Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-26 / 71. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap' A L M A N A C H 0 7 4 2001. Március 26., Hétfő ^ A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Urr Béla Alpolgármester: Stádinger József Képviselők: Nemecz László, Katona Jánosné Jegyző: Nemes László _____■ AZ OLDALT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR munkra nagy az ára. Nekünk minden pénzbe kerül. Az önkormányzat bár igen kevésből gaz­dálkodik, hozzájárul a buszközlekedéshez, az iskolához, meg amíg volt, még a bolthoz is. Hat­van emberből ugyanis, főleg ha sok közülük nyugdíjas, senkinek nem lehet megélni.- Mi lesz így Hosszúvízzel?- Tíz évvel ezelőtt még azt mondtam: nem lesz semmi, kiürül. Ma már nem ezt mondom. Csak a múlt évben húsz ember költözött ide. Minden infrastruktúránk megvan, csak a csa­torna hiányzik. Valami olcsóbb, bio-megoldá­son gondolkozunk. A ren­des vezetéket ugyanis olyan sokba kerülne ötven embe­rért elhozni idáig, hogy azt sosem tudjuk megfizetni. Az elnéptelenedéstől tehát nem félek. Pihenni nagy­szerű ez a település. Csak tudják, itt élni, nagyon fá­rasztó. Nekünk most már nem csak orvoshoz, iskolá­ba, hivatalokba, de egy liter tejért is a szomszéd faluba kell mennünk. ■ Urr Béla polgármester hisz faluja jövőjében Hosszúvíz A telepü­lés törté­netéről kevés írá­sos em­lék ma­radt fenn. A falu a környék települései között fiatalnak számit. A szájhagyomány szerint első laké­it Mária Terézia telepítette be az 1760-as évek tájékán. Akkor szinte az egész lakosságot svábok tették ki. A község első neve Hidas volt, amit bizonyára a környék patakjai ihlettek. Pontosabban az a tény. hogy a lápos területen fekvő falut csak hídon lehetett megközelíteni. A falu a szomszédos települések­hez hasonlóan. Hunyadi birtok volt. Legtöbben az 1930-as népszámlá­láskor lakták. A mindig hozzá tar­tozó pusztával, Cserfekvéssel együtt 420-an éltek Hosszúvízen. Jelenleg 59 állandó lakója van. Hetvenhét év dologidő A bor orvosság, a hosszúvízi nyugalom gyógyszer Vass József a háború elől menekült Hosszú­vízre. A zalai szülőfaluban ugyanis nem tu­dott megélni. Jött tehát a somogyi erdőbe. Aztán itt maradt. Megnősült és 54 év után sem bánja, hogy Hosszúvíz mellett döntött. Örülök a tavasznak, mert kezdődik a dologidő - mondta a 77 éves Vass József. - Egy bajom van csak, a lábam. Azt nagyon ki kéne cserél­ni egy fiatalabbra, mert már nem bírnak el.- Mit dolgozik a dologidőben?- Van egy kis kertem szőlővel, meg az álla­tok. Most már csak tyúkok meg disznók. Ko­rábban tartottam marhákat is, de azokkal már nem bírnék. Meg aztán sokba is kerül az állat­tartás. A takarmány, a táp és itt ez a sok be­tegség is.- Régebben nem volt?- Ilyen méretekben talán nem. Meg aztán nem tudtunk róla. Mert én megmondom ma­gának, hogy itt a faluban is volt ám kerge­marha kór. Vagyis azt nem tudom pontosan az volt-e, de azt mondták akkor, hogy megker- gültek a marhák. Hármat vittek el innen a fa­luból. Száj és körömfájás is volt 1972-ben. Csak akkor nem fújták föl ekkorára. Túl vol­tunk rajta, ahogy kellett, aztán kész.- Nem fárasztó 77 évesen a kerti munka?- Én paraszt voltam mindig. Nekem ez nem fárasztó, igaz nem bírok most már annyit mint korábban. De nézze, most 77 vagyok, az­tán az idén is ültetek fát. Azt mondják, aki fát ültet bízik a jövőben.- Milyen fát ültet?- Kőrist. Más nemigen él meg ezen a tala­jon. Na látja az hiányzik Zalából: a gyümölcs­fák. Itt hiába próbálkoztam, mind elpusztult. Na meg a bor. Ott lehet igazi jó vörösbort ter­melni. Mondom is mindig a rokonoknak, hogy Vass József még 77 évesen is fákat ültet hozzanak. Zalait iszom, amikor az enyém el­fogy.- Szereti a bort?- Gyógyszer az. Az orvos javasolta még harminc éve. Aztán itt vagyok 77 évesen. Pró­bálják csak ki, a jó vörösbor az orvosság - mondta már sietősen búcsúzóul, aztán bebal- lagott a szőlőbe. Meg kell metszeni. _____■ Az oldal elkészítését támogatta a hosszúvízi önkormányzat Tudta-e hogy... ...Hosszúvíz színtiszta sváb te­lepülés volt? Annak ellenére, hogy a faluban még a világhá­ború után is sok család mondta magát németnek, 1948-ban sen­kit nem telepítettek ki a faluból. A hosszúvíziek úgy tartják, ezt az akkori bírójuknak köszönhe­tik, aki ügyesen megvédte földi­jeit. ...A régiónak és a falunak is nevet adó patakot csak az 50-es években nevezték el Boron- kának. Addig határárokként em­legették a helyiek. Egy vízépítő mérnök keresztelte el a folyót, amikor a patakot szabályozták. Azóta minden térképen Boron- kának írják a térség településeit összekötő vízfolyást. ...a Hosszúvíz határában hú­zódott a II. világháború idején a Margit-vonal. A háború egyik leghosszabb álló frontja volt ez a vonal. Hét hónapon át néztek farkasszemet itt az orosz és a né­met csapatok, többször is heves csaták zajlottak. A lövészárkokat a hosszúvízi fiatalok ásták. ...igazi faritkaságokat kö­szönhet a háborúnak a falu. Egy erdőrészt ugyanis teljesen elak­násítottak Hosszúvíz határában. A területen sokáig nem végeztek favágást, ezért több száz éves tölgyek és kőrisek maradtak az erdőben. Az aknazár sok gondot okozott a háborút követően az ott élőknek. Egy ember meghalt, egy kislány pedig megsérült az aknák miatt és több háziállat is felrobbantotta magát azon az er­dőrészen. ■ A fehérvasárnapok emléke Védett vadvirágok vidéke Amikor arról érdeklődtünk Hosszúvízen kihez érdemes elmenni, aki sokat tud mesél­ni a falu történetéről, minden­ki a falu legidősebb férfiem­berét ajánlotta. Nemecz Sán­dor, a 87 esztendőjéből 87-et töltött Hosszúvízen. Dolgo­zott a mezőgazdaságban, volt postás és hivatalsegéd is.- Amikor külterületi postás voltam, 370 ember lakott a két településen - mondta Nemecz Sándor. - El tudják képzelni, hogy milyen volt ak­koriban itt az élet? Nekem ajánlottak Mesztegnyőn telket amikor építkezni akartam, de nem kellett. Szerettem mindig itt lakni. Akkoriban, amikor én voltam fiatal, itt iskola mű­ködött, kultúrház üzemelt, boltok. Minden más volt. Volt nekünk színtársulatunk, meg citerazenekarunk is.- Mi volt akkoriban a legna­gyobb ünnep?- A búcsú meg a regölés, de a fehérvasámap volt a legnagyobb. Húsvét utáni vasárnap komatálat küldtek a lányok. Volt benne süte­Hosszúvízen két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, amely a kipusztulástól is veszé­lyeztetett állat és növény ritkasá­gok otthona. Az egyik az egykori homokbánya, ahova partifecskék és gyurgyalagok települtek. A me­gyében az egyik legnépesebb po­pulációját itt lehet megfigyelni ezeknek a madaraknak. Egy ma­dárról kapta a nevét a település határában lévő védett legelő is. A gólyás réten gyakran előfordul, az Európa szerte ritkaságnak számí­tó fekete gólya. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert számos szigorúan védett növényritkaságnak is ott­hont ad. A tőzikétől egészen késő őszig nyílik valamilyen védett vadvirág. Nagy számban fordul­nak elő a kosborok, a tárnicsok és a különféle nárciszok. Legtöbbet hóvirágból és tőzikéből találni. Kora tavasszal egész rétnyi terüle­tek borulnak fehérbe, szinte sző- nyegszerűen virágzik a tavasz el­ső két vadvirága. ___■ Mi t jelent Hosszúvíz? Grasselly László: Jó levegőt. Ami­kor bekanyarodik ide az ember szinte érzi, hogy teljesen más itt a klíma. A környezet az csodála­tos. Nagyatádról hat éve költöz­tem ide. A faluban nem csalód­tam, csak a falusiakban. Nem tartják szavukat és a közbizton­ság elkeserítő. Fiatalítani kellene, az lenne a megoldás. Mondom én, 80 évesen. Fodor Ferenc: Én két éve lakom itt és nekem a Nyugalmat jelenti. Kényszerűségből, a feleségem halála után kerültem ide. Itt volt rokonság és így jöttem ide, de megszoktam. Igazi nyugdíjas pa­radicsom ez a falu. Tiszta, rende­zett, szép a környék és senki nem zavarja itt az embert. Stádinger József: Nekem nyu­galmat és munkát egyszerre. Sze­retem ezt a falut még akkor is, ha nem könnyű itt az élet. Ha kicsivel többen lennénk, könnyebben is boldogulnánk. Ezt kéne elérni. ■ Kiürül a Nemeczek falva 1760 táján Mária Terézia uralko­dásának idején épült fel Hidas. Akkor alig húsz sváb családot te­lepítettek ide. A Vadál, Nébli és Nemecz nevűek biztosak lehet­nek abban, hogy családfájuknak magyarországi gyökereit Hosszú­vízen kell keresniük - állítják a régi öregek. Azt is tudni vélik: a mai Hosszúvíz, akkor még Hidas első lakói a Nemeczek voltak. Közülük Nemecz Pált pólyában hozták. Az ő leszármazottai ma is hosszúvíziek. Nemecz László édesapjának az ükapja volt a pó- lyás. Ma már csak két Nemecz la­kik Hosszúvízen. Nemecz Lász­lóval majd ez a hagyomány is megszakad. Az ő gyermekei már nem maradtak ugyanis hűsége­sek a szülőföldhöz. Mindketten Mesztegnyőn telepedtek le.- Sajnálom is, meg nem is - mondta Nemecz Lászlóné. - Saj­nos itt már hiába maradtak vol­na. Se munka, se iskola, se szóra­kozás. Régen még volt itt mit csi­nálni. Jókedvű népek lakták Hosszúvizet. Minden hétvégén bál volt. Ha nem itt, akkor a szomszédos Cserfekvésen, az is ide tartozott mindig. Ott is laktak több mint kétszázan. Sokan jár­tunk át. A szomszédunkban la­kott a Németh Marika, most már ő is Mesztegnyőn lakik, akkor volt lány amikor mi a férjemmel összekerültünk. Csak jött, hogy bálba menne, mi meg mentünk vele. Én voltam a garde-mamája. Anélkül régen nem lehetett haja- donnak hálózni. Most már min­den más. A mi korosztályunkból három család maradt itt. Velük néha összejövünk, meglátogat­juk egymást leginkább akkor, ha valamelyikünk beteg. Sajnos ki- öregedett, elfogyott a falu. ■ Mici nem megy haza Micit nem lehetett visszaszoktatni az erdőbe Micike alig élt, amikor StádingeréWhez került. A néhány napos őzgidának valószínűleg elpusztult az anyja. Stádingerék szeretik az állatokat, ezért úgy gon­dolták felnevelik, felerősítik az