Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-05 / Vasárnap Reggel, 1. szám

Űrhajós leszek és Hol vannak már a suszterek? Azok a mesteremberek, akik választott szakmájukhoz, avagy a kaptafához hűségesen ragaszkodva a gyakorlatban is kiválóan hasznosították mind­azt a tudást, amit korábban elsajátítottak. Helyükre önjelölt (média)sztárok, imázs- bajnokok, vagy éppen a való- ságshow-k diadalmas győztesei pályáznak. Látszólag őket iga­zolja az élet. ■ Persze a valóságos sztárok és a sápatag csillagocskák, az igazi egyéniségek és a mindenféle szellemi muníció/tartalék nél­kül vegetáló bájgúnárok, baleri­nák között fényévnyi a különb­ség. Kemény anyagi érdekek motiválják a producereket. Cser­halmi Imre médiapedagógus szerint egyes „szakmai” műhe­lyek gátlástalanul lejáratják az újságírószakmát. „Amíg ország­szerte sok fiatal széles körű mű­veltség, szakmai gyakorlat meg­szerzésén fáradozva készül a hi­vatásának érzett újságírópályá­ra, a szakma jó néhány felelős posztján szorgoskodó üzletem­berek, vagy inkább csak hús­kereskedők azt a látszatot keltik, hogy a mi szakmánk ennyi: mű­veléséhez csupán némi - bár­hogy szerzett - ismertség szük­ségeltetik” - rögzíti Cserhalmi. Konkrét példákat is említ: első­ként Zsanettet, aki - annak elle­nére, hogy a publikum ideje­korán kitessékelt a Big Brother- házból - ma a Színes Mai Lapnál vitézkedhet. Másrészt a Való Világ üdvöskéjére, Nórikára hív­ja fel a figyelmet. Utóbbit ugyan­is az RTL Klub nevezte ki sebté­ben szerkesztő-riporterré.. Takács Nóra, aki „civilben” a Pécsi Tudományegyetem olasz szakos hallgatója, tiltakozik. - Azt hiszem, sokakból az irigy­ség beszél. Nem tudják elfogad­ni, hogy az RTL valóságshow­jának köszönhetően helyzetbe kerültem. Bírálóim elfeledkez­nek azonban arról, hogy más médiasztárok pályája is hason­lóan indult, Vitray Tamás, Vágó István vagy Antal Imre is menet közben sajátította el a szükséges alapokat. Az újságírói szakmá­ban való érvényesüléshez főleg akaraterő, rátermettség szüksé­geltetik. És persze átlagon felüli kommunikációs képesség. Mindezeknek, úgy érzem, a bir­tokában vagyok. Akkor meg nem értem, miért várják el tő­lem, hogy a felkínált lehetősége­ket elutasítsam. Kirakatbaba viszont nem szeretnék lenni! „Mit szólnának a népek mi­felénk, ha azt hallanák, hogy egy sebészeti klinikára adjunk­tusnak nevezték ki János bácsit (aki eddig disznóvágások sike­res bölléreként volt ismert), mi­velhogy kiválóan kezeli a kést. Avagy az ügyvédi kamarához ügyvédként szerződtetnék Mari Szerencselovagok ellen kamara # Manapság rengeteg pr­és marketingfőnök van e hazában, ám gyakran ki­derül, hogy még a szavak jelentését sem ismerik. Dr. Takács Ildikó, a Rek­lám Világszövetség (IAA) alelnöke, a TriGránit kom­munikációs igazgatója sze­rint még ma is sok a sze­rencselovag, s időbe telik, mire a tulajdonosok rájön­nek, hogy mellényúltak, és jobb, ha szakembert keresnek. „Hajdan jogászok, közgazdászok ala­pítottak reklám- vagy marketingcéget, de köz­ben átképezték magukat, kitanulták a szak­mát. Manapság viszont úgy tűnik, szabad a gaz­da, bárki rányomtathatja a névjegyére, hogy pr­főnök, és akár irodát is nyithat. Nincs rá ugyan­is szabály, hogy ki lehet pr-főnök, ki alapíthat céget. Ezért határoztam el többedmagammal, hogy kommunikációs kamarát alakítunk, s megvédjük a szakmát. Akkor majd nem vállal­hatnak szeren csel óva gok pozíciót, s nem ront­hatják a többiek hírét.” A világszövetség alelnöke nem szívesen em­leget rossz példákat, hiszen nem is nagyon érti, hogy nagy cégek miért neveznek ki az utcáról huszonéves lányokat kommunikációs vagy pr- főnöknek, amikor se iskolájuk, se tapasztala­tuk nincs. Pedig már tizenöt éve is működtek jó műhelyek Magyarországon, ahol