Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

10. OLDAL EGYHÁZA K E L E T E 2002. Április 18., Csütörtök A világ embereken át sugárzó világossága Vannak, akik emberként úgy léteznek itt a földön, hogy legfőbb gondjuk, érzékeny­ségük, belső meghívásuk az, hogy a rejtő­ző, ám magát mindig kinyilatkoztató Is­ten útját járják, erről egész életükkel s csak ritkán a szavaikkal tanúskodnak. Is­ten szent és boldogító jelenlétének transzparensei ők embertársaik között, akik puszta létükkel dinamizálnak, tisz­títanak, lesznek motorjai a közösségnek, egyháznak és társadalomnak. (Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát)- Miként teremnek az Isten közelségét közve­títeni képes személyiségek1 Kizárólag Isten ke­gyelméből, velük született adottságok által vagy nevelés és más élethatások révén is? - kérdeztük Balás Béla kaposvári megyés püs­pököt, aki a Magyar Katolikus Püspöki Kar­ban az ifjúságnevelésért felelős testület irá­nyítója s egyben a fiatalok szószólója.- Szerintem nem nevelés és nem is örökle­tes tényezők eredménye a karizmatikus egyéniség. Ez csakis isteni beavatkozás ered­ménye. A Szentlélek adománya, amikor vala­ki úgy elrendeződik belülről, annyira eggyé válik az eszménnyel, hogy sugárzik belőle az isteni üzenet, s ez a környezetében élőket is megérinti. A megtérés hozza, hogy válik az ember - ahogy Krisztus mondta - világ vüá- gosságává, sóvá, illattá, egyértelmű jelzéssé mások számára.- A mai fiatalok között több vagy kevesebb ilyen, Isten által megérintett embert lát, mint mondjak papi pályája kezdetén?- Ez aligha mérhető. Mindenesetre az, hogy XXIII. János pápa több embert avatott szentté, mint elődei száz év alatt, azt is jelzi, hogy hihetetlenül felgyorsult az emberiség fejlődése: mennyiségileg és minőségileg is so­kasodunk. A szentté avatásokat megelőző sokrétű kutatások azt is példázzák, hogy Isten nem egek lakója, nem időnként elalvó s tevé­kenységét szüneteltető öregúr, hanem folya­matosan, sokszor eredményesen, sőt diadal­masan hat. A szentté avatásnak tehát semmi köze sincs a díszes formaságokhoz vagy vala­miféle személyi kultuszhoz, az csak Isten éle­tünket meghatározó jelenlétét példázza. Visz- szatekintve úgy érzem, hogy ifjúságom kor­szakában több volt a karizmatikus egyéniség, mint amennyit most látok. Meglehet azon­ban, hogy csak azért érzem így, mert akkor mások voltak a léptékek. Egy kicsi, erős kont­rasztokat mutató világban éltünk, ám alig tud­tunk bármit arról, hogy a határon túl mi van. Az ötvenes-hatvanas években szembeszökő, nemritkán drámai volt papjaink hősiessége. A szabadságukat, sőt életüket kockáztatták egyetlen hittanórával. Súlyos büntetéssel kel­lett számolnia annak a fiatalnak, aki nyíltan kiállt a hite mellett. Ha sorkatonaként a szek­rényében megtalálták a Bibliát, évekig tartó tortúra és megszégyenítés lett az osztályré­sze. Akik megkockáztatták, hogy a gyerme­küket beíratják hittanra, számolhattak a csa­lád minden tagját érő retorziókkal. A gyárban egy személyzeüs, az iskolában egy úttörőve­zető el tudott bánni az emberekkel. Neveket, adatokat, tényeket sorolhatnék, hiszen ezek mind személyes élményeim is. Ebben a kör­nyezetben tehát még a kisebb tisztesség és ki­állás is vakítóan erős fényű jelzés volt. Mos­tanra kitágultak a méretek, sokan lettünk, s ez a fölhígulás veszélyét is rejti. Történelmi rálá­tás, idő kell annak a megítéléséhez, hogy ma ki az, aki csak úszik az árral, ki a szájhős és ki­ben rejlenek Isten mérlegét is küendítő érté­kek. Csak remélhetem, hogy lesznek átütő erejű egyéniségek a most felnevelődő fiatalok között, ám hogy közülük ki visz végbe a ké­sőbbi nemzedékeknek példával szolgáló tette­ket, ki a valóban eredeti, az Isten közelségét felmutatni képes, az csak később derülhet ki.- A történelem során a szentté avatások gyakran kapcsolódtak vértanúsághoz, drá­mai élethelyzetekhez, ahol egy ember akár az egész világ ellenében erkölcsi győzelmet arat. Mai korunk kínál-e alkalmakat arra, hogy új szentek születhessenek?- Igen, ám még nem mértük föl kellően, hogy milyen új világba csöppentünk, s ez mi­féle kihívásokkal jár. Szentnek azt nevezzük, aki hősies fokon gyakorol valamilyen erényt. Nem kell tehát okvetlenül drámai körülmény, fizikai üldöztetés ahhoz, hogy valaki szent­ként éljen. Úgy gondolom, ha például ma egy jóléti társadalomban valaki a gyermekvállalá­sért lemond a külföldi utazásokról, a márká- sabb autóról és sok egyéb kényelemről, kel­lemről, ha a fogyasztói társadalom orkánere­jű csábításaival képes szembeszállni, az már egyfájta hősiesség. Ilyen értelemben a béke­időknek és a jóléti társadalmaknak is meg­vannak a vértanúi. Erre azonban még nem gondolunk, a példaként említett eset hétköz­napinak tetszik.- Milyennek látja az egyházban élő és hozzá kapcsolódó fiatalokat, akik között sok időt tölt?- Egy kicsit későn érőknek. Talán azért is, mert - régóta sejtem - többre hivatottak ők, mint amire mi születtünk. Ennek arányában pedig hosszabb, bonyolultabb a felkészülé­sük. Nem szabad tehát messzemenő követ­keztetéseket levonni a kudarcaikból. Ha al­kalmatlannak bizonyulnak a katonai szolgá­latra, ha az iskolai kiránduláson éretlenül vi­selkednek, ha kipróbálják az egyre alattomo­sabban terjedő drogot... Ezek a zavarjelensé­gek nem jelentik feltétlenül azt, hogy egy enervált és frusztrált ifjúság nő fel. Egyszerű­en: mutál a hangja, lassan készül el a remek­mű, mert nagyobb lesz a terhelése, mérhetet­lenül több kihívással találkozik majd. A fiata­lok jó része döntésképtelen és kapkodó. Választanak sok mindent: pályát, pártot, párt, ám e döntéseik mögött nincs meg az érett személyiség fele­lősséggaranciája. Gyakran nem is maradnak hűek vá­lasztásaikhoz, amelyek volta­képpen csak ötletelések. Az­után nagyon későn, már har­minc közelében vagy azontúl alakul ki az igazi énjük, szi­lárd világnézetük és tartásuk. Azután már megbízhatjuk őket kényes, felelősségteljes feladatokkal. I-------------1----------------i—M_________I______É Ár pádházi Szent Margit 1252-ben került át a Nyulak-szigetén épült kolostorba. Hősies Isten- és testvérszeretete késztette arra, hogy életét egészen elégő áldozatul ajánlja fel magyar népéért, hazájáért Magyarországi Szent Erzsébet, II. András és Gertrúd lánya már fiatalon kitűnt jólelkűségével. Fiatalon maradt özvegyen, ám jótékonysága csaknem nincstelenül is legendássá vált. 1235-ben, négy évvel halála után, szentté avatták- Mintha mindez inkább a fiatabk egészé­re vonatkozna s nem azokra a leányokra és fi­úkra, akikkel az egyházi táborokban, keresz­tény ifjúsági találkozókon, lelki gyakorlato­kon találkozhatunk. Ebben a körben aligha lehet például jelentős a drogveszély.- Ok is koruk gyermekei, így nincs túl nagy különbség, bár nyilván számos mutató alapján szelídebb, bátorítóbb a róluk alkotha­tó kép. Ott van igazán eredmény - s ez a ke­reszténység jó reklámja -, ahol mindkét szü­lő jól tölti be a hivatását, ahol a házasság, a családi háttér stabil és ahol elkötelezett kö­zösségben nevelik föl a gyerekeket. Vannak példák, ahol az ilyen házaspárok egymásra találnak és összefognak. Az ilyen közösségek nevelőereje még az egyházi iskolákét is jóval felülmúlja. Az így gyarapodó közösségek a jövő egyházának az oszlopai. bíró ferenc Régi korok szentjei A nagyszámú magyar szentek sorában egy sem található, aki ne 300 évnél régebben élt volna. Igaz, közülük többet csak az elmúlt évtizedben avatott szentté II. János Pál pápa. Az utoljára 1999-ben szentté avatott Kinga, IV. Béla leánya, aki 1224-től 1292-ig élt. Hasonlóképpen a régebbi korok szülöt­tei a magyar boldogok is. Azok között a magyar tiszteletre méltóak között azonban, akiknek a boldoggá avatása még csak folyamatban van, már a legújabb kori történelem nagy egyéniségeit is megtalálhatjuk. Köztük van az 1975-ben el­hunyt Mindszenty József hercegprimás, az 1922-ig élt IV. Károly király és Bogner Mária Margit szerzetesnővér, aki val­lásos, hitbuzgalmi lapot jelentetett meg. » Újjászületik az egyházzene A Magyar Katolikus Püspöki Kar egyházzenei testületé, az OMCE jóvoltából nemrégiben megala­kult a Magyar Liturgikus és Egy­házzenei Intézet, ez könyvek és kották kiadásával, továbbképzé­sek, konferenciák és találkozók szervezésével segíti az egyház­megyék kántorainak munkáját. Bár az intézmény fiatal, létrejötte biztató jele annak, hogy a rend­szerváltás óta felpezsdült az egy­házi s ezzel együtt az egyházze­nei élet is. Varga László, a váci székesegyház káplánja szerint látványos a változás. Újra megje­lenik a Kórus című egyházzenei folyóirat (valaha Bárdos Lajos szerkesztette) kottamellékletek­kel és 12 egyházmegye zenei híre­ivel. Az országban 14 kántorkép­ző működik. Ezek egységes kép­zési hálózatba foglalásáért, szín­vonaluk emeléséért folyik most a munka, így remélhetően az akk­reditálásukra is hamarosan sor kerülhet. Az egykori „kántortaní­tók” mai utódai, a mai kántorok és hitoktatók újra egyre inkább meghatározó személyiségei az egyházmegyéknek, a miséken és a hittantanításban is egyre na­gyobb szerepet kap az egyházi zene, az énekek.- Már a II. Vatikáni Zsinat cé­lul tűzte ki a hívek aktívabb rész­vételét a miséken - mondta Var­ga László. - Az éneklés, az egy­házi zene jó lehetőség a hitél­mény átélésének kiteljesítésére, a templomi alkalmak tartalmi gazdagítására. A kántorok fel­adata elősegíteni, hogy az éneke­ket, a zenei anyagot a hívek elsa­játítsák. Lelkesen és hitelesen kell tanítani, s akkor nem maradt el a közös élmény, amelyért há­lásak a hívek. Az egyházi zene sohasem öncélú, hanem egy cso­dálatos eszköz a vallás szolgála­tában. A kántorok munkája így, Isten és egyben a közösség szol­gálata is. Hamarosan új segédanyagok is előmozdítják az élő egyházzene továbbadását. A liturgikus köny­vek, kották megjelentetése mel­lett elkezdték egy hivatalos orszá­gos népénekeskönyv kiadásának az előkészületeit is. A régi éne­keskönyvek egy része időtálló, más részük viszont kiegészítésre szorulj Az új könyv a Hozsanna és az Éneklő egyház zenei anya­gából készül.- A legrégebbi nyomtatott ka­tolikus énekeskönyvünk, amelyik tavaly volt 350 éves, Kisdi Bene­dek egri püspök munkája. Ez is azt példázza, hogy európai vi­szonylatban is egyedülálló hagyo­mányai vannak a magyar egyházi zenének. A régi dallamok ma re­neszánszukat élik, így alapvetően az új népénekeskönyv anyaga is a több száz éves forrásokból táplál­kozik. A hagyományos énekeket nemcsak az idősebb korosztály ismeri és kedveli. Úgy tapasztal­juk, a fiatalok is szívesen tanul­ják. Különösen a diákvárosokban, felsőoktatási központokban szem­beötlő az általános műveltség s ezzel együtt a zenei kultúra szín- vonalának emelkedése. ______.le. Is ten házáért: vagyonát, szívét Somogy Polgáraiért-díjjál tüntet­ték ki Sebestyén József szuloki plébánost. A kitüntetéssel a me­gyében végzett több mint négy évtizednyi munkáját s példamu­tató emberi-hitbeli magatartását ismerték el. Papi jövedelmét, il­letve szülői örökségét rendre a templomokba építette. Sebestyén József hétről hétre 120-150 híve előtt végzi szolgála­tát már tizennégy éve a német aj­kú katolikus közösségben. Mint mondta, érzi azonban a romlás következményeit, a vallásos ne­veltetés hiányát.- A szülőket, vagyis a közép­generációt elszoktatták Isten há­zától, csakúgy, mint a gyermeke­ket - így Sebestyén József. - Pe­dig ha Janika nem tanulja meg otthon a keresztvetést, azt János később már nem teszi. Egyszó­val: gyökér nélkül nincs hajtás. Az iskolai hitoktatásra ugyan csaknem ötven diák jár, de nem látom rajtuk a változás jeleit, a valódi igényt a hitre jutásra. Egy­re mélyül az er­Sebestyén József 1930-taan született Somogyvárun. Eszter­gomban végezte a teo­lógiát. 1954-ben szen­telték pappá. Első szol­gálati helye a Zala me­gyei Pacsa,több mint négy évtizede már So­mogybán szolgál, 1988- ban került Saulokba. Három éve Somogyvár díszpolgára lett kölcsi válság: házasságok, családok szét­esésében, s ter­jed a bűnözés, az erőszak. Mégsem mon­danám azt, hogy a mai fiatal hitetlen, inkább csak közönyös. A modern civili­záció világa ugyanis von­zóbb számukra. „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozs­da és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és el­lopják. Hanem gyűjtsetek ma­gatoknak kincseket a menny­ben, ahol sem a rozsda meg nem emészti és ahol tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kin­csetek, ott van a ti szívetek is..." (Máté evangéliuma 6. rész, 13-21. vers) „Kibérmálják” magukat a templomból, és csak jeles ünnepeken, keresztelőkön, esküvőkön látni őket. Lelki és egyéb gondjaikra sem kémek se­gítséget. Pedig a jelmondatom most is az: Nyitva van a szívem, nyitva van az ajtóm. Isten önmagát adta nekünk Jé­zus által. S ajándékai közül ez a legértéke­sebb. Az Úr is kér tőlünk valamit: fillé­reink, ara­nyaink mel­lett a legfon­tosabbat, a szívünket ad­juk oda. - Négy leánya testvérem ko­rán elhunyt, a szüleim ha­lálakor így egyedüli örö­kös voltán. Gondoltam, eljött az ide­je, hogy jót cselekedjem; megtakarított vagyonomat - 3,5-3,5 mil­lió forintot - szülőfalum, Somogyvár és szolgálati helyem, Szülök templomának a helyreál­lítására áldoztam. Boldogan és szeretetből tet­tem, mivel visz- szaadtam an­nak, akitől kap­tam. Hiszen a forrás nem én vagyok, az csak árad belém. S én továbbadom frissen, vidá­man és szaba­don. A szeretet másokkal meg­osztva növek­szik, s minél bő­vebben árad másokra, annál gazdagabb lesz önmagában. Na­ponta kérdezem magamtól Vö­rösmarty szavaival: Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? Hír? Gyönyör? S vele együtt val­lom: Legyen bár mint özön, a tel­hetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szív­öröm. GAMOS ADRIENN ________Egyházi hírek _______ HA RMINC ÉVE SOMOGYUDVARHELYÉRT. Csizmadia Lajost és Csizmadia Lajosnét köszöntötték a helybeliek Somogyudvarhelyen. A férfi református lelkészként, a felesége pedagógusként több mint har­minc évig dolgozott a faluért. Az udvarhelyiek a református templom­ban tartott istentiszteleten köszönték meg mindkettőjük eddigi mun­káját. A búcsúztatón fellépett a Rozmaring néptáncegyütes. (ni) TATAROZZÁK A PLÉBÁNIAHIVATALT. Tíz év után ismét tataroz zák a barcsi plébániahivatalt; még a tavasszal egy helyi vállalkozó megkezdi az épület külső javítását, meszelését. Ez a munka több mint félmillió forintba kerül. A pénzt a hívek adományából és önkormány­zati támogatásból kívánják előteremteni, (ga) ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓ CSURGÓN. A házasságkötés öku menikus szertartásának alapelveiről és rendjéről, katolikus evangéli­kus és református lelkészi találkozót rendeznek Csurgón április 24-én, 10 órakor a közösségi ház kupolatermében. A találkozón Balás Béla kaposvári megyés püspök mond nyitóáhítatot, majd a három egyház képviselőinek előadása hangzik el. A záróáhítatot Ittzés János nyugat­dunántúli evangélikus püspök mondja, (va) HITMÉLYÍTŐ ELŐADÁSOK. A Biblia világába kalauzolja a hallga­tóságot Barcson két vallásoktató, Egerváriné Árvái Márta és Reisinger János. A városi könyvtárban - a tavalyi nagy érdeklődés után - az idén is folytatták ezeket a hitmélyítő, Biblia-ismereti előadásokat. A bűnbeesést, Káin és Ábel történetét is elemezték. A sorozat zárasa­ként május 6-án 18 órakor „Miért választotta Isten a zsidó népet?” címmel Reisinger János irodalomtörténész tart előadást, (ga) EVANGÉLIKUS DIÁKOK HITTANVERSENYE. A Somogy Zalai Evangélikus Egyházmegye Porrogszentkirályon rendezte az országos hittanverseny selejtezőjét. Két korosztályban - 1-3. osztály és 4-6. osz­tály - hat csapata versenyzett, közülük az ecsenyi és a surdi csapat végzett az első helyen, így ők képviselik az egyházmegyét a hétvégi országos fordulóban. A diákoknak a Bírák könyvéből - Sámson élete és Gedeon harca Midján vezér ellen - kellett felkészülni, (va) m DIPLOMÁSOK RÉSZÉRE- a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézatével együttműködve - Pénzügyi vállalkozási szakértő 2 éves, önköltséges, levelező tagozatos képzést indítunk. Jelentkezni lehet: Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Továbbképzési Központ 7400 Kaposvár, Guba Sándor u, 40. • Tel./fax: 82/414-118 ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom