Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

■■■ 2000. Júus 20., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 7. oldal Hírek PAPI KINEVE-ÉSEK. Balás Béla kaposvári megyéspüspök Bengyán Vincecsurgói káplánt Miháldra nevezte ki plébániai kor­mányzónak. urga Péter siófoki káplán ezután Galambokon szolgál, plébánoskér- Nikovitz Antal Balatonkeresztúrról Somogysárdra ke­rült plébánosnak, Lukácsi Vilmos eddigi kisegítő lelkész Tapsonyfan plébániai kormányzó lett és Nagyszakácsit oldallagosan látja el. tfagy Vendelre, a kaposvári Szent József-Szent Margit temp­lom plébánosára Zselickislakot is rábízta a főpásztor; Ifi Géza bala- tonfaiyvesi plébános Balatonkeresztúron, Csorba Tamás lábodi plé­bániai kormányzó pedig Csokonyavisontán és Somogytamócán is el­látja a plébánosi teendőket. (Is) CSURGÓIAK KÁRPÁTALJÁN. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium küldöttsége is részt vett a magyar reformá­tus gimnáziumok V. találkozóján a kárpátaljai Dobronyban. 19 ma­gyarországi és határon túli középiskola tanulói öt napon át ismerked­tek Kárpátalja egyházi és egyházi iskolai életével. Közös nyilatkoza­tukban hálát adtak azért, hogy a Kárpátok ölelésében Isten ránk haj­ló szeretete megőrzött minket, (hj) SOMOGYIAK A VILÁGTALÁLKOZÓN A múlt heti református vi lágtalálkozó Pápán tartott dunántúli főrendezvényén, ahol Csiha Kál­mán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, részt vettek a somogyi reformátusok képviselői is. A kaposvári gyü­lekezet és a református iskola csoportját Bellái Zoltán lelkész vezet­te. A csurgói reformátusok küldöttsége is jelen volt a lélekemelő ren­dezvényem_______________________________________________■ Kisegyházak nagy feladatai A kisegyházak általában ki­sebb létszámú közösséget képviselnek és nem igazán jellemző rájuk, hogy köz­hasznú feladatokat átvállal­nának. Ezért is figyelemre méltó, hogy néhány magyar- országi kisegyház - a baptis­ta, a metodista és az evangé­liumi pünkösdi közösség - komoly szociális tevékeny­séget végez. Egyed Albertné, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumában működő egyházi kapcsolatok tit­kárságának tanácsadó­ja mondta ezt Vótán, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Szeretetott­honában tett látogatá­sa kapcsán.-- Az egyházi kapcso­latok titkársága nem fe­lettes szerve az egyház­nak, hiszen ilyen a val- lás-és lelkiismereti szabadságról szóló 4-es törvény értelmében nem hozható létre. A mi felada­tunk a kapcsolattartás, a tájékozó­dás és az ismeretek gyűjtése. Ami­kor a különféle egyházi intézmé­nyek megalakultak még szó sem esett az állami támogatásukról. Ma már - hasonlóan az állami és ön- kormányzati intézményekhez - ezeket is megilleti, ha szociális, egészségügyi, oktatási tevékeny­séget illetve idősgondozást végez­nek. Két éve pedig az állami nor­matíva 30 százalékáig kiegészítő támogatást is kapnak, melyet leg­inkább fejlesztésre fordítanak.- Hány bejegyzett kisegyház mű­ködik hazánkban és a nagyokhoz képest milyen arányban tartanak fenn intézményeket?- A száz bejegyzett egyházból mindössze négy nagy működik, a többi különböző létszámú kisegy­ház. Mivel ezek létszámban és szervezetileg is kisebbek, kevésbé képesek vállalni ilyen feladatokat. Ennek ellenére a pünkösdiek - köztük egyet Somogybán is - há­rom szociális intézményt működ­temek. Van még néhány ilyen in­tézménye a baptista, a metodista, az adventista közösségnek és az üdvhadseregnek is.- Az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények költségvetése kiegészítésre szoríd. Az egyháziak esetében miből pótolják a hiányt?- Többek között erre használ­hatják fel a kiegészítő normatívát, de lehetőség van pályázatok elnyeré­sére, s van gondozói díj is. Igaz, az egyházi intéz­ményekben jelentős azoknak a száma, akik jö­vedelem nélkül kerülnek be. Ilyenkor az egyház adományokból, gyűjté­sekből vállalja át a gondozotti díjat. A katolikusok például Szent Erzsé­bet napja körüli vasárnapon szer­veznek gyűjtést az egyházi szere­tetszolgálat javára, s a kisegyházak is évente legalább két alkalommal szerveznek gyűjtést.- Az időseket gondozó intézmé­nyekben naponta szembesülnek az elmúlással. Adódik-e lehetőség a hospice tevékenységre?- Különösen figyelnek erre a problémára. Nem ritka, hogy egy nyugdíjas lelkipásztor néhány hét­re elmegy az adott intézménybe és ő is bekapcsolódik az idősek lelki gondozásába. Ugyanakkor az itt la­kók is nagyon mély lelki életet él­nek, melyet megerősít az azonos elveken működő közösséghez tar­tozás élménye. Ez mintegy testvéri kapcsolatot alakít ki közöttük. VÁRNAI ÁGNES Belső harmóniát teremtő hittel Bár a papi hivatás egyik szelete a taní­tás, számomra a lelkipásztori élet is na­gyon fontos. Ez teremti meg ugyanis a lehetőséget a sokrétű és bensőséges em­beri kapcsolatokra. - A 30 éves Gárdonyi Máté zselickislaki plébániai kormányzó mondta ezt, akit nemrégiben neveztek ki a veszprémi érseki hittudományi főis­kola tanárává. Hogy a kettős feladatnak eleget tehessen, Siófok-Kiliti plébánosa­ként folytatja lelkipásztori munkáját.- Elmegy vagy elviszik?- Voltaképpen elmegyek, hiszen az itteni feladataim mellett nem tudnék Veszprémbe járni. A püspök úr azért ajánlotta föl a Kiliti plébánosi helyet, hogy az egyházmegyén belül , ám Veszprémhez mégis elérhetőbb közelségben, folytathassam a lelkipásztori munkát. Tavaly már tartottam a főiskolán úgynevezett kis kurzusokat, most pedig az egész egyháztörténetet megkaptam.- Világi kifejezéssel élve, fölfelé ível a kar­riere...- Nem gondolom, hogy erről lenne szó. Egyszerűen végzettségem okán többféle feladatra vagyok alkalmas. Amúgy végig­jártam a papi pálya hagyományos kis lépé­seit. Voltam városban káplán, faluban plé­bános és most egy városrészi plébániára ke­rülök. A különbség talán annyi, hogy más esetekben rendszerint nem évente történ­nek ezek a váltások.-Milyen célt tűzött maga elé, egyáltalán meddig tekint előre?- Elsősorban rövid távú céljaim vannak. Ilyen az, hogy az új helyemen ismét megte­remtsem az emberi kapcsolataimat. Emel­lett persze a tanítás is nagy kihívást jelent. A hallgatóknak szeretném felmutatni egy barátságos, jó hangulatú együttlét lehetősé­gét. Ez ugyanis egyre inkább hiányzik a ha­zai felsőoktatásból. Ma minden túl gyakor­latias, s jóformán csak egy hasznosítható papír megszerzése a cél.- Milyenek a tanítványai, azaz a jövő papjai?- Amikor még nem ismertem őket, attól tartottam, hogy az intellektuális érdeklődé­sük kevés lesz a közös munkánk eredmé­nyességéhez. Azután tapasztaltam, hogy nyitottak, érdeklődőek, barátságosak és szeretnek tanulni.- Egy korábbi beszélgetésünkben utalt ar­ra, hogy a fiatal papok közül sokan konzer­vatívabbak, - például az ökumenizmus megítélésében - mint az idősebb nemzedék tagjai. Az utóbbi évek focizó és gitározó, modem papegyénisége is mint­ha kevésbé volna vonzó minta a fiataloknak...-A most középkorú papi nemzedéknek nagy élményt jelentett az 1962 és 65 között lezajlott II. vatikáni zsinat. Nálunk ez a hatás főként a het­venes évektől jelentkezett. Akik akkor kezdték papi pá­lyájukat, nagy felszabadultságot élhettek meg, hiszen a zsinat nyomán számos kö­töttség megszűnt. E változásoknak ma már látjuk árnyoldalait is, s a fiatalok valóban hagyománytisztelőbbek például a papi sze­rep felfogásában. Mintha elsősorban nem közösségi, hanem lelki vezetői, hittanítói szerepre készülnének. Igaz, szemléletmód­juk attól is függ, hogy a szemináriumban tanító karizmatikus tanáregyéniségek mi­lyen mintákat mutat­nak fel. Ha azonban nagyobb is a konzer­vatív példák vonzere­je, a fiatal papok az életbe kikerülve vál­toznak majd, mert ta­pasztalják: a mai ma­gyar társadalom nem vevő a tekintélyelvű­ségre.- A modem kedésre sem feltétlenül. En­nek újdonságereje mintha kiürült volna.- Nem csupán e mentalitás vonzásá­nak csökkenéséről van szó, hanem az igények és lehetősé­gek változásáról is. A 80-as évek végén a KISZ vagy az úttörő — Gárdonyi Máté katolikus pap 1970-tien született. 1995-ben végzett Budapesten a Pázmány Péter Katolikus egyetemen. A kaposvári nagytemplomban volt káplán, majd 1997-től Rómában a Pápai Gergely Egyetem egyháztörténet! fakultásán tanult. 1999-ben teológiai doktori címet szerzett. 1998 decembere óta plébániai kormányzó Zselickisiakon. Szeptembertől Slólok-Killti plébánosaként a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola egyháztörténet tanára. mozgalom hatása leáldozóban volt. Az egy­házközségek akkoriban - mivel más nem tette meg - több közösségszervező felada­tot vállaltak magukra. A bálok szervezésé­től a táboroztatásig. Azóta számos lehető­ség nyílt a fiatalok előtt, s be kellett lát­nunk, hogy nem versenyezhetünk a ne­megyszer forintmilliókért csinált progra­mokkal. Ha egy mai fiatalnak választania kell a minapi enduro verseny, netán egy jó diszkó vagy egy egyházközségi program között, az előbbieket választja. Am végül is az-e a feladatunk, hogy erőlködjünk ebhen a vonzerő versenyben, vagy pedig az, hogy ismét a hitéletre összpontosítsuk a figyel­münket? Az utóbbi persze* nem jelenti azt, hogy feladhatjuk az egyházközség közössé­gi jellegét.- Az életében küszöbön álló változás ta­lán arról is szól, hogy egy paptól mást vár­nak el az elöljárói és mást a hívek.- A két követelmény jórészt egybe esik. ifi • V Isten országa miatt Ha nem házasodsz meg, áttöröd a nemzés és a halál körét. Új életmódot kezdesz egy újjászületett nemzedék romolhatatlanságában és Isten országának nem is sejtett termékenységében. (A Bencés Regulából) Az egyházi elöljárók elsősorban azt tartják fontosnak, hogy a pap jól tegye a dolgát, s épüljön az egyházközség. Bár más lépték­kel mérve és más szavakkal kifejezve, ugyanezt várják a hívek is.- A hívek egyfajta lelki gondoskodást, személyes figyelmet igényelnek, s talán nem annyira fontos számunkra például papjuk tudományos munkája...- Tény, hogy a lelki gondozás a jövő leg­fontosabb papi feladata. Az emberi kapcso­latok sok helyen leépültek, szétzilálódtak. A papnak elő kell segítenie, hogy az embe­rek találkozzanak, figyeljenek egymásra, legyen egymáshoz néhány jó szavuk. Egyebek mellett ezért is fontos számomra a lelkipásztori munka. Amúgy a tanítás ezzel semmiképp sem ellentétes, hiszen az is egyik szelete a papi hivatásnak. Lehet az ember akár úgy is pap, hogy nem lelkipász­torkodik, hanem csak tanít. Mégis, különö­sen a katolikus papnál a cölibátus miatt, fontosak a sokrétű és bensőséges emberi kapcsolatok, melyek lehetőségét a lelki­pásztori munka teremti meg. A katedra in­kább elválaszt. A szószék, vagy a gyóntató­szék azonban közelebb hozza a paphoz az embereket.-Mi a hit szerepe az emberek életében? Miként változott ez a szerep a történelem so­rán?- Az előző századokban a hitnek és az egyházhoz tartozásnak egyfajta fegyelme­zettség kialakítása volt a célja. A szabályok be­tartása feletti őrködés az erkölcsiségben, a szokásokban, a családi hagyományokban. Ma ennél a fegyelmezett külső keretnél fonto­sabb, hogy a hit belső harmóniát teremtsen az emberekben. Annyi élmény és hatás ér bennünket, amelyik elbizonytalanít. Ha megvan a hit által adott belső biztonsá­gunk, bátran lépünk a világ útvesztőiben. A hit korábban önmagunk körülbástyázá­sát jelentette. Ma viszont az a fontos, hogy általa az ember bátrabb legyen a kihívások­kal szemben. BÍRÓ FERENC A nagyatádi templom hatvan éve Aki először látja a 60 éves nagy­atádi református templomot, Kós Károly munkáira gondol, mert mintha ez is az ő világát tükröz­né, pedig nem az erdélyi mester tervezte, hanem a miskolci épí­tészmérnök, Szeghalmy Bálint, aki a nevezetes deszkatemplomot is megálmodta az Avas lábánál. A nagyatádi templom történetéről meglehetősen sokat tudunk. Cseke László református lelkész mutatta meg legbecsesebb doku­mentumukat, amely A nagyatádi református fiókegyház templo­mának 1939. év július havának 2. napján kelt alapkő okmánya cí­met viseli. Ebben olvasható: „Hosszú évek óta élt a vágy ben­nünk, hogy templomunk legyen ahová, mint a szomjazó szarvas a hűvös patakban, mi is eljárhas­sunk Isten Igéjének tiszta forrásvi­zéhez. Kicsiny egyházunk 19 éves története úgyszólván templomépítésünk törté­nete. A nagyatádi refor­mátusok szervezkedésük előtt az ötvöskónyi refor­mátus egyház szórványát képezték. S időnkint mint szórvány részesültek az ötvöskónyi református lel­kipásztor részéről lelki gondozásban. így volt ez 1920. május 24-ig. Janó István volt az ötvöskónyi lelkipásztor. Re­formátus híveink 1920. május 24- én gyűlést tartottak és ezen elha­tározták, hogy fiókegyházzá szer­vezkednek. Megalakították a pres­bitériumot...” Egy év múlva arról határozott a gyülekezet, hogy templomot építenek. A jó szán­dék és az akarat azonban kevés­nek bizonyult. 1939 elején érke­zett Nagyatádra Kenéz Sándor, az első itteni református lelkész, aki kezébe vette a temp­lomépítés ügyét. Július másodikén letették az alapkövet és Vogronits Jenő építészmester irá­nyításával megkezdő­dött a munka. A kaszói birtokos, Hohenlohe herceg tizenöt köbmé­ter fát adott. Lelbach Keresztély húszezer tég­lát hozatott. Dr. Matolsy Sándor, a csurgói református gimnázium igazgatótanácsának elnöke moz­galmat hirdetett, hogy az egyház­megye minden gyülekezete segít­se a nagyatádiakat. Hatvan évvel ezelőtt, 1940. szeptember 22-én délelőtt Medgyasszay Vince püs­pök felszentelhette a templomot. A korabeli újság írja: „Igét hirde­tett Győry Elemér egyházkerületi főjegyző, püspök-helyettes, hang­súlyozva, hogy nem élhet egy gyü­lekezet templom nélkül, de egy­ben azt is, hogy a templom csak keret, ami komoly lelki élet nélkül holt anyag, a gyülekezet nagyob­bik teendője ezután következik a lelki építkezés. ” Azon a szeptem­beri délelőtt aligha gondolhatta bárki is, hogy néhány év múlva romokban áll majd a templom. 1944-ben felrobbantották a tor­nyot, elvitték a harangját. A hívek rövidesen újjá varázsolták temp­lomukat. Diósgyőrben új haran­got is öntettek acélból. Mára is­mét megfogta az idő vasfoga. Rá­férne egy alapos felújítás. Ehhez persze pénz is kellene. Néhány hete hangversenyt tartottak a fel­újítás javára. Szándéka mindenki­nek, hogy ismét régi fényében áll­jon a jellegzetes épület. S ahogy hatvan éve, úgy bizonyára most sikert hoz az eltökélt akarat. NAGY JENŐ Zenélnek a Szélrózsán Találkozóm készülnek az evangélikus fiatalok- Az evangélikus egyházi éne­kekben meghatározóak, de szer­zeményeiket éneklik már a kato­likusok, baptisták, s a reformátu­sok is; jóllehet talán nem is tud­ják, hogy a finn szerző dalairól van szó - mondta Baranyay Csa­ba siófoki evangélikus lelkész. Szombaton este nyolckor a kere­ken tíz esztendeje jelentős finn segítséggel felépült, Makovecz Imre által tervezett siófoki evan­gélikus templomban koncertezik a finn Pekka Simojoki, valamint a közel negyven tagú Et Cetera kó­rus és zenekar. A siófoki lelkész­től megtudtuk: Simojoki a gospel-éneklés egyik legjelesebb képviselője. Az egész világon éneklik főként az ifjúság számára írt dalait a templomokban. A finn énekes, a kórus és a ze­nekar a szombat esti műsor után az evangélikusok harmadik or­szágos találkozóján, a Szélrózsán lép fel Debrecenben, a jövő hé­ten. Ugyanezen a siófoki, kötcsei, szárszói gyülekezet lelkésze, Baranyay Csaba és a bogiári, hácsi, somogyvámosi lelkész Aradi György is zenél majd, még­pedig a tíz esztendeje alakult Promise együttesben, melynek a két somogyi pap oszlopos tagja. Jelentős szerepet kap a találko­zón a könnyűzene, ott lesz Deb­recenben például Gryllus Vilmos is. Az evangélikus fiatalok fóru­mokon, beszélgetéseken vitat­koznak majd egyebekközt a templomépítésről, a börtönlelké- szi szolgálatról, a szektákról, va­lamint az egyház és az iskolák kapcsolatáról. F. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom