Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-27 / 123. szám

2000. május 28. ★ KÖRKÉP ★ 13 Hideg János: A bolgár űrhajóst alig tudták lehozni, miután minden hajtómű elromlott, ezért Berci repülését egy évvel elhalasztották Ritter elvtárs, a zsűri feje hirte­len felkiáltott: állj! Hogy kerül ez a jelenet a filmbe? Erre megma­gyarázták, hogy Farkas Berci kedvenc énekesnője Szűcs Jut­ka, hát gondolták, elférne ez a dal. Szó sem lehet róla! Mit gon­dolnak az elvtársak, ha majd a hónapok óta nőket nélkülözni kényszerülő szovjet űrhajósok meglátják a csinos énekesnőt, hát szóval... mi lesz majd sze­gény Bercivel, ha ezek a kiéhe­zett orosz fickók... szóval értik, elvtársak? Szűcs Jutka jelenete ugrott az űrvideóból. Néztük to­vább a filmet, s elérkeztünk egy artistajelenethez, amelyben egy hölgy rövid szoknyában produ­kálta magát. Egy dobásnál azon­ban egy pillanatra meglebbent a szoknya, és kivillant a hölgy combja. Állj! Mi volt az, ami ott kivillant, kérdezte Ritter elvtárs. Szó sem lehet arról, hogy ilyen­fajta jeleneteket nézzenek az elvtársak a világűrben! Elké­szült az abszolút szexmentes film, amit a Berci fel is vitt magá­val. Néhány hónappal később Moszkvában a szovjetek felaján­lották, nézzük meg az ő fil­mjüket! Gondoltuk, jó kis csasz- tuskák lehetnek benne, de beül­tünk a vetítőterembe, jöjjön, aminek jönnie kell! Az első koc­kák után elállt a lélegzetünk; az oroszok ugyanis egy szexfilmet vitettek fel űrhajósukkal! Gyö­nyörű emberpár szeretkezett, volt lágy zene, meg gyertyafény; egyszóval a toll kiesett a ke­zünkből. Amikor megkérdez­tük, hogy nem ártanak-e az ilyesféle izgalmak a kozmonau­táknak, az oroszok azt felelték: ugyan, ők egész nap szigorú időbeosztás szerint dolgoznak, nem árt őket néha emlékeztetni, hogy milyen szép is a földi élet! Bán János Húsz éve történt! 1980. május 26. sokak szá­mára pusztán azért indult különleges napnak, mert a televízióban - bár hétfő volt - műsort sugároztak. Este az Önök kérték számai pe­regtek, amikor váratlanul megszakították az adást. Kapcsolták Bajkonurt. Igyekeztek a legnagyobb titok­ban tartani a nagy eseményt: Farkas Bertalan űrrepülését. Pe­dig akkor már négy éve megfe­szített előkészítő munka folyt. Hideg János professzor, a kecs­keméti Repülőorvosi Vizsgáló- és Kutatóintézet (ROVKI) akkori vezetője így emlékezett azokra a rendkívüli napokra:- Az űrhajósjelöltek kiváloga­tása Kecskeméten történt. Ami­kor a szovjetek az 1976-os Interkozmosz-értekezleten be­jelentették, hogy közös űrrepü­léseket terveznek, azonnal meg­kezdődött a lázas tervezgetés.- A magyar űrhajós a ne­gyedik volt a sorban. Hogyan döntötték el a sorrendet?- A szovjetek három országot soroltak előre: Csehszlovákiát, NDK-t, Lengyelországot. Őket akarták először „megreptetni”. Csakhogy a lengyelek tiltakoz­tak, hogy ők nem következhet­nek a németek után! Jó, az oro­szok engedtek. A három kiemelt ország után jött a többi. Mégpe­dig az orosz ábécé sorrendjében.- Az oroszok beleszóltak abba, hogy kit választunk űrhajósjelöltnek?- Nem. Annyit kötöttek ki, hogy első osztályú vadászpilóta legyen, mert őket egyszerűbb kiképezni. Ekkor kezdődött meg a válogatás. Először egy bi­zottság átnézte a pilóták egész­ségügyi kartonját. 95-ből har­minchetet 'találtunk alkalmas­nak, hogy Kecskemétre, a ROVKI-ba berendeljük. Közü­lük tízen már eleve nem vállal­ták, ezért végül huszonhét jelölt érkezett be hozzánk. Két hétig tartott a válogatás 77 júliusában.- Volt bármiféle rivalizálás a jelöltek között?- Nem. Nem is lett volna értel­me. A vizsgálatoknál a legkisebb gond is kizáró okot jelentett. Elek Laci például, aki kiválóan bírt minden terheléses vizsgála­tot, azon bukott meg, hogy egy ol­dalon hat lö- mött foga volt. Buczkó Imre, aki szintén nagy eséllyel pályázott arra, hogy űrhajós legyen, annyira akart, hogy egy kezdődő gyo­morfekély ala­kult ki nála. A végén négyen maradtak. Ők mentek ki 78 januárjában Szov­jetunióba. Az oroszok egyéb­ként elfogadták a mi orvosi vizs­gálatainkat. Nagyon örültünk, mert korábban az oroszok részt vettek az űrhajós-válogatásokon.- A szovjet-magyar űrrepü­lés eredetileg 1979-ben lett volna. Miért kellett egy évet halasztani?- Előttünk a bolgár űrhajós járt fent, de csaknem katasztrófa tör­tént. A főhajtóművük ugyanis meghibásodott, nem tudtak áz űrállomáshoz csatlakozni. Aztán kiderült, hogy a tartalék hajtómű is rossz. Nagy nehezen hozták le őket, segédhajtóművekkel. Emi­att kellett egy évvel elhalasztani Bertalanék repülését. Az Interkozmosz nemzetközi űrrepüléseire minden ország űr­hajósa vitt magával egy videókazettát a Szaljut űrállo­másra, hogy azzal szórakoztassa a vendéglátó legénységet. ■ - A magyar asztronauta vi­deóműsorának összeállítását Zsurzs Évára bízták, a zsűriző bizottságnak pedig én is tagja voltam - emlékezett a rendkívüli napokra dr. Bognár László pszi­chológus főorvos. - A filmnek internacionalista szellemiséget kellett sugá­roznia termé­szetesen a nemzeti jelleg megőrzésével, s szórakozta­tónak kellett maradnia... Zsurzs Éva összeállította az anyagot, amely elég vegyesre sikerült, a Szózattal kezdődött, aztán egy összeállítás következett az Or­szágházról, de volt még benne vers, a Magyar Néphadsereg művészegyüttese, szülők, csa­lád, minden. Egyszer csak meg­jelent a képernyőn Szűcs Judit szűk, testhezálló ruhában, és felcsendült egy diszkószám. Farkas Bertalannál is talál­tak egy kis problémát. Ki nem nőtt bölcsességfoga kizáró ok lett volna, ezért Bertalan kioperáltatta. Magyar az űrb HHHHRMr ■ ■■* — .........r V HU H ICiH l*i BiH Józan alkoholisták^ CSABAI ZÖLD-FEHÉR MILLENNIUM Meglehetősen furcsa jelenség a kocsmakerülő alkoholista, mégis egyre többel találkozha­tunk, akik névtelenségbe burko­lózva, örökre búcsút intettek a lassan ölő nedűnek. Ők a ma­gyarországi Anonym Alkoholis­ták (AA) közösségének tagjai. A kaposvári AA csoport sze­rint az alkoholista gyógyíthatat­lan beteg, akit csak tünetmen­tessé lehet'tenni. Az ivást ezért nem csökkenteniük kell, ha­nem örökre le kell tenniük a po­harat. Az AA ebben segít egy sajátos, az alkoholfüggő bete­gek közötti rendszeres kapcso­lat révén.- Mari vagyok, alkoholista... Zoltán vagyok, alkoholista... Sándor vagyok, alkoholista... mutatkoznak be egymásnak. Az őszinte vallomást követően pedig napra pontosan közük, mióta nem emelték szájukhoz a poharat.- Ezt nem lehet izomból csi­nálni, csak a társak segítségé­vel. Választhatunk a koporsó és a józan élet között - fogalmazta meg egyikük. Egy Bili nevű amerikait 1935- ben hagyott el a felesége, a sors azonban összehozta Bobbal, az aktív alkoholista orvossal. Egy átbeszélgetett éjszaka után két lélek menekült meg. Megalapították a világméretű­vé vált Anonym Alkoholisták Szervezetét. Bob megírta az al­koholisták bibliáját, melyet az­óta 27 nyelven forgathatnak a rá­szorulók. Az Anonym Alkoholis­ták Közössége a nyáron Kapos­váron tartja negyedik, kétnapos országos találkozóját, amelyen részt vesz a New-York-i köz­pont néhány képviselője, akik tanácsaikkal és irodalommal látják el a magyar AA szervezet tagjait. Várnai Ágnes Zöld-fehér sapka, Fradi-kulcstartó és Torgyán József minisz­ter dedikált fényképe. Ezt kapott, ha nem is minden gyerek, de na­gyon sok kis- és nagy­polgár Békéscsabán. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter a héten millenniumi országzászlót adott át a békési megyeszék­helyen. Az ünnepi eseményen a város valamennyi iskolása részt vett, lévén az alkalmat is- kolaszüneti nappá nyilvánítot­ta az önkormányzat. Torgyán doktor beszédét a Fradi Békés Megyei Baráti Körének szinte teljes tagsága élénk érdeklő­déssel és a Fradit éltető transz­parensekkel kísérte figyelem­mel, természetesen talpig zöld-fehérbe öltözve. A millenniumi napon a földművelésügyi és vidékfej­lesztési tárca feje bebizonyí­totta: ha kell, nemcsak a gáta­kon, hanem a vízen is helytáll (illetve ül). Az országzászló átadása után ugyanis a mi­niszter csónakba szállt, és a városi vezetéssel együtt hajó- kázott egyet a békéscsabai Élővíz-csatornán. A millenniumi nap egyéb­ként kétmillió forintjába ke­rült az önkormányzatnak, amelyre egy fillér központi tá­mogatást nem kapott a város. TÖRÖK GYEREK ÁTVÁGTA, JENKI GYEREK GYÓGYÍTJA felszállási engedély Akár komoly terjedelmű kalandregény is szület­hetne a debreceni repü­lőtér utóbbi évtizedének históriájából. A helybéli­ek ebből mindössze any- nyit érzékelnek: hiába található a városban „AIRPORT” felirat, a rendszeres légiközleke­dés egyelőre csak álom. Pedig akadt vevő az egy­kori szovjet katonai bá­zisra, sőt a török Begendik cég szép sum­mát, 1,6 milliárd forintot kínált a reptérért. Már a törökökkel megkötött szerződés aláírása előtt akadtak hangok, melyek a Begendik megbízhatat­lanságára hívták fel az el­adó városvezetők figyel­mét, utalva rá, hogy a cég nem túl biztató refe­renciákat szerzett a déli autópálya kapcsán. Nos, az aggályoskodóknak lett igazuk, a Begendik ugyanis a megadott ha­táridőig egy fillért sem utalt át, sőt a jelek sze­rint a szerződésben rög­zített bánatpénzt (mint­egy 400 milliót) sem fi­zeti ki önszántából, így a város kénytelen bíróság­hoz fordulni, s erősen kétséges, eljut-e valaha a pénz Debrecenbe. A hepiend nélkül zárult Begendik-história után más vevő, esetleg befekte­tő után kellett néznie a tu­lajdonos önkormányzat­nak, hiszen a kihasználat­lan repülőtér csak pénzt vett el a város amúgy is szűkös költségvetéséből. Úgy tűnik, a temérdek sorscsapás után immá­ron a szerencse szegő­dött a repülőtérügy mel­lé, hiszen Kósa Lajos pol­gármester januári ameri­kai útján kapcsolatba ke­rült a Lockheed Martin céggel. Az Egyesült Álla­mok húsz legnagyobb vállalata közt számon tartott Lockheed fantázi­át látott a debreceni rep­térben, így képviselői né­hány héttel ezelőtt Ma­gyarországra érkeztek, s meg is állapodtak a pol­gármesterrel. Az egyelő­re fél évre szóló együtt­működési megállapodás szerint az amerikaiak költségére készül a terü­let hasznosításáról egy megvalósíthatósági ta­nulmány, majd a felek ennek ismeretében ülnek szeptemberben újfent tárgyalóasztalhoz, hogy megegyezzenek: a Lock­heed milyen konstrukci­óban (tulajdonosként, üzemeltetőként) vesz részt a repülőtér haszno­sításában. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom