Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-22 / 195. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 1 2001. Augusztus 22., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kovács Ernő. Az alpolgármester: Kadarkuti Józsefné. A képviselő-testület tagjai: Zsigárdi Péter, Bérczesné Tóth Andrea, Bíró Endre, Kovács Jó­zsef, Kovács Adorján és Puska Ferenc. A jegyző: Tóbiás Emőné. Az általános iskola igazgató­ja: Zsigárdi Péter. A háziorvos: dr. Szarka Ág­nes. A plébános: Puska Ferenc. ■ Gölle A falu mai helyén és környékén több, koráb­ban elpusztult település nyomai utal­nak arra, hogy Gölle első írásos említése, azaz 1550 előtt Is lakott volt ez a vidék. A középkorban a Dersfy család birtokolta, maid a Magyar Kegyes Tanítörend tulajdonába került a falu és környéke: 1908-tól Itt alakítot­ták ki a mernyei uradalom harmadik alközpontlát. A XIX. században nagyobb területet birtokolt Itt az Esterházy és a Pallavlcinl család is. Több puszta Is volt Gölle környékén, a legnagyobbak közé tartozott a török hódoltság előtt még faluként Jegyzett Mersapuszta. Gölle első pecsétle 1771-böl való. a második 1782-böl, a harmadik 1834- böl maradt ránk. Mindháromnak a raj­zolatán ott az ekevas és a gabonaszál. A községet a XVIII. század első felében mintegy lélezren lakták. Akkor már volt népiskolája Is - ezt a katolikus egyházközség alapította 1710-ben. Göllét 1910-ben azonban már a fogyat­kozó népességű települések között említik. Mára megállapodott a lakosság száma, Jelenleg 1300-an élnek a községben. Ötletek a vidám nők klubjában Megpezsdült az élet a faluban. Tóthné Flórea Veronika és Oláh Lászlóné gondolt egyet, össze­hívta az érdeklődő hölgyeket, s megalakult a nők klubja. Éppen tizenhármán voltak az első ösz- szejövetelen. A göllei vidám asz- szonyok és lányok azonban nem babonásak, s igazuk lett: azóta csak gyárapodott a szá­muk. Kitalálták, hogy olyan nyi­tott közösséget hoznak létre, amely minden érdeklődőt szere­tettel vár. így a női tornától a to­jásfestésig megannyi rendez­vény színesíti hétköznapjaikat. Családi délutánjaikon már egyre nagyobb számban vesznek részt a gyerekek és a férfiak is. Rend­szeresen szerveznek bálokat, s azoknak a bevételét - kiegészít­ve az önkormányzat támogatá­sával - újabb közösségi találko­zók szervezésére fordítják. A ki- kapcsolódást segítő rendezvé­nyek mellett a település szépíté­sében is részt vesznek, rendsze­resen segítik a templomkert vi- rágosítását. Most a szüreti felvo­nulás előkészítése foglalkoztatja őket; ezt minden korábbinál lát- ványosabbra tervezik. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: HORVÁTH NIKOLETT ÉS TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Egyre közelebb a megyeszékhelyhez Kevés a gyerek és sok a munkanél­küli, röviden így lehetne összefog­lalni a nagy múltú település jele­nét. Kovács Ernő polgármester sze­rint a gazdaság felvirágoztatásával talán a kevésbé képzettek is el tudnak majd helyezkedni. Az igazi fellendülést azonban, mint mond­ta, csak a gölle- zimány-kaposvári út megépítése hozná. A termőföld adottságait kiakná­zó göllei gazdálkodók összefogása előbb-utóbb nélkülözhetetlen lesz a termelésben és az értékesítésben is - ezt jól tudja Kovács Ernő pol­gármester. Csakhogy addig még rengeteg feladatot kell megoldani az önkormányzatnak.- Igyekeztünk, hogy minél szé­lesebb területen megteremtsük az infrastruktúra alapjait; ennek bi­zonysága például az Inámpusztán megépült, egészséges ivóvizet biztosító rendszer. Támogattuk az önerős telefonfejlesztéseket, és ki­építettük a faluban a csillagpontos kábeltévé-hálózatot is. Alapvető fontosságú volt az utóbbi években az útfejlesztés; 3000 négyzetmé­ternyi belterületi utat borítottunk új fedőréteggel, s mintegy 2600 négyzetméternyi járdát építet­tünk.- Milyen állapotban vannak a község közintézményei? Kovács Ernő polgármester- A körjegyzőséghez tartozó fal­vakkal közösen felújítottuk az álta­lános iskola életveszélyessé vált te­tőszerkezetét, szabványosítottuk az elektromos rendszert, és jelen­tős összegeket fordítottunk az aj­tók, ablakok cseréjére. Emellett felújítottuk a művelődési házat, a könyvtárt, a házasságkötő termet, és bővítettük a Fekete István-mú- zeumot is. Még az idén szeretnénk elvégezni az egészségügyi köz­pont tetőzetének és az esőcsator­náknak a teljes felújítását is.- Mi okoz gondot a településen?- A kevés és egyre hátrányo­sabb helyzetű gyermekek problé­mája igen sok nehézséget okoz a következő években. Már most lát­szik, hogy a fölcseperedő fiatalok alacsony iskolai végzettségéből a munkanélküliség növekedése kö­vetkezik. Ez párosul a közbizton­ság romlásával is, hacsak nem ja­vulnak a rendőrség lehetőségei. Próbáljuk közhasznú munkába is bevonni a képzeüen munkaerőt, s az ifjúságot és a többgyermekes családokat is támogatjuk.- Milyen lehet Gölle az évtized végén?- Megpróbálunk egyre köze­lebb kerülni a megyeszékhelyhez. Ezt képletesen az életszínvonal emelésére is lehet érteni, de fontos volna a gölle-zimány-kaposvári út megépítése is; ez 15 kilométerre rövidítené a Gölle és a megyeköz­pont közötti távolságot. Emellett kiépül a szennyvízhálózat, és pa­lackos gáz helyett földgázzal fűt- hetnek majd az itt élők. Az új munkahelyek létesítéséhez meg kell oldani az ivóvíz vastalanítását, a járdák felújítását és a szolgálati lakások állagmegóvását. Nélkülöz­hetetlen lesz a helybeli gazdálko­dók fokozottabb összefogása a ter­melésben és értékesítésben is. Mindez megfelelő alapokat ad Gölle polgárainak a nyugodt, dol­gos hétköznapokhoz és a családi­as, pihentető felüdülést nyújtó ün­nepekhez _______________■ Mú zeum a falu szívében Gölle jeles szülöttét, Fekete István írót minden korosztály ismeri és szereti. Tüskevár című regényét a kisiskolá­sok is olvassák; örömmel nézzük a tévében A koppányi aga testamentu­mát, s az egyik legkedvesebb magyar rajzfilm a Vük, már az óvodásokat is elbűvöli. A neves író tízéves koráig Göllében élt. Gazdag hagyatékát a szülőháza - 1971-től emlélonúzeum - őrzi. Egy terem fogadta az érdeklő­dőket tavaly augusztus 20-ig, akkor újabb szobát is berendeztek az író személyes tárgyaival - tudtuk meg Deres Károlynétól, a múzeum gond­nokától. E tárgyak nagy részét az író fia és a Fekete István-hagyományok ápolásában meghatározó szerepet betöltő Bodó Imre bocsátotta a múze­um rendelkezésére. A gölleiek büszkék a régi tanítói Deres Károlyné: Fekete István szenvedélyes vadász volt, itt vannak ezek az emlékek is lakásból kialakított emlékházra. A Fekete István-emlékekkel berendezett két szobán kívül itt kaptak helyet a falu másik híres szülöttének, Rácz Vali sanzonénekesnőnek a pályáját felidéző személyes tárgyak is. Legtöbben nyaranta látogatják a múzeumot, szinte naponta fogadnak vendégeket. Mivel a 18 millió pél­dányban kiadott Fekete István-regényekből 1,5-2 mii­lió külföldre is eljutott, határainkon túlról is sokan jönnnek. Az újonnan átadott teremben igazi ritkasá­gok láthatók, az elejtett állatok: mókus, kitömött ma­darak és szarvasagancsok. Itt van Fekete István ágya és egy karosszék is, amiben a nagy író pihenni szokott, míg kigondolta s továbbszőtte világhíressé lett állatsze- replőinek színes történetét.______________ ■ Gömbcsavarok a műhelyben Ha egy agrárvállalkozónak gépal­katrészre van szüksége, nem kell érte messzire menni. Márton Csa­ba és Márton Péter családi vállal­kozása éppen ezeknek a gyártásá­ra szakosodott. Apjuk 30 éve nyi­totta meg esztergályosműhelyét, s két éve vette át a két fiú. Márton Péter esztergályosnak tanult, Már­ton Csaba pedig eredetileg gépla­katos, de gépésztechnikusként még hatékonyabban segíti a vállal­kozást. Elárulták: néha alig akad munka, máskor pedig annyi a megrendelés, hogy alig győzik tel­jesíteni. Ha szaporodnak a felada­tok, alkalmazottakat is foglalkoz­tatnak; előfordult, hogy öten is dolgoztak a kezük alá. Az utóbbi időben nincs okuk panaszra, hi­szen apjuk referenciamunkája nyomán az egész ország területé­ről szép számban kapnak megren­delést a gömbcsavarok gyártásától a darugém elkészítéséig. Most egy fővárosi garázsipari cégnek dol­goznak, de idejük egy részét lekö­tik az otthoni teendők: nemrég mindkettőjük családja egy-egy új- szülöttel gyarapodott. _______■ Cs aládi gazdaság fiatalokkal Nagy hagyománya van itt az állat­tartásnak és a növénytermesztés­nek. A két mezőgazdasági szövet­kezet dolgozóin kívül számos gazda is a földből él. Ami ritkább: néhány fiatal agrárvállalkozó is dolgozik Göllében. Közéjük.tarto- zik a huszonéves ifj. Vétek József, aki szüleitől örökölte az állatok szeretetét és a gazdaságot. Apja 18 évig volt a termelőszövetkezet elnöke, s a családi gazdaságban évente 50-60 sertést hizlaltak. Most öt anyadisznót tartanak és a szaporulatát, de szeretnék meg­duplázni ezt az állományt. Ifj. Vé­tek József azonban másfajta álla­tokat is nevel, látható sikerrel. Magyar agarait nemzetközi verse­nyeken is jegyzik. Mindez első­sorban a jelenleg francia tulajdon­ban levő Fürkésznek köszönhető, aki Európa-bajnoki címei után az idén a világbajnokit is kiérdemel­te a portói vb-n. A növénytermesztést választot­ta megélhetési forrásául a húsz­éves Kutyik Mátyás is. Apjával kö­Kutyik Mátyás a család legújabb munkaeszközével, a nemrég vásárolt traktorral zösen gazdálkodik 35 hektáron. Öt éve még csak tíz hektár földet mű­veltek, de jövőre már hatvanhektá­ros birtokkal számolnak. Elmond­ták: kukorica, búza és árpa ter­mesztésére rendezkedtek be, hosszú távra. A termény értékesí­tésére néha leszerződnek, máskor azonban inkább kockáztatnak, hátha jobb áron tudják eladni. Kutyik Mátyás igazán komolyan veszi a gazdálkodást, hiszen agrár­pályán szeretne tovább tanulni, s a gépparkot továbbfejlesztve néhány év múlva egy legalább százhektá- ros gazdaságot akar irányítani. ■ Sok öröm táncban, zenében A göllei iskola tanulói élenjárnak a sportban, s nincs gond a ritmus­érzékükkel sem. Zsigárdi Péter igazgató elmondta: mindez annak köszönhető, hogy öt éve megszer­vezték az iskola tánckarát. Nagy sikere volt, s azóta rendszeresen szerepel a környező falvak ünnep­ségein is. A tanulók kisiskolás­ként kezdik a tánctanulást, és van szakköre a modem táncnak is. Előadásaik rendkívül változato­sak, műsoraikba még balettele­meket is beépítenek. A szülők mellett az önkormányzat is segíti őket egy-egy fellépés után külön- jutalommal, s ebből futja fel­lépőruhákra. Kiemelkedően szerepelnek az atlétáik is már évek óta, s a focis­táknak és a kézilabdázóknak sincs okuk panaszra. A legújabb siker azonban kétségkívül a múlt tanévben kezdett zeneoktatásra beiratkozott diákoké, akik gitároz­ni és zongorázni tanulnak a két­száz tanulónak második otthonát adó iskolában. ■ Az anekdotázó plébános A göllei plébános most is olyan lendületes, mint húszéves korá­ban. Igaz, a test néha rakoncátlan- kodik, de Puska Ferenc még min­dig erősebbnek bizonyult a beteg­ségeknél. Másfél éve egy komo­lyabb traumát is át kellett élnie, de a jókedve soha nem hagyta el, így most újra elemében van. Ezt érák a falu lakói is, hiszen pezseg körü­lötte az élet. Hat faluba jár miséz­ni, s ellátja a hívek lelki gondozá­sát, és közben a fiataloktól sem ta­gadja meg színes anekdotáit. Emellett kertészkedik, és kiválóan főz, hiszen a cserkészeknél tanult konyhai tudományt nem lehet el­felejteni. Édesanyja nemrég eltörte a kezét, így ismét módja van arra, hogy felhasz­nálja a régi re- cepteket. Megtudtuk: negyvenhét éve végzi lel- készi szolgála­tát, de szabad­ságon még nem volt so­sem. Arra vi­szont nagyon büszke, hogy eddig tizenegy kis- pap szolgált a keze alatt. Biztos benne, hogy ez a szám tovább nő, hiszen hittanórái nagyon népsze­rűek, és az óvodások még az utcán is megállítják egy-egy bibliai törté­netért. ■ Nagy terveket sző a varroda Februárban indult Gölle legújabb vál­lalkozása, s ezzel új­jáéledt egy hagyo­mány. A falu asszo­nyai valaha messze földön híresek vol­tak varrótudomá­nyukról, s erre ala­pozta vállalkozásá­nak sikerét Vancsics Pétemé és Szécsi Ti­bor. Eredetileg né­met társsal vágtak volna neki a varroda indításának, de az utolsó pillanatban magukra maradtak, így sem rettentek meg a feladattól; az önkormányzat segít­ségével és mintegy nyolcmillió forintos beruházással belevágtak. Húsz varrógépet és két kötőgépet vet­tek, s abban bíztak: munkaerőben Göllében nem lesz hiány. Ebben tévedtek, hiszen egyelőre csak tíz munkatárs dolgozik az üzemben, holott akár negyvenet is tudnának foglalkoztatni. Abban bíznak, hogy a munkaügyi központtal ki­alakult kiváló kapcsolatuk folytán hamarosan meglesz a kívánt lét­szám, s akkor két műszakban fog­lalkoztatják alkalmazottaikat. Szécsi Tibor elmondta: bőven van megrendelésük, hiszen Hollandiá­ba felsőruházatot gyártanak, Né­metországba pedig gyerekdzseki­ket és munkásruhákat. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA AZ IGAL ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ, A BÉKE TERMELŐSZÖVETKEZET, A KORONA FALUSZÖVETKEZET ÉS A GÖLLEI ÖNKORMÁNYZAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom