Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-03 / 53. szám

2001. Március 3., Szombat A L M A N A C H 1 1 2 Somogyi Hírlap - 7. oldal Kőröshegy Már a honfoglalás korában lakott hely, az Árpád kori Gyugy lalu ma Kőröshegy pusztája. Temploma is volt, a Rákóczi-szabadságharc idején hagyták el lakói az ismétlődő, ellenséges rác portyák miatt. Kőröshegy neve oklevélben 1082-ben fordul elő először Keurushyg alakban, akkor a veszprémi káptalan birtoka. A pannon­halmi apátságnak is volt Itt nagyobb uradalma. 1386- ban királynői birtok, és mezővárosként említik: akkori virágzását bizonyítja, hogy letelepedtek Itt kolduló szerzetesek is. Az egykori római hadiút mentén épült Kőröshegyhez hasonló település nem akadt egészen Székesfehér­várig. A mohácsi vész után rossz idők következtek; több uraság is küzdött a birtok­lásáért, egyikük gyújtogatott is. Ezt követően már csak húsz adófizetőt és három pusz­ta telket írtak össze. A falut 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta királyi adományként; nagyobb területet birtokolt itt a Széchenyi-család egészen a II. világháború végéig. Kőröshegynek most 1780 lakója van. Az Idei költségvetése 149 millió lorlnt, ebből fejlesztésre 23 milliót költhet az önkormányzat. Öt intézmény egy kézben Az öt helyi intézmény vezetése - or­szágosan is egyedülálló módon - egy kézbe került Kőröshegyen. Papp Ernő azt mondta: főként nagy rendezvények szervezésénél jár számos előnnyel ez a forma. Az óvoda, a faluház, a művésze­ti oktatás, az általános iskola és a televízióstúdió irányítása egyaránt Papp Ernő feladata. Az igazgatóta­nácsnak tagja valamennyi intéz­ményvezető, és időről időre együtt határozzák meg a feladatokat.- A legfontosabbnak azt tartom, hogy sikerélményhez tudjuk jut­tatni a gyerekeket - mondta Papp Ernő, akit hiába kényszerített író­asztal mögé a posztja, ízig-vérig pedagógus maradt. - A néptánc, a karate több, mint mindennapos testnevelés. A szakköröknek is je­lentős szerepe van a nevelésben. Az alapfokú művészeti oktatásban máris látványos eredményeket ér­tünk el. Az igazgató beszélt arról is: sok pénzt költenek a szakembereik to­vábbképzésére, most a gyógypeda­gógia szakot kezdi el az egyik ta­Papp Ernő nár. Ugyanakkor a kőröshegyi álta­lános iskolában működik egy szá­mítástechnikai tanműhely is; más településekről járnak ide tanulni, s ez végzettséget bizonyító okleve­let is ad. ■ Segítik a diákokat Alapítvány segíti a kőröshegyi diá­kokat. Azokat támogatják, akik öregbítik iskolájuk hímevét, vagy szociális helyzetük miatt rászorul­nak a segítségre. A Kőröshegy Ifjú­ságáért Alapítványt tavaly hozták létre az óvoda és az iskola pedagó­gusai; azóta szülők és vállalkozók is csatlakoztak hozzá. Segítik a fiatalo­kat abban is, hogy értelmes foglala­tosságot találjanak a faluban az álta­lános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után. Ettől is függ, hogy sikerül-e megtartani a fiatalokat. ■ Azt beszélik a faluban... ..., hogy a szőlőhegyen német állampolgárok és országos vezetők vásárolják föl a területet. Például Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és Salamon László ország- gyűlési képviselő. Gyönyörű pincék magasodnak ott, de a szőlőhegy kéthar­mada nem kőröshegyieké. .... hogy mindössze két pályázaton nyert csak pénzt a település a rend­szerváltás óta: az elszakadó somosi falurészbe vezető kerékpárúira és a faluházra. Nem a szándék vagy a pályázatíráshoz szükséges tudás hiány­zik; a döntéshozók egyszerűen nem adnak pénzt Kőröshegynek. Talán mert azt gondolják, hogy gazdag a település. .... hogy számos programot kínálnak a faluban, szállást is a turisták­nak, de kellően egyiket sem reklámozzák. Ezt a hiányosságot akarja meg­szüntetni az önkormányzat: turisztikai központot alakíttat ki a község központjában. Valószínűleg a katolikus műemlék templommal szem- ben, a fagyizó mellett. ____________________________ ■ Bü szkék lehetünk arra, hogy kő­röshegyiek vagyunk - mondta Pavlek Ferenc polgármester, és arról is beszélt: a nagy gondok megoldásának kulcsa nem a falu kezében van. A szennyvízcsator­názáshoz temérdek állami pénzre volna szükség, a településnek re­mek esélyeket hozó M 7-es autó­pálya megépítése nem miattuk késik. Az oktatási intézmények helyzetének rendezése is több- szereplős kérdés.- A legsürgetőbb teendő a szennyvízcsatornázás. Csak a földmunkák elvégzése után lenne értelme az utak újraaszfaltozásá- nak és a közterületek parkosításá­nak, hogy Kőröshegy a térség egyik legszebb települése legyen - mondta a polgármester. - Sok­szorosan sújt bennünket a Bala- ton-törvény által előírt építési tila­lom; szennyvízcsatorna nélkül Pavlek Ferenc polgármester építkezni sem szabad. Állami pénzt azonban nem nyertünk, hogy megépíthessük. Segítséget kértem már ebben az ügyben a miniszterelnöktől is. Régóta hú­zódik az M 7-es építése; a nyom­vonal ügyében Kőröshegy végig tisztességesen járt el; a lakosság véleményét már hét évvel ezelőtt közöltük, nem okolhatnak ben­nünket a történtekért. A falu fejlő­dését segítené, ha elkészülne az autópálya. E gondok rendezése egyáltalán nem tőlünk függ. A térségben lévő oktatási intézmé­nyek tevékenységének az össze­hangolásában azonban nekünk is vannak feladataink; több telepü­lésről járnak Kőröshegyre és Balatonföldvárra is tanulók, ám innen a városba is. Mindez rende­zésre szorul. Ha az effajta „ver­seny” széthúzáshoz vezet, azt a gyerekek sínylik meg. Pavlek Ferenc beszélt arról is, hogy Kőröshegyen összetartó em­berek élnek. Büszkék a település múltjára, és tesznek a jövőjéért is. Élénk a kulturális élet. Szép sike­reket értek el a kőröshegyi művé­szeti együttesek: már hagyomá­nyosan ők adnak színes műsort a háromnapos faluünnepen. ■ A KOROSHEGYI HEGYKÖZSÉG Az össztaglétszám: 280 taraiéig Hem helybeli S Gondos gazdák A falu irányítója, fejlesztője az ön- kormányzat. A polgármester: Pavlek Ferenc.Az alpolgármester: Gazdag Károly. A képviselő-testü­let tagjai: Bánffy Lőrinc, Bóra Pál, Gróf Tamás, dr. Kisegyházi Attila, Kiss István, dr. Kelemen Zoltánná, Szabó Gyula, Marcali Tamás. A jegyző: dr. Jávorcsik Béla. ■ Diáktomászok a legjobbak között Országos mércével is kiemelkedő eredményeket érnek el a kőrösher gyi diáktomászok. Vondrákné Szebenyi Erzsébet, az általános is­kola tanára a sikerek kovácsa. Já­tékos formában már az óvodában is tornáznak a gyerekek, a legjob­bak pedig az iskolában bekerül­nek a csapatba. 1989 óta az ország legnagyobb városainak a csapatait utasítják maguk mögé a versenye­ken; az utóbbi tíz évben többnyire bekerültek a legjobb négy közé. Az idei vetélkedőn, amit Budapes­ten rendeztek, a fiúk a második, a lányok pedig a negyedik helyen végeztek. A megyei versenyeken rendre tarolnak. ■ Összeállításunkat támogatta: Mohai András, Fekete Bt, Muskátli Vendéglő, Műanyag-kereskedés, Vas Tibor, Roteberg Kft, Szárszó Coop, Balatonföldvár- és Vidéki Takarékszövet­kezet és a helyi önkormányzat Az oldal cikkeit írták: Czene Attila és Fónai Imre Fotó: Eszes Andrea Marócpuszta öröksége a gidrán Része a kulturális örökségnek, kiváló sportló és a világban is kuriózumnak számít ez a fajta. A gidrán lóról van szó, amiből százat tartanak most Maróc- pusztán az állami tulajdonú tele­pen. Jónás Sándor ménesvezető elmondta: az 1700-as évek végé­től létezik a gidrán, s a vérvona­la visszavezethető az akkori ősökhöz. A császári udvar ked­velt lova volt. Az 1928-as amsz­terdami olimpián egy cseh kato­natiszt gidrán ló nyergében lett aranyérmes. Marócpusztán az ősi fajta fenntartása az elsődleges. - Nyá­ron azért szolgáltatásokat is nyújtunk a betérő vendégeknek - tette hozzá Jónás Sándor. - Az elmúlt egy-két évben ez zárt klubrendszerben működött, ám az idéntől a kapukat újra kinyit­juk bárkinek. Lovastábort szer­vezünk, várjuk a környező tele­pülések iskolásait. Javultak a fel­tételeink is, hiszen áll már a fe­dett lovardánk; már birtokba vették a lovak és lovasok, ám véglegesen még nem készült el. Néhány évvel ezelőtt kétsé­gessé vált a marócpusztai ménes fennmaradása. Jónás Sándor en­nek kapcsán mondta: amikor úgy érezték, lassan kiszorulnak a piacról, elkezdték szelektálni a lóállományt. Úgy, hogy a sport­lovak kerüljenek túlsúlyba. En­nek eredményeképpen egyre több gidrán tűnik föl a nemzet­közi versenyeken. S ma már sen­ki sem kérdőjelezi meg a maróc­pusztai ménes fennmaradásá­nak a jogosságát, hiszen az or­szágban egyedül itt tenyésztik ezt az ősi magyar fajtát. ______■ A gidrán a kulturális örökségnek is része Emlékek egy bőröndben Elsőként Kőröshegy kapott kopjafát az országban, mert olyan fának a történetét ku­tatták föl, amelyhez legenda, híres ember élete kapcsoló­dik. Az Országépítő Alapít­vány írt ki pályázatot a hazai önkormányzatok számára. A kőröshegyi Széchenyi- kastély kertjében állt a zerge­szakáll. így nevezte el ked­ves jegenyenyárját Széche­nyi Zsigmond író, a kastély korábbi lakója. Néhány évti­zeddel ezelőtt villám csapott a fába, majd lassan elpusz­tult. Néhány évvel ezelőtt több turista is érdeklődött a Széchenyi-kastély felől. 1956 óta lakatlan. Most új tu­lajdonosa van, és szeremé megőrizni a hagyományt; tervezi, hogy Széchenyi-em- lékszobát alakít ki az épület­ben. A falubeliek azt várják: a kastély a helyreállítás után újra a régi pompájában fo­gadja az érdeklődőket, átuta­zókat Kőröshegy közepén. Kevés fiatal műveli a szőlőt- Kőröshegy a szőlőnek, a bornak köszönheti a hírnevét - állította Kovács Klára hegybíró. A település címerében is a sző­lőtőke és néhány ősi szőlőművelő eszköz látható. Csaknem három­száz gazdálkodó tagja a hegyköz ségnek; kétharmaduk nem hely béli, hiszen sokakat vonz ide ; szőlőhegy Balaton-közelisége. No és a jó borok is. A hegyközség tagja a dél-bala toni Borút Egyesületnek is. Szak mai beszélgetéssorozatot szer veztek, a közeljövőben az érdek lődők éppen a borturizmusról, a; idegenforgalomról, a falusi ven déglátásról hallanak előadást.- Az a baj, hogy egyre inkább öregszenek a szőlőművelők - mondta Kovács Klára hegybíró. - Az idősebbek megszokták ezt a munkát, de a fiatalok mind ke­vesebben fognak kapát. A kivé­telt azok jelentik, akik más vidé­ken laknak, de itt van pincéjük, szőlőjük. A falu gyarapodásának mérlege rűsítése. Újjá akarják szervezni a helyi televízióstúdiót, s az majd ál­landó képújságot is közvetít. Ha nyernek a pályázaton, akkor a le­égett malom helyét szabadidőpark­ká alakítják át, tervezik egy játszó­tér kialakítását is, és szeretnék le- aszfaltozni a Bercsényi utcát meg a Dózsa György utca végét. _______■ ví tották a járdát, a korábban poros Széchenyi utcát pedig leaszfaltoz­ták. Maradt erő pihenőhely kialakí­tására, a temető felmérésére, és megkezdték a bérlakásreformot. A közeli célok között szerepel a szennyvízhálózat tervezetének az elkészítése, a falu központjának vi- rágosítása és a közvilágítás korsze­Csokorba szedték az utóbbi idő­szak fejlesztéseit és azokat a felada­tokat, amelyek a kőröshegyiek előtt állnak. Új eligazító utcanévtáblákat he­lyeztek tó, rendbe tették a falu köz­pontját, és művészeti iskolát hoztak létre. Megépítették a kerékpárutat a somosi Műrészbe, öt utcában tója­Húsvétié új tetőt kap a templom A plébánia épületére amúgy rá­fér a felújítás. A 600 éves temp­lommal együtt kolostor is épült ugyan Kőröshegyen, de később le­bontották. Sokáig nem volt plébá­nia, majd csaknem háromszáz év- vel ezelőtt épült a mostani. ■ lépő művészek mostoha körül­mények között tudtak csak ké­szülni, öltözni a plébánián. A nyárra, a következő koncertsze­zonra elkészülhet az új helyiség, ami alkalmas lesz közösségi ren­dezvények megtartására is. Elkészültek a külső vakolással és festéssel, húsvétra a tervek sze­rint a tetőt is kicserélik a műem­lék katolikus templomon. A plé­bánia épületét ezzel együtt csino­sítják, bővítik. Nyaranta orgona­hangversenyeket tartanak, s a fel­egy bőröndnyi érdekességet, egyebek kö­zött egy 1922-es pénztárkönyvet, az Új Idők nótáskönyvét, múlt század eleji új­ságcikkeket a faluról, sőt első világhábo­rús fotókat is. Ezekből a tárgyakból hely- történeti kiállítást is rendeznek. Addig azonban ki kell nyomozniuk, hogy kik azok, akiket megörökítettek a fotókon. ____________________________________■ Ki egészítik a Kőröshegyről szóló monog­ráfiát. Ez összegezi a község múltját 1990-ig. A munkát Hencz József, az álta­lános iskola korábbi igazgatója fogja ösz- sze. Érdemes továbbra is kutakodni a múlt­ban. Ezt bizonyítja, hogy újabb régi emlé­keket találtak az általános iskola diákjai a református parókia padlásán. Tablókat és

Next

/
Oldalképek
Tartalom