őzikét, aztán útjára bo­csátják. Meg is tették. Mici megerősödött, elvitték az erdőbe és elbúcsúztak tőle. Az állat ment is boldogan, aztán két hónappal később egy hajnalon arra ébredtek, hogy a kutyák ugatnak, mert valaki lökdösi a kert­kaput. Mici volt az. A két házőrző pedig nem azért ugatott, mert haragudott. Éppen ellenkezőleg: örül­tek, hogy játszótársuk, aki­nek a felnevelésében a ku- tyusok is aktívan részt vet­tek, visszatért. Kicsit lefo­gyott mióta utoljára látták, de ugyanolyan barátságos volt velük és a háziakkal, mint ko­rábban.- Hiába próbáltuk visszavinni az erdőre, utánunk jött - mondta Stádinger Istvánná. - Hát haza­hoztuk megint és megetettük, az­tán kis idő múlva megpróbáltuk újra visszavadítani. Mici megint maradt néhány hónapot az erdőn, aztán ismét hazajött. Most már nem próbálkozunk többet. Úgy látszik, bennünket jobban szeret mint az erdőt. Mi is szeretjük per­sze. Ugyanolyan becsben van, mint a kutyák. Kedvence a kuko­ricadara szójával keverve. Legjob­ban engem szeret a családból, biz­tosan azért mert amikor hozzánk került, én etettem. Cumisüvegből, mint egy gyereket. Másokat azon­ban nem szeret Mici. Hiába köze­lednek felé a falubeli apróságok, ha valaki idegen jön a házhoz, in- kább elbújik.________________■ Hidas és Hosszúfalu Hosszúvíz területe a Hunyadiak bir­tokához tartozó határrész volt. A tö­rök időkben még alig lakták. Mivel azonban a házak egymástól messze helyezkedtek el, Hosszúfalunak ne­vezték a települést. Kövesdi Tibomé, a mesztegnyői honismere­ti egyesület vezetője szerint a kör­nyéken mindenki Hidasnak nevez­te a települést. Mesztegnyői ugyan­is csak hidakon lehetett megközelí­teni, a körülvevő láp miatt. A hosz- szúvízi svábok azonban a disznó­ólaikat nevezték hidasnak és azt gondolták, gúnyolódnak velük a környékbeliek. Ezért helységnév­táblákat készítettek, hogy elfeled­tessék a gúnynevet. A Hosszúfalu névből, az I. világháború előtt szüle- tett meg a Hosszúvíz elnevezés. ■ Pihenni jó, élni nehéz Mesztegnyőtől néhány percre, a Gyótai-erdő al­ján bújik meg Hosszúvíz. Az aprócska falu egyetlen rövidke utcáját minden oldalról erdő vi­gyázza. Ennek és a láp védelmének köszönheti, hogy amíg a szomszédos településeket kipusztí­totta, Hosszúvízen szinte kárt sem tett a világhá­ború. Annál nagyobbat a téeszesítés. Az egykor több mint 300 lakosú településen ma alig hatvan ember éldegél. Úgy tűnik, a települést a teljes el­néptelenedéstől megint csak az erdő mentheti meg. A természet közelsége, a Boronka sokféle csodája nem csak kirándulásra, letelepedni is csábítja a messziről érkezőket.- Hosszúvízen évek óta nem lehet építési telket kapni, mert az összes elkelt, és a né­hány eladó háznak is olyan ára van, mint a Balaton parton - mondta Urr Béla polgármes­ter. - Kapósak vagyunk, de azl kell mondanom: sajnos. Akik idejönnek, azoknak ugyanis pont az érték, ami nekünk a kárunk. Az vett itt ingatlant, aki csöndet szeret, meg nyu­galmat. Ennek azonban szá­mény, gyümölcs meg bor. Azt kö­zösen elfogyasztották a baráti tár­saságok, aztán este meg bál követ­kezett. Nagy bálok voltak erre, még mesztegnyőiek is jártak ide. Most egy ünnepünk van csak, az is csak pár éve: a falunap. ■ Nemecz Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom