Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-06 / 233. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. október 6., szerda HÍREK Megyei iparosfórum Teg­nap tartotta Kaposváron az IPOSZ megyei fórumát. Az ipartestületek képviselői szóltak az uniós csatlakozás­ról az iparosokat érintő idő­szerű kérdésekről, a tagszer­vezetek helyzetéről, az alap­szabály módosításról, (szá) Hármas karambol Baléban Egy álló járművet akart kike­rülni tegnap délután a me­netrend szerint közlekedő autóbusz, s ezt nem vette észre a mögötte haladó sze­mélyautó vezetője. Előzésébe kezdett, s közben a busznak ütközött, majd a szembe jövő teherautónak csapódott. Személyi sérülés nem tör­tént. (szá) Kötelező védőoltások Az egészségügyi szakiskolák el­sős tanulói már szeptember­ben megkapták a hepatitisz-B elleni védőoltást. A tisztior­vosi szolgálat Somogy me­gyei intézetébe ma érkezett 8900 adag vakcinát pedig még ebben a hónapban bead­ják a védőoltásra kötelezett nyolcadikosoknak. Novem­berben a második, március­ban pedig az utolsó adag vakcinát is megkapják, (vá) FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 2. TELEFON: (82) 529-090 7570 Barcs, Pólus Ring Bevásárlóközpont Erkel Ferenc u. I. TELEFON: (82) 565-940 Érvényes: 1999. szeptember 1-iétai BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla Éves kamat, 1M Ft felett (%) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE IEBKM (8,11 T0.65 12.67 12.67 12,17 11,66 (3,08 5-10 MFt------------------------,...-----------------mát (%) EBKM éves kamat %) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 13,31) 13,250 13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 12,80 12,750 12,93) 12 hó 12,000 (12.17) 12,125 12,29) 12,250 12,42Í Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjávai megegyező. CIB Cla$sic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6.26/6,22 500 EH felett 10,500 11.Í8/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,500 3,61 50 E Ft-500 E Ft 8,500 8,97 500 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. szeptember 1-létől ^ Folyószámlahitel M 24,88 Betetörző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat [%) HUF prímé rate 16,250 0640 242242 A BANCA COMMERCtALE ITAUANA-CSOPORT TAGJA Mert sírni nem csak a győztesnek szabad... Az első október 6-i ünnepségek Kaposváron Úgy látszik, hogy a magyar politikai ünnepek többsé­gének sajátos a sorsa. Megülésüket eleinte til­totta, az ünneplők életét sokáig megkeserítette a mindenkori hatalom. A ha­talmon lévők azonban nem vették észre, hogy a szi­gor, a megtorlás egyene­sen erősíti az emléknapok érzelmi töltését, s gazda­gítja a köréjük szövődött legendát. Október 6-a sorsa sem kivétel. 1849 után, amikor az ön­kényuralom vasvesszővel próbálta vezényelni az ország életét, szinte csak néhány kulturális rendezvény és gyászünnepség teremtett al­kalmat arra, hogy a polgárok kimondva-kimondatlanul kö­zösen éltessék tovább a levert szabadságharc emlékét, s til­takozzanak az elnyomás el­len. Október 6-a legális, nyil­vános megünnepléséről ter­mészetesen szó sem lehetett. Egészen a kiegyezésig. 1867-ben mindenki tudta, hogy jelentős korfordulót él át az ország. Az év elején Somogybán is nagy ovációval fogadták, hogy az uralkodó kinevezte a magyar kor­mányt, nyáron pedig a fővá­rosban pompás ünnepségek köszöntötték magát az ural­kodót, akinek a fejére - s ez­zel a kiegyezés történelmi művére - a miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf tette fel a koronát. Somogy vármegye sem mulasztotta el, hogy föl­det küldjön a koronázási dombhoz, és díszes bandéri­umot a koronázási menetbe. A nemzet tekintélyes része megkönnyebbült, sőt ujjon­gott, és méltán: hiszen az or­szág végre megindulhatott az alkotmányosság, a modern polgári jogállam kiépítése felé. Néhány hónap után azon­ban elhalt már a vivátok visszhangja, ősz volt újra, mint akkor, tizennyolc évvel azelőtt; borongós, baljóslatú, fájó emlékeket idéző október. A kaposvári r. k. templom nagyharangja reggel 9 órakor gyászistentiszteletet hirde­tett. A templom közepén fe­kete posztóval bevont magas ravatal állott, előtte fekete zászló, mellette 13 szál vörös színű, égő gyertya... A rava­talnál hat honvéd állt őrt, egyenruhában, szürke kö­penyben, valarriennyien a Somogy Megyei Honvédegy­let tagjai. A szertartáson val­láskülönbség nélkül vett részt a közönség, a kaposvári és Bárány Gusztáv, Kaposvár első pol­gármestere vidéki 48-as honvédek mel­lett elsősorban fiaikat, férjü­ket siratók töltötték meg a padsorokat. A feketébe öltö­zött gyászolók a nagymise után a kaposvári dalárda éne­két is megilletődötten hallgat­ták végig. Az istentisztelet idején a városban minden bolt bezárt; a helyi iparosok így tisztelegtek az aradi ti­zenhárom és valamennyi honvédhős előtt. Ez volt az első legális október 6-i meg­emlékezés Kaposváron. Bár 1867-től kezdve már szabadon lehetett ünnepelni, a vértanúk napja körül to­vábbra is érezhető volt egy­fajta bizonytalanság. A jeles évfordulón persze a kiegye­zés itthoni ellenfelei, a füg­getlenség hívei is aktivizálód­tak. 1867. október 6-án, mi­közben Kaposváron zúgtak a harangok az Andrássy-kor- mány betiltotta az országos honvédgyűlést, mert attól tar­tott, hogy az aradi összejöve­telből a dualista rendszer el­leni politikai tüntetés kere­kedhet. A hatalom számára viszont egy olyan körülmény volt a legkínosabb, amelyet nem állt módjában megváltoz­tatni: a dátumok véletlen egybeesése. Október 4-én ugyanis a Ferenc József uralma alatt álló országokban és tartományokban hivatalos formában kellett, de leg­alábbis illett megemlékezni a császár és király névnapjáról. Október 4-ébe azonban semmiféle „felülről indult kezdeményezéssel” nem le­hetett életet lehelni Magyar- országon. Az aradi vértanúk napja, amely túlélte a titokban ren­dezett megemlékezések mintegy másfél évtizedes korszakát, a kiegyezés utáni szabadabb légkörben végér­A tizenhárom tábornok kivégzése az aradi vérmezőn vényesen a nemzeti mitológia részévé vált. Az aradi áldoza­tokról s velük a többi hősi ha­lottról 1867-től kezdve úgy­szólván minden évben meg­emlékeztek Kaposváron. A Somogy Megyei Honvédegy­let által rendezett ünnepsé­gek formája ekkor még csak­nem mindig a helyi r. k. templomban tartott gyász­mise volt. (Március 15-e kul­tuszát a 70-es és 80-as évek­ben főként vendéglői banket­teken ápolták a kaposváriak.) Az istentisztelet méltósága jól kifejezte a gyász emelke­dettségét, másrészt viszont védelmet is nyújtott a rende­zők és a résztvevők számára, így aligha fordulhatott elő, hogy egy pohárköszöntő után valaki véletlenül megsértse „az uralkodó körök”, netán éppen Ferenc József érzé­kenységét... 1875-ben azon­ban Bárány Gusztáv, a két esztendeje végérvényesen vá­rosi rangra emelt Kaposvár első polgármestere szakított a kialakult szokással, s szólásra jelentkezett egy októberi banketten. A 48-as párthoz tartozó, művelt, igen jó szó­noknak számító férfiú, aki­nek tehetségét egykori pápai iskolatársa, Jókai Mór is nagyra tartotta, nemcsak szépen, hanem ügyesen is beszélt: a korabeli tudósítá­sok szerint „gyönyörű felkö­szöntést mondott az aradi vértanúk emlékéért”. Bárány Gusztáv mindazonáltal már jóval a kiegyezés előtt is megpróbálta emlékezetessé tenni a jeles évfordulót. 1861. október 6-án forró hangulatú gyűlést szervezett Csurgón, amely arról volt nevezetes, hogy ott a református lelkész a „német kutyák” kiűzésére biztatta a parasztokat... 1890-ben, amikor Aradon leleplezték a vértanúk em­lékművét, már az iskolai ün­nepségek is megkezdődtek Somogybán. Ezen a téren - korántsem véletlenül - nem a kaposvári állami, hanem a csurgói református gimná­zium játszott úttörő szerepet. Csurgón a tanári kar „egészen rögtönözve”, a szabad ég alatt rendezett ünnepélyt az or­szágos hírű aradi megemlé­kezéssel egy időben. „Lehet-e magyar szív, mely e napon hevesebben ne dobogna? - fordult az ifjúsághoz megnyi­tóbeszédében dr. Vida Károly igazgató. - Van-e közöttetek oly érzéketlen, ki örvendeni ne tudna akkor, midőn tudja, hogy még sírni sem lehetett egykor?” 1890-ben valóban az addigi legnagyobb hatású, az egész magyar közvéleményt meg­mozgató október 6-i emlék­ünnepségekre került sor az országban. Kaposvár városa és Somogy megye közönsége egy-egy koszorút küldött Aradra, s Kaposváron a szo­kásos gyászmise mellett ün­nepi színielőadásra is sor ke­rült. Az aradi rendezvényen a Somogy Megyei Honvédegy­letet Máté József ref. lelkész és Nyulassy Pál, a kaposvári kir. törvényszék egyik vezető hivatalnoka képviselte. Máté lelkész annak idején a híres „vörössipkások” 3. zászlóal­jának főhadnagya volt. Amikor csaknem negyed­századdal azelőtt, 1867-ben Kaposváron is megkezdődtek az október 6-i ünnepségek, a résztvevők közül sokan még személyes emlékeiket eleve­níthették fel, ha a forradalmi napokra gondoltak. 1867-ben még jórészt éltek, akik 18 esztendeje öltek, s a gyász­ünnepségeken ott álltak, akik néhány éve még „ültek”... Év­tizedek múltán azonban mind kevesebb lett az egykori szemtanú. Az 1890-es ün­nepségsorozat éppen azt mu­A vértanúk 1890-ben felállított aradi emlékszobra, amelyet a román ható­ságok 1919-ben eltávolítottak tatta meg, hogy a következő nemzedékek is tovább fogják éltetni az 1849-es Arad emlé­két - és tanulságát. A neves kaposvári újságíró, Noszlopy Gáspár egykori tit­kára, Roboz István szintén bí­zott abban, hogy elég erős lesz majd az október 6-i ha­gyomány. „A gyászkönnyben ott van a vigasztalás is - írta 1867 októberében -, hogy maga az idő halhatatlan, s a porok felett teremthet még szellemóriásokat, kik átve­szik amazok dicsőségét, s be­sugározzák vele a világot... Nagyra termett népnél csak szunnyad a dicsőség; feléb­redhet minden percben!” Lehet, hogy valóban nem­zeti sajátosságunk a „sírva vi- gadás”, a pompás temetések, a nagy halottak, a mélyen át­élt gyász kultusza. így tehát október 6-a, a jelentős rész­ben idegen ajkú és szárma­zású katonatisztek vértanú­ságának emlékünnepe igazán a mi legsajátosabb öröksé­günk. Egyike a legmagyarabb ünnepeknek. Nagy Zoltán Gyermekvédelem gyerekcipőben Tizenöt százalékos béremelést követelnek A Rinya-menti jegyzők Lá- bodon, a Dráva-mentlek Babócsán üléseztek teg­nap. Az előbbiek az ok­mányirodákról, az utób­biak a gyermekjóléti szol­gálatokról mondtak véle­ményt. Babócsa, Lábod A megye nagy részén csak pa­píron működnek a gyermekjó­léti szolgálatok, sok helyen nem is tudnak róluk az érin­tett családok. Nincs jobb hely­zetben e téren a Dráva mente sem - hangzott el tegnap a tér­ség jegyzőinek találkozóján Babócsán. A jegyzők szerint nem is lehet elvárni a tapaszta­latlan, frissen végzett család- segítőktől, hogy megfelelő szinten lássák el ezt a felada­tot. Baranyai példára hivat­kozva felvetették, hogy társu­lásban kellene a térségnek gyermekjóléti szolgálatot mű­ködtetnie. A jegyzők beszá­molót hallgattak meg a barcsi gyámhivatal tevékenységéről és véleményt mondtak a város építéshatósági munkájáról. Két éve vált városi központúvá az építéshatóság. Dr. Bencze Lajos barcsi jegyző ezzel kap­csolatban elmondta: a kezdeti szakember hiány mára meg­oldódott, s megfelelő színvo­nalon végzik ezt a munkát. Egyedül csak a bírságok mér­tékén kellene enyhíteni - hangzott el, hiszen például egy engedély nélkül felépített disznóólért a készítőjére akár 100 ezer forint bírságot is ki­szabhatnak. A Nagyatád környéki jegy­zőkollégium tegnapi lábodi ülésén a temetőkkel kapcsola­tos új szabályozás szakmai te­endőiről elhangzott: megvál­tozik az eddigi működési rend, s az önkormányzatok­nak évvégéig el kell dönteni azt is, hogy a temető működ­tetésére miként kötnek köte­lező közszolgálati szerződést. A temetői szabályozást érintő szakmai megbeszélé­sen kívül tájékozódtak a jegy­zők a jövő év elején nyíló nagyatádi okmányiroda mű­ködéséről is. Az új okmányi­roda, amely több területen át­veszi majd a községi jegyzői feladatokat, Nagyatádon a Ba­ross Gábor út 5. földszintjén lesz elhelyezve és négy dolgo­zóból álló nyilvántartási cso­port végzi majd a munkát, melyhez novemberben és de­cemberben két hetes tovább­képzésen is részt vesznek. N. L.-B.M. TAR 1 ÚTMUTATÓ [ fSORSELEMZÉS vi . 1 ® i 1TÄR0T 1 y 1 KÁRTYÁVAL 1HERCZEG KATA tSEGÍTSÉGÉVEL Jnl I® 06-90-2: ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNYI VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével 1. Álmatlanság 2. Merevedési zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5. Depresszió 6. Elmebetegségek 0 06-90-230475 A hívás díja 99 Ft+áfa percenként+6.6Q+áfa kapcsolási díj A kormány a közigazga­tásban az Illetmény ala­pok változtatásával beis­merte, hogy az eddigi bér­politikája csődöt mondott. A tavalyi illetménytáblák befagyasztása tarthatat­lan. Somogy megye Fehér József a Magyar Köz- tisztviselők és Közalkalmazot­tak Szakszervezetének főtit­kára mondta ezt tegnapa So­mogy megyei szervezet érte­kezletén. Hozzátette: a kor­mány és a szakszervezet ellen­tétes oldalon áll, de legalább tárgyalni lehetne. A közalkal­mazottak és köztisztségvise­lők illetmény alapjának eme­lési mértékével a szakszerve­zet nem ért egyet, követeli a tizenöt százalékos emelést. Minden eszközzel tiltakozik a létszámleépítés ellen. A kér­dés csak az, hogy a kormány hajlandó-e negyven milliárd forintot adni a közalkalma­zotti dolgozók béremelésére. Ez - mondta - a Postabank támogatásának a harmada. Beszélt még az etikai kódex megalkotásának fontosságá­ról, de mint mondta, ezt nem a kormánynak, hanem a szak- szervezetnek kell létrehoznia. Egy etikátlan kormány - állí­totta - nem várhatja el, hogy etikus közszolgálata legyen, hiszen a kormány követel és szankcionál, de anyagi támo­gatásra nem hajlandó. Ez a fő­titkár szerint elfogadhatatlan magatartás. Szarka Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom