Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP vélemények 1999. december 2., csütörtök Munkahelyi piackutatók A reményt nem, csak a csekket kell feladni Olvastam a Somogyi Hír­lap október 21-i számá­ban a Biztosítás - Bizton­ság? címmel megjelent ol­vasói levelet. Ezúton sze­retném a magam és bal­esetet szenvedett társa­im nevében is megkö­szönni, hogy az ilyen jel­legű levelek megjelenésé­nek is lehetőséget adnak. Magam is szenvedő alanya voltam, vagyok egy ilyen tortúrának, „hála” a Generáli-Providencia bizto­sító társaságnak. Ez év júni­usában a Jutát és Kaposfüredet összekötő út kereszteződésében voltam károsultja egy közúti bal­esetnek, és esetemben is ugyanaz volt az ügyintéző, aki az említett cikk írójáé is volt. Levélíró társammal el­lentétben én rögtön a rend­őrség segítségét kértem, amit rövid idő elteltével meg is kaptam, pedig éjszaka, 0 óra 50 perckor történt az eset. Az intézkedő rendőr korrekt és udvarias volt, el­lentétben a biztosító társa­ság alkalmazottjával, aki a másnapi kárfelvétel során már eléggé arrogáns hangon beszélt velem. Másfél hét el­teltével (többszöri megkere­sésemre) közölte velem az ügyintéző, hogy a kárigé­nyemet elutasítják, mert most volt a károkozó laká­sán, és az ő járművén nem volt található sérülés. így az­tán nem úgy történt a bal­eset, ahogy én azt leírtam. A „helyszíni szemléje” során (több mint tíz nap eltelté­vel!) ugyanis bebizonyoso­dott, hogy az esemény nem úgy történt, ahogy én azt elővezettem. E döntést a helyszínelő rendőrt felülbí­rálva, a károkozó felelőssé­gét elismerő aláírását figyel­men kívül hagyva hozták! Tisztelt biztosító! Az ügy­feleket nem így szokás meg­tartani. Legalábbis tudomá­som szerint. Sommázva a történteket, javaslom a biz­tosítottaknak: fizessük to­vábbra is a biztosítási díjat, és reménykedjünk, hogy nem történik káresemény. A reményt nem, csak a csekket kell feladni. A bíróságon meg amúgy is találkozunk. Addig is jól fizető ügyfelek leszünk. Varga István Somogyjád, Kálvin J. u. 15. Első lépés a műemlék épület felújítása 1999. október 27-én megje­lentettünk a Somogyi Hír lapban egy álláshirdetést női munkaerők felvételére. Még a megjelenés napján sikerült találnunk a meg­hirdetett állás betöltésére alkalmasnak tűnő négy je­löltet, akiknek ígéretet tet­tünk, hogy pénteken reggel egyeztetünk velük a mun­kakezdés időpontjáról. Pénteken a megbeszéltek alapján felhívtuk az egyik je­löltet. Szerencsés Lászlóné mezőcsokonyai lakos, akit a megkapott telefonszámon nem tudtunk elérni. Második próbálkozásunk a hölgy test­véreként bemutatkozott Nagy Zoltánné volt, akit szintén al­kalmasnak ítéltünk. Ezen a telefonszámon az elsőként keresett Szerencsésnét értük el, aki - miután közöltük vele, hogy hétfőn kezdhetné a cé­günknél a munkát - felvilágo­sított minket, hogy ő egy pi­ackutató cégnél dolgozik (amelynek nem árulja el a ne­vét), csupán egy felmérés mi­att jelentkezett a testvérével az álláshirdetésre. A két hölgy eljárását felhá­borítónak tartjuk, mivel állás- hirdetésünket azért adtuk fel, mert sürgősen szükségünk volt négy dolgozóra, hogy ter­melésünk fennakadás nélkül működhessen, kötelezettsé­geinknek időben eleget tud­junk tenni. A négy alkalmas jelöltet megtalálva a többi je­lentkezőt elutasítottuk. Ezért a két „piackutató” hölgy miatt cégünk kellemetlen helyzetbe került, mivel a szükséges lét­szám továbbra sincs meg. Tisztességtelennek tartjuk ennek a meg nem nevezhető piackutató cégnek a felmérési módszerét, mert a hölgyek a felvételi beszélgetés után sem közölték, hogy rájuk, mint munkaerőre a cégünk ne szá­mítson, hisz ők csak piacku­tatást végeznek. Ezek után mint munkáltatók nem tud­juk, mennyire bízhatunk meg az álláshirdetéseinkre je­lentkezőkben. Simotics Kft Kaposvár A Somogyi Hírlap novem­ber 19-i számában megje­lent, Tájházon kívül reked­tek című cikkben az ist- vándi cigány közösségi klub panaszának adtak hangot, miszerint a helyi műemléki védettségű népi tájház hasznosítására a Kincstári Vagyoni Igazga­tósághoz beadott ajánla­tukra választ sem kaptak, ajánlatuk „nem kellett a fenntartóknak”. Az olvasók és valamennyi ér­dekelt helyes tájékoztatása érdekében az alábbiakat köz­löm: A hivatkozott ajánlat 1999. január 26-án érkezett a KVI Somogy Megyei Kirendeltsé­géhez. Az ajánlat valóban sok jó elképzelést tartalmazott, ezért helyszíni szemlét tartot­tunk, melynek során a helyi polgármesterrel, a jegyzővel és a cigány szervezet képvise­lőjével is tárgyaltunk. Mivel a helyi tapasztalatok alapján is úgy ítéltük meg, hogy van esély az ajánlat sze­rinti hasznosításra, állásfogla­lást kértünk az illetékes szak­hatóságoktól, elsősorban az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól. Erről március 3-án írásban tájékoztattuk a ci­gány közösségi klubot. Idő­közben állásfoglalásuk meg­érkezett, miszerint nem zár­kóznak el a leírt hasznosítás­tól megfelelően előkészített szerződéskötés és folyamatos ellenőrzés mellett, amely a műemlékeknél egyébként is előírás. Mindezek után a hasznosí­tás elvi lehetősége megnyílt, azonban ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósít­hassuk, előbb a műemlék épület szükséges felújítási munkáit - műemlék felújítási munkákra alkalmas, erre vo­natkozó pályázaton nyertes kivitelezővel - el kell végez­tetni. Ezek a munkák várha­tóan a jövő év második feléig tartanak. A felújítást követő­en tudnánk szerződést kötni, és felajánlott munkájukat - mely az épület karbantartá­sára, üzemeltetésére vonat­kozna - hasznosítani. Megjegyzem, hogy a felújí­tási munkákat jelenleg leg­jobban az akadályozza, hogy egy cigány család a mellék- épületbe jogcím nélkül beköl­tözött, és azt nem hajlandó elhagyni. Örülnénk, ha ebben a kérdésben a helyi szervezet a segítségünkre lenne. Hodics István kirendeltségvezető Kincstári Vagyoni Igazgatóság Somogy Megyei Kirendeltsége Posta-kaland(or) Nemrég történt velem a postán az alábbi eset: Barátnőm körülbelül 30 éve Svájcban él. Nyaranta jön el Magyarországra. A minap vettem egy olyan könyvet, amelynek nagyon örült volna a nyáron, de akkor még nem jelent meg, hát gondoltam, el­küldöm neki postán. A könyv 860 forintba került. Méretei: körülbelül 15x20 centiméter, és 25 dekagramm. Becsomagoltam. A papír alá még egyszer beleírtam a címet, ahogy valamikor tanul­tam, és elvittem a kaposvári főpostára. Naivul azt gondol­tam, levélként - természete­sen drágábban, mint egy sima levél - feladhatom. A csomagról, amiről egy el­ső osztályos is láthatta, hogy könyv, először azt kellett be­bizonyítanom, hogy könyv. Vagyis megkérdezték, hogy könyv van benne? Igenlő vá­laszomra lemérték, és tudat­ták velem, hogy 800 valahány forintba kerül, és megkérdez­ték: ugye levél nincs benne? (Nyilván azt külön kell felad­ni 110 forintért.) Mivel min­denkinek - főképpen a postá­soknak - látni kell, hogy Köszönjük könyv, ezért lyukat kell vágni a csomagoló papírba. Nagyon készségesen kivágta a lyukat a hölgy, így már a bölcsődés- nek is nyilvánvaló volt, hogy a csomag tartalma könyv. Ezután ismét mérés követ­kezett, majd megtudtam az új árat: 710 forint. Nyilván a kis kivágott papírka okozott kö­rülbelül 100 forint különbsé­get az én javamra! Némi levegőért kapkodás után megkérdeztem, hogy csomagként mennyibe kerül­ne? Megtudtam, hogy akkor át kell csomagolni (talán víz­hatlan vászonba?), két darab utalványt és egy vámárunyi­latkozatot kell kitölteni. (Az ára nem derült ki.) Biztosan arra „épít” a posta, hogy a plusz adminisztráció annyira elijeszti az ügyfelet, hogy in­kább vállalja a tetemes költsé­get. Nálam bevált a „csel”, va­lóban nem akartam se csoma­golni, se kitölteni, csak örö­met szerezni. Ezért kifizettem a 710 forintot, és a méregtől pukkadozva kijöttem a postá­ról azzal a jó érzéssel, hogy nagyon fog örülni a barátnőm az ajándék könyvnek! Baltási Judit Kaposvár, Eötvös u. 8. az észrevételt A Somogyi Hírlap október 27-1 számának Vélemé­nyek oldalán Utolsó pár előre fuss címmel Lévai Mária írta meg MÁV- val kapcsolatos véleményét. Az írásban az észrevétele­ző részéről egyoldalú be­mutatás történt, amit most érzelemtől mentesen kívá­nunk kiegészíteni. Fonyódliget megállóhelyen nemcsak a nyári szezonban, hanem jelenleg is van jegyki- adás naponta 7.35-tól 19.35 óráig. Ez idő alatt nemcsak az induló vonatokban adnak menetjegyet, hanem elővé­telben is lehetőség van jegy- vásárlásra. A személyszállítási üzlet­szabályzat értelmében a vas­út a menetjegyet pótdíj nélkül szolgáltatja ki abban az eset­ben, ha a felszállás helyén a jegyváltást nem tette lehető­vé. Az átszállás után ez a pót­díjmentesség megszűnik, de ha indokolt, a csatlakozó állo­más intézkedik az átszálló utasok részére is a pótdíj nél­küli elszámolásra. Fonyód állomás az említett vonatnál - a körülmények is­meretében - ezt a gyakorlatot folytatja. Osztályunkhoz e té­mával kapcsolatos utas­panasz eddig nem érkezett. A munkánkat segítő észre­vételeket köszönjük. Simon György osztályvezető MÁV Rt, Pécs Én ki akarom próbálni az új FIAT Puntót! NYÍLT HÉTVÉGE dec. 3-4-5. Meglepetés minden tesztvezetó'nek. 2&J0J0J Melyik Fiat-modellbc fér be 6 Mikulás? k fZINVIOlLY VIZIT MINKIT En vezetem a FIAT Mikulások Multipiáját! Melvik Fiat-modellbe fér be 6 Mikulás? a SOMOGYI HÍRLAP bronz-, ezüst- és aranyvasárnap előtt péntekenként négyoldalas hirdetési melléklettel jelenik meg. Ezeken az oldalakon az ajándékozáshoz kaphatnak jobbnál jobb tippeket, ráadásul, ha figyelmesen lapozzák át, megnyerhetik a család karácsonyi ajándékát is. SOMOGYI HÍRLAP Már holnap keresse benne az ünnepi mellékletet és játékunkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom