Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

10. oldal - Somogyi Hírlap HÉTVÉGE 2001. Január 27., Szombat Aki sötét folt egy fehér papíron Eltuhami Sherif neve bölcset jelent. Az alig két évtizedet megélt fiatalember talán nem véletlenül kapta ezt a nevet. Eddigi élettörténete bővelkedett az izgalmas for­dulatokban, így kortársainál lényegesen nagyobb életta­pasztalattal rendelkezik. A kis Sherif egy szudáni orvostan­hallgató és egy sváb származású, magyar tanárnő szerelmének gyü­mölcseként látta meg a napvilágot Szegeden. Alig másfél évesen még nem sok beleszólása volt abba, amikor egy jó munkalehetőség re­ményében az ősökkel és az egy év­vel idősebb bátyjával együtt Lon­donba költözött. Igaz, később ab­ba se, hogy Szudánba vezessen a kis család útja.- Alig múltam két éves, amikor a meghiúsult állás miatt Angliából Szudánba költöztünk, és kezdetét vette egy mozgalmas gyerekkor, telis-tele keserves élményekkel. Apámnak tíz testvére volt, és a nagybátyáim vastagon benne vol­tak az életveszélyes politikai élet­ben amikor kitörtek a zavargások. Gyerekként ebből annyit éltem meg, hogy naponta voltak vereke­dések, füstgránátok az utcán, de az iskola mellett égő gumiab­roncsok szagát sem felejtem el. A feszültség a családban is éreztette a hatását, úgyhogy édesanyám egy nyaralás ígéretével elhozott bennünket Magyarországra a nagyiékhoz. Kilenc éves voltam akkor. Sharif és testvére Mikére kerül­tek, ahol édesanyjuk megkérdezte tőlük, hogy visszamennének, vagy maradnának inkább. Gyerekésszel úgy gondolkodtak, hogy ha béke és nyugalom van, iskolába sem kell járni és még a hó is esni fog, akkor maradnak inkább.- Hamar kiderült, hogy azért itt is kell tanulni, ami nem ment kön­nyen. Szudánban, volt angol gyar­matként mindent arabul és ango­lul tanultunk, magyarul alig tud­tam beszélni, írni pedig egyáltalán nem. Egy mikei tanár tanítgatott eleinte, de nagyon nehéz dolga volt. Hozzászoktam a szudáni ok­tatási rendszerhez, amelynek a lé­nyege a testi fenyítés. Ez annyit je­lent, hogy a legkisebb hibáért os­torral vagy egy locsolócsővel ütöt- tek-vertek bennünket. Olyanokért is, ha hiányzott az iskolai egyenru­hánk címere, vagy ha leejtettük a ceruzánkat. Megszoktam a testi fájdalmat, úgyhogy azóta sem fé­lek az ilyesfajta agressziótól. Ezek után könnyű elgondolni, hogy nem sok hatása volt nálam egy fe­kete pontnak. Hozzászoktam a la­zasághoz, ezért mind a mai napig öntörvényű vagyok a tanáraimmal szemben, megmondom azt, ha va­lamivel nem értek egyet. A csonka család egy év eltelté­vel Kaposvárra, a sávház egyik al­bérletébe költözött, a fiúk pedig a Zrínyi Általános Iskola harmadik és ötödik osztályába iratkoztak be. Sherif nem volt túlzottan eredmé­nyes a tanulásban, sokáig olvasási nehézségekkel is küszködött, más területeken viszont sikerélmények is érték.- Az sem volt egy könnyű idő­szak, hiszen nagyon szegények voltunk. Az albérlet berendezését az ágyak, az asztal, a szekrény meg egy éjjeli lámpa adták. Az is­kolában problémás gyerek és rossz tanuló lettem, főleg a humán tár­gyakból. Apám orvos, anyám ma­tek-fizika szakos tanár, úgyhogy a nyelvi nehézségek mellett az indít­tatásom is inkább a reál tárgyak fe­lé vitt. Persze próbálkoztam én más területeken, három évig klari- nétoztam, majd hátúszásban ver­senyeket is nyertem. Bátyám első osztályban szereplő kosaras lett, de én is játszottam egy csapatban, amelyik az általános iskolások kö­zötti diákolimpián országos máso­dik helyezést szerzett. A továbbta­nuláskor döntenem kellett, hogy a sportot, vagy inkább a polgári utat választom. Utóbbi mellett döntöt­tem, így kerültem az Iparművésze­ti Szakközépiskolába, ahol alkal­mazott grafikát tanulok. Sherif hányattatásai persze a középiskolában sem értek véget, nem mindig találta meg a hangot tanáraival. Tisztában van vele, hogy nehezen kezelhető. Úgy véli: minden bajok gyökere oda nyúlik vissza, hogy csak azzal foglalkoz­na igazán, ami érdekli.- Utólag visszagondolva akkor kezdődött az őrület, amikor egy azonos érdeklődési kör szervező­dött, ahol a számítógép játszotta a központi szerepet. Ennek köszön­hetően honlapot készítettünk az iskoláról egy pályázatra, amivel or­szágos harmadik helyezést szerez­tünk és egy különdíjat is elhoz­tunk. A tanárok nem engedték használni az iskola könyvtárának gépeit, így magunkénak éreztük a pénznyereményt, amelynek végül csak a töredékét kaptuk meg. Ez­zel elmérgesedett a viszony az ak­kori tanári gárda egyes pedagógu­sai és a csapatunk között, így a Műhely 2000 elnevezésű országos filmpályázatra már saját infrast­ruktúrával dolgoztunk. A munka közben persze nem jártunk be azokra az órákra, amelyeket addig sem kedveltünk, a hamisított iga­zolások pedig túl átlátszóak vol­tak. Féléves felfüggesztés lett a vé­ge. Azon a napon vettük át a díja­kat, amelyiken kicsaptak bennün­ket. A város diákságának körében is nagy port kavart ügy egyik fősze­replője most újra ötödéves, és úgy érzi, hogy megváltozott az iskola légköre. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy hagyják kibontakozni, nem zárják szigorú keretek közé. Mivel az építészet érdekli, a feles­leges idejét és energiáját ilyen jelle­gű munkával köti le.- Iszonyatos identitászavarban szenvedtem, úgyhogy az elmúlt időszakban volt időm gondolkod­ni. Nehéz eldöntenem, hogy arab vagy magyar, iszlám vagy keresz­tény, tanuló vagy dolgozó vagyok. Nemrég voltam az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol küllemre nem lógok ki a sorból, de ujjal mu­togatnak rám, ha megszólalok. Magyarországon viszont még a ro­mák is beszólnak hazafelé menet, pedig szebben beszélek ezen a nyelven, mint sok magyar. Ilyen esetekből már volt pár verekedé­sem is, pedig nehéz kihozni a bé­ketűrésből. Az iskolában is feltű­nik ha lógok, mert ki nem vesz észre egy sötét fol­tot a fehér papí­ron. Emellett azért érnek pozi­tív élmények is, hiszen a génjeim­ben hordom a jó ritmusérzéket, és a barátnőimnek sokszor éppen bőrszínem miatt tetszettem meg. Azt is „felfedez­tem” magamon, ——— hogy könnyen teremtek kapcsola­tot, mert nyitott vagyok és szívesen Eltuhami Sherif 1980 den született. Apja sz sváb származású. Kis den lakott, majd Angi ha került. Kilencéves szágon él, gyerekként nivam naiuszo main kosárlabdézé volt mégis az Iparművészeti Főiskolán kezdett alkalmazott grafikát ta­nulni. Több országos pályázat díját Is el­nyerte, Jelenleg ötödéves diák. Kedvenc érdeklődési területe az építészet. beszélgetek. Az arabokra ez jellemző, nemhiába esznek kéz­zel egy tá­nyérból. Eltuhami Sherif mindezek elle­nére sem találja sokszor a helyét, hi­szen gyakran pogánynak és hazát­lannak érzi magát. Még nem tudja, hogy hol akar élni, csak abban biz­tos, hogy Magyarországon és Szu­dánban nem. Egy olyan hazát keres, amely eléggé új ahhoz, hogy tiszta szívvel befogadja. Most úgy gondol­ja, hogy a neki való hely talán Ausztrália lehet... takács zoltáh Veszedelmes kedvenceink Kezes pitbullok és veszélyes tacskók is vannak Az utóbbi időben ismét egy­re több a tragikus kimenete­lű kutyatámadás. Emiatt né­hány állatbarátnak megin­gott feltétlen bizalma ked­vence iránt, a többség azon­ban azt gondolja: az én ku­tyám nem olyan. A szakem­berek mást mondanak. A csepeli malamut-tragédia után megdöbbent a közvéle­mény: ha nem csupán a rende­letben veszélyesként nyilvántar­tott kutyák - pitbull és annak ke­verékei - hanem az amúgy bé­késnek gondolt szánhúzó ked­venc is fenevaddá válhat, akkor melyik kutyában lehet megbíz­ni? Nos, igazán semelyikben. Az agressziót ugyanis - a nagy általánosságok ellenére - nem a kutya fajtája határozza meg.- Bármilyen kutya veszé­lyessé válhat, amit nem megfe­lelően tartanak - mondta dr. Kovács Géza, az állatkórház főorvosa. - Hogy melyik állat lesz agresszív, az a nevelésétől és a vérvonalától függ. Nem kell félni attól a kutyától, amelyi­ket kölyökkora óta nevelnek, és ismeri a gaz­dája. A fajkutyák azonban túltenyésztettek, sokan a spórolás miatt nem keresik meg a megfelelő párt, inkább a legközelebbi hímet, így az utódok idegrendszere labilissá válhat. Szabályozott kutyatartás Somogy 244 településéből 54 szabályozza külön rende­lettel az állattartást, 138 pedig más rendeletében említi meg az állatok tartásának feltételeit. Ez a szabályozás nem kötelező, hisz az országos törvénykezés már behatá­rolja a lehetőségeket, ezek szigorítása pedig gyakran al­kotmányellenes. A kutyákat közterületen csak engedélye­zett területen lehet sétáltatni, ott is pórázzal, az őrzött be­járatra pedig figyelmeztető táblát kell tenni. Előfordulhat, hogy a hűséges vadászkutya is ellenséggé válik fotóillusztrációi láng Róbert Ráadásul követhetetlen az elődök származá­sa, s még nagyobb a degeneráció veszélye. Pácienseim körében egyébként van olyan pit­bull, amelyiknek akár gyerekek nyúlkálhat- nak a szájában, de akad olyan tacskó is, amit életveszélyes megközelíteni. Kaposvár környékén gyakran fordul elő ku­tyaharapás, komolyabb marásra azonban csak évente egy-kétszer van példa.- Súlyos harapás szerencsére kevés történik - mondta dr. Gordán Ferenc, a megyei kórház bal­eseti sebészetének főorvosa. - Ot évvel ezelőtt kezeltünk egy kislányt, akinek az arcát érték csúnya marások. Azóta nem volt ilyen súlyos esetünk. Érdekes, hogy a harapásos sérülések­nek szezonja van: tavasszal kiugróan magas a számuk. A leggyakrabban láb­száron és kézen okoznak sérülé­seket a kutyák.- Ha valakit megharap, meg­támad egy kutya, két hétig meg­figyeljük az állatot - mondta dr. Jászberényi Ernő, megyei sza­kállatorvos. - Tizennégy nap alatt ugyanis kiderül, veszett volt-e a kutya, mivel ebben az esetben más kezelésre van szük­sége az áldozatnak. Ránk csak az állat ügye tartozik. A gazda egyébként minden esetben jogi felelősséggel tartozik a kutyáért. Ha egyszer megmar valakit, alaposan át kell gondolja, megtartja-e az állatot, hisz ez megismétlődhet akár többször is. Veszélyes az a kutya, amelyik ingerlés nélkül megsebzi az embert. Elvileg még pincsi is okoz­hat komolyabb sérülést a védtelen járókelők­nek. A szakhatósági vélemény fényében dönt a jegyző az állat veszélyes voltáról, ilyen esetben el is altathatják az ebet.- Ez Kaposváron még nem fordult elő - mondta dr. Kéki Zoltán, jegyző. - Veszélyes ku­tyákkal és támadásokkal nem kellett foglalkoznunk. Kapos­várnak külön ebtartási rendelete van, ebben szabályozzuk a gaz­dák jogait és kötelességeit. Leg­inkább a lakótelepi közösségek­ben vannak problémák a ku­tyákkal, ahol mások nyugalmát sértik. Ha többszöri felszólítás ellenére sem távolítják el az álla­tot, úgy a hatóság kérésére elal­tatják. A kertes házak környé­kén is akadnak gondok: sok eb kiszökik a közterületre felügye­let és póráz nélkül. A legsúlyo­sabb vétség az, ha valaki a ját­szótéren, vagy más tiltott terüle­ten sétáltatja kedvencét - veszé­lyeztetve ezzel a gyermekeket is. Ezért akár 30 ezer forint bírsággal is felelhet a gazda. A közte­rületek ellenőrzése a közterület-felügyelők és a rendőrök feladata, az ő bejelentései alapján já­runk el. A kóbor, vagy gazdátlan ebeket a gyep­mester gyűjti be, és két hétig vár-juk a tulajdo­nos jelentkezését, aki díj ellenében hazaviheti elveszett kedvencét. Tizennégy nap után a nem keresett ebeket elaltatják. A kutyabarátok másként látják a dolgot. Sokan beengedik az állatot lakásukba, és van, aki társasházban, emeleten, családtagként ne­veli az ebet.- Több mint tíz éve tartok a lakásban nagytes­tű kutyát - mondta Varga Erika, a dr. Foltényi Imre Természet- és Állatbarát Egyesület elnöksé­gi tagja. - Négy éve neveljük a családban a rott- weilerünket, három gyermek mellett. Mi nem zártuk ki a legkisebb gyermekünk születése után a kutyát. Megmutattuk, megszagoltattuk a kicsit és ugyanakkor tudta, hogy őt is szeretjük. Mind a kutyát, mind a gyermeket meg kell tanítani az együttélésre. Ha az eb durván játszik, nagyobbat harap, figyelmeztetni kell. A kisgyerekkel is tu­dassuk: az állat nem játékszer, ne bántsa. A ku­tyákra is úgy kell figyelni, mint a gyermekekre: ha türelemmel és szeretettel neveljük, nem lesz agresszív. Ehhez sok idő is kell: aki sokat dolgo- zik, inkább ne tartson kutyát. strasszer vau Táncra perdült Szenna A táncház régi hagyományát kíván­ja föléleszteni Szennában a Zselic Művészeti Iskola. A szeptember óta működő intézmény legutóbb a kul- túrházban táncoltatta meg a kör­nyező települések lakóit és az álta­lános iskolásokat. A délutáni játszó­házban a művészeti iskola tanárai mutatták be a körmönfonás, a rongybaba- és a sógyurmakészítés tudományát annak a 60 gyereknek, aki Kaposszerdahelyről, Visnye- széplakról, Patcáról, Zselic-kisfaíu- dról, Szilvásszentmártonból, Ka­posvárról és Szennából összegyűlt. A program szervezéséből a nyug­díjas-egyesület is kivette részét. Két helybéli asszony régi népi játéko­kat tanított a kicsiknek, majd be­mutatták a felnőttek és gyermekek hajdani népviseletének jellemző darabjait. A népmesék világába hivatásos mesemondó vitte el a hallgatókat: Berecz András, az eredeti ízes me­sék gyűjtője a nap folyamán több­ször is maga köré hívta a gyereke­ket, hogy továbbgombolyítsa törté­neteit. A három tánccsoportot is összefogó művészeti iskola rendez­vényén természetesen a tánc kapta a főszerepet. A somogyi tánclépé­sek elsajátítását az intézmény taná­rai segítették, a talpalávalót pedig a Somogy zenekar szolgáltatta. Az első táncház sikere bizonyította, hogy érdemes a visszanyúlni a ha­gyományokhoz: van igény a régi zene, a népi táncok, a közösség összekovácsolása iránt. l t |1_|DA kettőt fizet, hármat kap! Január 31-ig a hirdetésre szánt pénzének egy harmadát megtakaríthatja, akár apró, akár keretes hirdetést ad fel a Somogyi Hírlap ban Jöjjön be hozzánk vagy telefonáljon: Somogyi Hírlap hirdetésfelvétel Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: 82/528-158, 528-168 Ne feledje! Minden hirdetését 150 ezren olvassák!

Next

/
Oldalképek
Tartalom