a szakmát meg lehetett tanulni, ilyen volt a Magyar Hirde­tő, a Hungexpo és a Skála. Akik valaha ezeknél a cégeknél dolgoztak, ma első vagy második vezetői reklám- és marketingcégeknek. nénit (a kofát, a piac rémét), mivelhogy konfliktusos helyze­tekben nagyon jó a du­mája. Ez ugye non­szensz. Zsanett meg Nóri szerződtetése miért nem az?” - tu­dakolja Nórikához hasonló hévvel Cser­halmi Imre. A mély vízbe hají­tott emberekről általá­ban hamar kiderül, tud­nak-e úszni. Veér András szerint is ez a helyzet, bár a honi kereskedelmi televí­ziók sztárválasztási sziszté­máját nem sokra értékeli. Nyugaton is népszerűek a valóságshow-k, és ott is sztárolják a szereplőket, de nem szerződtetik nyomban te­levízióhoz vagy újsághoz őket, csak akkor, ha már megfelelően felkészültek - summázza a pszi­chiáter, majd hozzáteszi: sajnos manapság az emberek nagy ré­sze irracionális módon igyekszik kitörni, kikecmeregni a szürke­ségből. Sokan úgy akarnak szak­mát, diplomát szerezni(l), hogy a segéd- vagy inaséveket teljesen kihagyják a számításból. Apropó, inasévek. A zenét tanulni rest, kizárólag tátikázni hajlandó lányok és fiúk sikerei elkedvetlenítik a muzsikát nemcsak mímelni képes zené­szeket is. Horváth Charlie pél­dául kijelenti: a „cédés turnék” (amikor a színpadra lépő együt­tesek csak eljátsszák, hogy ze­nélnek és énekelnek) tönkre­teszik a valódi zenét, egyben le­hetetlen helyzetbe hozzák az élőben játszó zenekarokat. - Aki napjainkban önmagát szeretné adni a színpadon és nem éri be a simlishow-val, ke­serves utat kell bejárjon. Nori harmadeves olasz szakos egyetemista Pécsett Va­lóban úgy fest, ma az ér­het el ko­moly, anya­gi megbecsü­lést is hozó fé­nyes karriert Magyarorszá­gon, aki folyton- folyvást kerülő­utakra téved. Ilyen Anettka is. A botrány­hősnő újabban űr­hajósnak készül. Nem igen foglalkozik az­zal, hogy például Farkas Bertalan hány tanulóévet áldozott fel azért, hogy egy­szer valóban test­közelből kémlel­hesse a csillago- X kát. „Az orosz # űrprogram nyi- Jr tása a civilek fe­lé viszonylag új fejlemény. Na­gyon drága és bo­nyolult, de nagy elszántság, bátor­ság és megfelelő tá­mogatók esetén ma már megvalósul­hat a nagy álom. Én az a nő va­gyok, aki az élet minden területén komolyan veszi, hogy az ezred- ardulós generá­cióhoz tarto­zik. Nem őrül­tem meg, nem aka­rok űrhajós lenni, csak ha minden jól megy, utas­ként, történe- em-orosz szakos tanár­ként veszek részt egy űr­utazásban. Mindent elkö­vetek azért, hogy meg tudjak felelni a kihívásnak, és a magyar nők közül el­sőként hírt hozzak a világűr­ből.” P. Horváth - Szabó Z. Mások nevében fogadom Bajor Imre főúr: - Na végre egy tálból eszik a Medgyessy-falatokat Orbán-módra! Új évet írunk, a legtöbbünknek már el­kezdődött 2003, s csak rajtunk múlik, milyen is lesz ez az esztendő. Fogadal­makból persze most is volt elég, ezért hát mi nem is arra voltunk kíváncsiak, hogy ki milyen ígéretet tett halkan, avagy fennhangon, hanem az iránt érdeklődtünk, hogy vajon mit kíván­nánk mi - mások helyett. Mivel ten­nénk szebbé, jobbá mások által a sa­ját életünket, vagy éppenséggel milyen fogadalommal törnénk borsot embertársaink orra alá, ha éppen úgy tartaná kedvünk, s persze a számon­kérés is hatalmunkban állna. ■ Selmeczi Tibornak kapásból három kívánsága is volt, akár a mesében. A hu­morista Járai Zsigmond, ifjabb Hegedűs Lóránt és a kereskedelmi tévék vezetői nevében egyaránt fogadalmat tenne.- A jegybank első emberének nevé­ben megfogadnám, hogy az új évben nem veszek több Viagrát, mivel már így is túl kemény a forint. A kereske­delmi televíziók irányítói nevében azt a fogadalmat tenném, hogy két reklám között és a valóságshow-k mellett oly­kor a sótlan valósággal is foglalkoznék, az egykori miépes honatya nevében pedig azt mondanám, hogy még bur­kolt formában sem zsidózok, amíg ki nem megy a szombat... Gálvölgyi János sokak nevében ten­ne újévi fogadalmat.- Azok nevében, akik a két Magyar- országra esküsznek, megfogadnám, hogy eztán csak az egy nemzetben hi­szek. S akkor sokan rájönnének, milyen nagy ostobaság volt hosszú ideig ennek az ellenkezőjét hirdetni. Nevet, neveket most szándékosan nem mondok... Erre szinte rímel Verebes István fogadalma, amelyet a magyar politiku­sok nevében tenne.- Azt fogadnám meg az Országház­ban ülők nevében, hogy amit 12 eszten­dővel ezelőtt ígértek, azt most már vég­re be is tartják. Azaz tudomásul vennék, hogy az emberek sokféleképp gondol­kodnak, s ezt tolerálva nem rúgnák fel a demokrácia játékszabályait. S akkor nem lenne két Magyarország. Schobert Norbert hasonlóképp közösségi fogadalmat tenne sokak nevében, igaz, az általa kiszemeltek köre kicsit más.- Én a valóságshow-k előtt ülők nevé­ben azt fogadnám meg, hogy legalább ugyanannyi pénzt adok a beteg gyerme­kek csontvelő-átültetésére, mint amek­kora összeg befolyik a különböző ki- és beszavazó ceremóniák emelt díjas vona­laira. S hogy nehogy azt higgyék, csak a levegőbe beszélek, a magam nevében is megfogadom, hogy idén nem tartok több ingyentornát, hanem a bevételt ezeknek a beteg gyerekeknek adom. Ja, és azt is hozzátenném még a valóság­show-k nézőinek nevében, hogy min­den héten elolvasok egy könyvet... Dr. Torgyán József ügyvéd politikai jellegű óhajt fogalmazott meg, ami nem meglepő, hisz nemrég még ő is ezt a „hadiösvényt” tapodta.- Tavaly örömmel tapasztaltam, hogy Medgyessy Péter a konzervativiz­mus értékeit szóban már elismerte. Ha a helyében lennék, megfogadnám, hogy az általa hangoztatott közeledést tettek­ben is megerősítem. Bodrogi Gyula színművész a min­denkori kisemberek érdekeit figyelembe véve fogalmazta meg újévi fogadalmát - László Csaba helyett.- Még egy bő évünk van az uniós csatlakozásig, ezért remélem, még idő­ben vagyunk. Ha a pénzügyminiszter nevében tehetnék egy fogadalmat, ak­kor az az lenne, hogy először a béreket igazítsák az EU szintjéhez, s csak utána az árakat. Ez, azt hiszem, nem is olyan nagy kérés, hiszen előbb-utóbb mind­kettő valóra válik. A sorrend meg leg­alább most az egyszer hadd legyen olyan, ami nekünk is jó... Csisztu Zsuzsa a budapestiek nevé­ben tenne újévi ígéretet.- A fővárosi kutyatulajdonosok nevé­ben megfogadnám, hogy mostantól minden elpottyantott mellékterméket azonnal kis zacskókba gyűjtök. Jelenleg ugyanis már alig lehet közlekedni az ut­cákat elborító kutyaürüléktől. S ha ezen már nem csúszkálnánk, s a Parlament előtti jégpálya is bezár, akkor mint bu­dapesti átlagpolgár megfogadnám, hogy közadakozásból gyorsan összedobom egy új jégcsarnok árát, amelyet az itt élők már rég megérdemelnének. Nagy Bandó András kívánságának témája nem volt igazán meglepő, lévén, hogy idén András könyve címmel már megjelent egy vallásos kötete. Maga a fogadalom tartalma és a címzett szemé­lye azonban kissé meghökkentő.- Mivel az elmúlt év arról szólt, hogy kettészakadt Magyarország, s itt-ott még az egyház is, ezért én Erdő Péter nevében megfogadnám, hogy a két egy­házból egyházat csinálok. Bajor Imre kihelyezett fogadalmá­nak két lehetséges alanya is volt - igaz, csak egy kívánságot jelölt meg. Azaz úgy is mondhatta volna: két férfi, egy eset.- Medgyessy Péter nevében meg­fogadnám, hogy legalább egyszer meg­hívom az otthonomba vacsorára Orbán Viktort. De azt sem bánnám, ha mindez fordítva történne. Akárhogy is: ha ez a találkozó létrejönne, az nagyon sokat jelentene ennek a kis országnak. D. T. RIPORT 2003. JANUÁR 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom