve­zetője. Mint mondta, ezek az irányelvek kétfajta meggon­dolásból fogalmazódnak meg: egyrészt az eddigi el­lenőrzési tapasztalatok alap­ján, másrészt pedig megelő­ző jelleggel, egy-egy jog­szabályváltozás esetén.- Az evatörvény merőben új, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy az esetleges hi­bák, problémák minél hama­rabb napvilágra kerüljenek. Mivel utólagos ellenőrzést csak bevallással lezárt idő­szak esetében lehet végezni, egyértelmű, hogy evás mű­ködést ezzel a fajta revízióval még nem vizsgálhatunk. Ma­rad tehát az operatív ellenőr­zés, ami elsősorban a szám­la- illetve nyugtaadási kötele­zettséget nézi. Ám ez érthető is, hiszen az evázó cégeknél az elkönyvelt bevételeknek különös jelentőségük van, hiszen ez alapján dönthető el, hogy az illető vállalkozás jogosult-e az evára, vagy túl­lépi a 15 millió forintos brut­tó bevételi határt. Az eva- határt átlépő cégek is na­gyobb eséllyel számíthatnak ellenőrzésre, mivel az ő ese­tükben is szeretnénk a mű­ködési tapasztalatokat feltér­képezni. D. T. HÍREK Salgótarjáni szélvédők az autógyárba 1 ■ Új gyárat épített a salgótarjáni ipari parkban a J Salgglass Üvegipari Rt. A főleg járműipari üvegeket J | gyártó cég beruházása 850 millió forintba került, a I gépvásárlásokon túl egy nyolcezer négyzetméteres üzemcsarnok, egy kétezer négyzetméteres raktár és I egy hétszáz négyzetméteres irodaház is épül. A vál- I lalat idei kapacitása 170 ezer szélvédő. Korábban utángyártók voltak, ám a nemsokára megjelenő új I Suzukiknél már közvetlen beszállítók lesznek. Sőt, i hamarosan a Volkswagen-csoport által gyártott Seat és VW autókba is salgótarjáni szélvédő kerül. FHB: olcsóbb a használtlakás-hitel I ■ Márciusban 0,25 százalékponttal csökkenti az öt- ! éves, változó kamatozású, használt lakás vásárlásá- f 1 ra, bővítésére és korszerűsítésére felvehető támoga- | tott lakáshitelek kamatát az FHB Földhitel és Jel- I zálogbank Rt. A kamat márciustól 4,5 százalékról 4,25 százalékra csökken. Új lakás vásárlására és épí­tésére változatlanul 2,9 százalékos kamat mellett nyújt kölcsönt az FHB. Több hal lesz a Balatonban I ■ A tavalyinál 50 tonnával több pontyot telepítenek az | idén a Balatonba. A haltelepítés áprilisban és május­I ban a csukákkal kezdődik, május-júniusban süllők­kel folytatódik, a másodnyaras pontyot pedig ősszel telepítik a tóba. Szakái Tamás, a Balatoni Halászati Rt. horgászati ágazatvezetője elmondta: a tervek sze- | l rint 2004-ben újabb 50 tonnával növelik a betelepí- | | tett halak mennyiségét, ami jövőre már 350 tonnát | tesz ki. Ezzel egyidejűleg a cég 13 halőre korszerű műszaki eszközöket kap, így várhatóan eredménye- 1 | sebben tudnak majd fellépni az orvhalászat ellen. A Philips-dolgozók nem költöznének I Huszonkét cég kínált fel csaknem hétszáz állást a 1 Philips Monitoripar Magyarország Kft. szombathelyi gyárában rendezett állásbörzén. A monitorgyárból 483 embert bocsátanak el május végéig, mivel Szom­bathelyen megszűnik a hagyományos képcsövű mo­nitorok gyártása. Az állásbörzén kiderült, a Philips- j ben dolgozók 80 százaléka helyben szeretne állást | találni. Erre van is lehetőség, hiszen a szombathelyi | ipari parkban működő elektronikai alaplapokat gyár­tó Jabil Kft. májustól 350 embert tudna alkalmazni. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Európai Unió Phare programja és a magyar kormány támogatásával megvalósuló KÉPZÉSI PROGRAMRA Észak-Alföld, Dél-Alföld és Észak-Magyarország régiókban működő KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK, IPARI PARKOK, INKUBÁTORHÁZAK, ÖNKORMÁNYZATOK, TURISZTIKAI SZERVEZETEK számára A program tartalma:- SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS - HITELKÉRELEM ÉS PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSE;- ÜZLETI KAPCSOLATTEREMTÉSI LEHETŐSÉG ÉS SZAKMAI TAPASZTALATSZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN;- UNIÓS TAPASZTALATTAL ÉS MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATOKKAL RENDELKEZŐ ÜZLETI TANÁCSADÓ BIZTOSÍTÁSA. A pályázatok benyújtása 2003. április 30-áig folyamatos. A képzések folyamatosan indulnak a három régió megyeszékhelyein. A pályázati felhívás teljes anyaga letölthető a www.kkvhelp.hu internetes honlapról. Érdeklődni lehet a KKV Projektirodán, 1022 Budapest, Csopaki u. 6 - 8. Tel.: 06-1-224-0732, 06-1-224-0728 Fax: 06-1-201-1330 e-mail: jberendi@itcb.hu Távmunkáé a közeli jövő- Ilyenkor szokta ellenőrizni a főnök a távmunkásokat! Az internet megjelenését jó néhány kutató és informatikai szakember a második ipari forra­dalomnak tartja. A világháló ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállaló fizikai jelen­léte nélkül is elláthassa felada­tát. Az USA-ban és az Európai Unióban napjainkban már száz­ezrek dolgoznak távmunkában, s hazánkban is egyre nagyobb az igény erre a foglalkoztatási ágra. Bizonyítja ezt a munkaügyi és az informatikai tárca által kiírt pályázatok napokban nyilvános­ságra hozott eredménye. ■ A blokkolóóra végleg a múlté lehet. Az alkalmazottnak, de a főnöknek sem kell feltétlenül az irodában görnyednie a számító­gépe felett - ugyanezt megteheti otthon is. Virtuális munkahelyek ugyanis bárhol kialakíthatók, ahol van számítógép, illetve vi­lághálós kapcsolat. Az alkalma­zott elvégezheti a munkáját a sa­ját lakásában, a saját PC-jével is - és csupán akkor látogat el mun­kahelyére, ha az nagyon szüksé­ges. A hagyományos munka­helyekhez képest sokkal kevesebb irodát kell fenntartani, és a rezsi is alaposan csökken. A táv­munka logisztikai hatása is jótékony: a munkatársak ma­guk oszthatják be idejüket, így akár éjjel is dolgozhatnak. A táv­munka mellett szól az is, hogy vissza- vagy inkább bevezethet a munka világába olyanokat is, akik egyébként ki lennének re- kesztve. A mozgásukban korlá­tozottak nálunk ma például még rendkívül nehezen kapnak mun­kát, mivel a munkaadók nem szí­vesen alkalmazzák őket. A táv­munkában viszont egyenran­gúak. Az Informatikai és Hírköz­lési, valamint a Foglalkoztatás­politikai és Munkaügyi Miniszté­rium a 2002. év végén közös pá­lyázatot hirdetett 1000 távmun­kahely létesítésére. A kiírásra 603 pályázat érkezett. Ebből 598- at találtak érvényesnek, s a je­lentkezők 3400 távmunkahely létrehozására vállalkoztak. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kijelentet­te: hamarosan megkötik a szer­ződést azzal a 299 vállalkozóval, akiknek a pályázatára általában 500 ezer forintos támogatást ad távmunkahelyenként a költség- vetés. Az eredményesen pályá­zók megelőlegezik a munkahely- teremtésre szánt összeget, vagyis megvásárolják a számítógépeket, és azt követően kapják meg a fél­millió forintos pályázati pénzt. Ugyancsak átlagosan 500 ezer fo­rint igényelhető távmunkahe­lyenként kereseti támogatásra, járulékokra, valamint képzésre. Az 1000 távmunkahely egyéb­ként Kovács Kálmán szerint nem csupán ezer dolgozót jelent, hi­szen léteznek úgynevezett kö­zösségi távmunkahelyek, például a teleházak, ahol több munkavál­laló is végezheti ugyanazt a fel­adatot váltott műszakban. A bírá­lóbizottság a 299 nyertes pályá­zaton kívül további 72 pályázó el­képzeléseit találta támogatásra méltónak. Amennyiben a tárcák megtalálják a fedezethez szüksé­ges összeget, újabb 358 távmun­kahely létesíthető. A két minisz­ter a pályázat tapasztalatait érté­kelve javaslatot tesz majd a kor­mánynak a távmunkát ösztönző jogszabály-módosításra és támogatási rendszer kidolgozására. A magyar munkajog egyelőre nem tartalmaz­za a távmunka fogalmát. Ennek ellenére a távmunkát vállalókat a hagyományos alkalmazottak­kal azonos jogok illetik meg, és a kollektív szerződés is védi őket. A távmunka jogi környe­zetének megteremtése sem old meg minden gondot. Minél ösz- szetettebb ugyanis a távmun­kás feladata, minél magasabb beosztásban dolgozik, annál több bizalmas adat kerül ki a vállalati központból, a cég szá­mítógépes rendszeréből. A biz­tonságos adatvédelmet egyelő­re nem sikerült megnyugtató módon megoldani. I. S. Távmunkahelyenként 500 ezer forintos támogatást ad az állam. GAZDASÁG El

Next

/
Oldalképek
Tartalom