Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-06 / 259. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. november 6., szombat Zsíros kenyérhez saláta Szorgoskodtak a tanulók; képünkön: Pálinkás Csilla, Vörös Ágnes, Fraknó Pál és Pintér Róbert fotó: horváth Mónika Otthon nem segítenek, de az iskolai tankonyhán szí­vesen főznek a diákok. Balatonszabadi Ez alkalommal salátát készí­tettek a 4/a osztályosok — Pá­linkás Csilla, Vörös Ágnes, Fraknó Pál és Pintér Róbert - különféle zöldségekből, leg­inkább hagymából és répá­ból. Munkájuk eredményét aztán az osztálytársaikkal közösen libazsírral kent ke­nyérrel fogyasztottak el. A technikaórán az ételkészí­tésben Szili Károlyné volt a segítőjük. S végül a fiúk mo­sogattak-el; fel is mosták a tankonyhát, amit az iskola első szintjén alakítottak ki. A fiúk elárulták: otthon ilyet még sohasem csináltak. C. A. Hamiskártyás a kocsmában Napszámost nem lehet találni - Hatvannégy kisfröccsnyi tartozás Limlomot hordanak Hírek Hidakat újítanak Bálványos önkormányzata mintegy tíz­millió forintot nyert pályáza­ton. Elemi kár érte a falut; a domboldalakról lezúduló vízmennyiség a magával so­dort földdel elárasztotta az ár­kokat, és megrongált több hi­dat is. Ezeknek a felújításán folyamatosan dolgoznak, (ca) Hófehér stukkók Határ­időre elkészültek a szóládi fa­luház felújításával. Nyolcszáz­ezer forintba került. Kívül sár­gás színűre festették, és fehér stukkók díszítik, (ca) Pincékre vigyáznak Észak- Somogyban csökken a polgár­őrök száma. Sok faluban nem kapnak pénzbeli támogatást az önkormányzattól, zsebből fizetik a járőrözés költségeit. Most azonban több község­ben ismét szervezkednek a férfiak, mert egyre gyakorib­bak a pincefeltörések. (ca) Szabad a tető Módosították Balatonföldvár rendezési ter­vét. Az átsorolások miatt több helyen, például a Park üzlet­háznál is lehetőség van az üz­leti előkeltek ponyvás lefedé­sére. A lábon álló, tíz négy­zetméternél kisebb, kerti tető a Gábor Áron és a Tó utcától délre építési engedély nélkül elhelyezhető. A képviselő-tes­tület helyi védelem alá he­lyezte a BúlMeu.Gábor utca 32. szárú« ■épületet, (ca) Megsüllyedt a klub Felújít­tatja az idősek klubját a ság- vári önkormányzat. Az elmúlt évek során tizenöt centit süly- lyedt a fal, és mostanra el­odázhatatlanná vált a munka. Ezt a napokban kezdik meg. Új alapozást készítenek, és új falakat is felhúznak, (fi) Építik a kultúrházat Dol­goznak Kerekiben a kultúrház építésén; több millió forintot költ az önkormányzat az át­építésre és felújításra. Egye­bek között kicserélik a tetőt, kiépítik a vizesblokkokat, a kultúrház nagytermét és más helyiségeit, s ezután követke­zik a külső tatarozás, (ca) Kora reggel és esténként nagy a forgalom a kocsmák­ban. Munkába menet a pá­linkából mért féldecit issza a férfi, hazafelé általában pár fröccsre áll meg. Sokan szerencsejátékkal s kártyá­val próbálnak pénzhez jutni. ÉSZAK-SOMOGY — Kevesebb az emberek pén­ze, alig fogy a sör - panaszko­dott egy kocsmáros. - A bor fogy, általában kisfröccsben isszák. Hogy szőlőből van-e? Én nem iszom meg. Tizenöt forintért mérem decijét, ezen már rajta az én hasznom is. Szakállas férfi játszik a nye­rőgépen; hárman körbeállják, kezükben pohár. Négy kerék fordul, s legalább háromnak egyforma ábrán kell megállnia, akkor ad nyereményt. Nyeli a pénzt, negyedóra alatt három­ezer forintnál valamivel töb­bet. A masina állítólag a bedo­bott összeg 20 százalékát adja ki — valakinek. Nyertes nincs, mert aki nyer is belőle pénzt, az legközelebb a dupláját visz- szarakja. A szakállas továbbra is veszít; emeli a tétet, hátha visszajön a pénze... De nem. Mondják: egy falusi már a telkét is eljátszotta a gépen. Egy faluval odébb a kocsma mása az előbbinek. Biliárdasz­tal kissé szakadtán, a sarokban „pénznyerő” automata. Két fá­radt alak támaszkodik a pult­hoz, beszélget a hétvégi foci­meccsről. A ságváriak végez­hettek volna a megye-egy élén is, de már lecsúsztak a negye­dik helyre... Új vendég érke­zik, azt kérik fel döntőbírónak. A kiszolgáló kérés nélkül vesz egy poharat, s tölti a törkölyt. Egy asztalnál kártyáznak. Eb­ben lehet nyerni. Éppen ultit mond — tök a színe — a hár­mak'egyike. Öt van nála, erős a hajtó is, meglesz. Magabizto­san csapkodja ki a lapokat. Mondják is neki: a versenyen nem volt ilyen jó lapjárása. Mert a kocsmárosok minden­féle versennyel — kártya, bili­árd —, sőt nagyotmondó-veté- kedővel is próbálják becsalo­gatni üzletükbe a vendégeket. Lehet a falu szegény, a kocs­mák száma mindenütt gyarap­szik, nagy a konkurencia. Van, ahol főtt virslivel, de még bir­kapörkölttel is traktálják azo­kat, akik befizetik a nevezési díjat. Aztán lehet góltotón fo­gadni a „profi” focicsapatokra. Az egyik balatonszabadi kocs­mában állítólag mindig a pul­tos nő nyer; olyan ügyes, hogy lepipálja ebben a legjobban ér­tesült férfi drukkerokat is. Közben új leosztás volt, és előtte fizetés. A legkisebb tét tíz forint, ilyen alapon játsza­nak; a legnagyobb mondással összesen 960 forintot lehet nyerni a két ellenféltől. Ez azonban ritka. A „hamiskár­tyások” nem is érik be ilyen kis téttel. Ők összejátszanak, csalnak a keverésnél, kihasz­nálják, hogy ellenfelük ittas. De sokáig nem maradnak egy helyen, mert kiderül a turpis­ság; nem ülnek le játszani ve­lük. Odébbállnak hát egy kocsmával, vagy egy faluval. A sokadik helyen kérdeztem a kocsmárost: ha kertet ásni keresnék embert, tisztes nap­számért találnék-e itt? — Ááá, nem hiszem — csóválta a fejét. — Ha elfogy a pénze, fizet neki a haverja. Számon tartják; múltkor egyikük 64 kisfröccsel tartozott, mire fölvehette a se­gélyt az önkormányzatnál. De ha több nem jut, képesek fél napot is elüldögélni egy ital mellett... Czene Attila Vasárnapig még tart a lomtalanítási akció Bala- tonföldváron. Évente két alkalommal is szerveznek ilyet, hogy tiszta marad­jon a virágos város. Balatonföldvár A városban tavasztól őszig hetente két alkalommal, a fő­szezonban pedig háromszor szállítja el a Településgazdál­kodási Rt a háztartási szeme­tet. A cég kötelezettsége azonban nem terjed ki a zöldhulladék, nyesedék elvi­telére. Dolgos Jánostól, a he­lyi gamesz vezetőjétől tudjuk azt is, hogy a nejlonzsákok­ban kihelyezett hulladék gyakran nem háztartások „szokásos” napi szemete, ha­nem valamelyik vállalkozás­ban, illetve ingatlanfelújítás­kor keletkezett. Ezt sem köte­lező azonban a cégnek elszál­Néhány éve több vállalko­zás is megtelepedett Ság- vár határában. Munkát ad­tak a lakosoknak, s helyi adóval gyarapították a te­lepülés kasszáját. Hosszú ideje nem működnek már; gaz veri föl az egykori üz­letközpont környékét. SÁGVÁR Elköltözött a falu széléről a kólás cég lerakata, és sorban becsuktak az üzletek: az étte­rem, az ABC, a műszaki, a lakberendezési áruház is. Az üzletsor környékére ráférne egy kiadós rendezés. Állítólag valamennyi egységnek meg­vannak a tulajdonosai. Szigeti lítani, s ezért az utcákon ma­radhat hónapokig is. — A gamesz kedvezményes áron biztosít konténeres hul­ladékgyűjtő edényt az érdek­lődőknek. Abban elhelyezhe­tő a kertben levágott fű és nyesedék is, megfelelő előké­szítés után — mondta a szak­ember. — A nagyobb mennyi­ségű lomb és gally elszállítá­sáról az ingatlan tulajdono­sának kell gondoskodnia. Té­rítés ellenében ezt a gamesz is vállalja. Ugyanakkor a vá­rosban évente két alkalom­mal: tavasszal és ősszel szer­vezünk limlom-akciót. Ilyen­kor a nagyobb mennyiségű, illetve a fölöslegessé vált holmik elszállításáról ingyen gondoskodunk. Megjegyez­zük: építési anyagok, esetleg veszélyes hulladék elszállítá­sára azonban nem lehet fel­használni ezt az akciót, amely most vasárnapig tart. C. A. József ságvári polgármester elmondta: többször is küldött levelet az önkormányzat egyik vagy másik üzlet-tulaj­donosának, de gyakran visz- szajött azzal, hogy a címzett ismeretlen. A címeket amúgy a földhivatali nyilvántartásból nézték ki. A polgármesternek az a vé­leménye: elsősorban azért el­szomorító a vállalkozások bukása, mert korábban igen sok helybélinek adtak mun­kát. Hatvanan dolgoztak ott, és közülük sokan most mun­kanélküliek; többen az ön- kormányzat segélyére szo­rulnak. Természetesen jelen­tős iparűzési adóbevételtől is elesik Ságvár emiatt. (Fónai) Szántódi utánpótlás Utánpótlás-sportcentrumot hoznak létre a szántódi szabadstrandon; most végezték el a pálya kijelölését és a terület rendezését. A tóparthoz közeli pályát a tervek sze­rint jövő nyáron már használhatják is. fotó: eszes andrea Megbukott vállalkozások: több a munkanélküli Gazosodé üzletsor Kolumbuszra váró Balaton Könyv készült a Balaton­ról, s a Nők a Balatonért Egyesület kiadásában je­lent meg. Ebben a magyar tengerről vallanak a tó szerelmesei. Balaton Miben látom a Balaton fő ér­tékét? — erre a kérdésre még 1941-ben kezdték a válaszok gyűjtését. Megszólaltak Bajcsy-Zsilinszky Endrétől Móricz Zsigmondig a kor ne­ves személyiségei. Milyen is hát a tó szépsége, mi a fő ér­téke, s mire jó leginkább a Ba­laton? Sokféle rá a válasz, akár tudós, költő vagy gazda­sági szakember, akár anya és feleség ad feleletet. József nádor egyszer azt mondta a Balatonról: „A magyar király­ság dísze”. Kossuth Lajos így vallott 1842-ben: — „Az embernek szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint. Oly holt, minő csak Palesztinában az elátko­zott Holt-tenger lehet! 20 négyszög-mérföldnyi sima út, változhatlan, romolhatlan, amelynek azúr-homlokára ráncokat még az idő sem ír­hat; nagyobb, mint némely vármegye, mint némely feje­delemség, s a honnak leg­szebb vidéke által körítve, s rajta mégis egyetlenegy hajó sem billeg... Volna csak má­sutt e tó, amarra nyugat felé, s virító városok körítenék, s fürge gőzösök ünnepelnék rajta az ember-ész diadalát; nálunk ha csak egy bogarászó fecskecsoport nem röpkéd fö­lötte, élettelen és henye, mint egy roppant sír. Mi isten átka van e nemzeten?” Eötvös Károly a századfor­dulón azt írta: — „De még nem vagyunk a végnél, ahová el kell jutnunk. Jó magyar­nak, okos hazafinak nem szabad idegen népek tenge­rét, idegen országok fürdőit látogatni, s szegény orszá­gunk fölös pénzét ott téko- zolni. Majd ha a Balaton part­jának minden alkalmas része kényelmes nyaralókkal lesz behintve, s ötvenezer fürdő­vendég helyett félmillió jön oda üdülni nyarankint: törek­vésünk végére akkor jutunk el... Csak magunkban bíz­zunk, s dicső végzetünkben.” Mikszáth Kálmán: — „Hej, csakugyan gyönyörű erdő sö­tétedett a távolban. Rostó uram magyarázta: Az a Ba­kony. Ott laknak a híres zsi- ványok. A túlsó oldalon, messze, messze, ahová szem már alig ér, kék selyemszövet látszott kiterítve a rétsége- ken. Rostó uram mondta: Az a Balaton. Ott laknak a vízi­tündérek.” Herczeg Ferenc: — „A tó úgy járt, mint Amerika, amikor első ízben fölfedezték a nor­mannok; fölfedezték, de a vi­lág jó ideig nem vett erről tu­domást. A Balaton normann- jai mi vagyunk, mi fölfedez­tük magunknak ezt az új tündérvilágot. Ha önzők vol­nánk, tulajdonképpen örül­nünk kellene, hogy a tó egy­előre még a mi — aránylag kévésünknek — tulajdona. De mi nem vagyunk önzők, és türelmetlenül várjuk azt a Ko­lumbus Kristófot, aki a nagy­világ számára is fölfedezi a Balatont!” Thomas A. Edison, a világ­hírű amerikai feltaláló: — „A Balaton a legkedveltebb üdü­lővidék lesz, ha luxushotelek is épülnek változatos, szebb­nél szebb partrészein.” Fedor 1. Saljapin, a világ­hírű orosz operaénekes: — „Művészek legszebb álmai azok, amelyek távol a zajos metropolisoktól, lelki-testi pihenőre visznek és a kedves, csöndhozó helyek sorában, amelyekről ábrándozni lehet, nem hátul, sőt nem is közé­pen van a Balaton.” (Czene) Emelnék a kurtaxát Adóemelésről tárgyal hétfőn a szántódi képvi­selő-testület. Szántód A képviselők egy része nem akarja emelni az ide­genforgalmi adót. A kör­nyék településein azonban már 200-300 forint a napi kurtaxa, s ezért többen is nehezményeznék, ha jövő nyáron is csak 60-120 fo­rintot kémének Szántódon. A kurtaxa minden forintjá­hoz kettőt ad az állam. Áz építményadót is emelhetik. Információnk szerint azon­ban az iparűzési adó 0,8 ez­relékes mértékét nem akar­ják megváltoztatni. C. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom