Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-15 / 241. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. október 15., péntek Ágyú vigyáz Berzencére Két rézágyút készítettek Mosonmagyaróváron az országos önté- szeti és kohászati egyesületnél, mindkettő a Gábor Áron-féle rézágyú hiteles másolata. Az egyiket a híres székely ágyúöntő szülőfalujába vitték, a másikat pedig — Huszics Györgynek, egy elszármazott polgárnak köszönhetően — Berzencére. A Gábor Áron-féle rézágyút az általános és zeneiskola parkjában állították föl. fotó: nagy László Munkát vár a Dráva mente Mind az országos, mind a Több mint húszmillió forint hét épületre Felújították az otthont Cserepezik a hivatalt Új tetőt kap a szuloki polgármesteri hivatal, mert a régi beázik; tegnap munkához láttak a mesterek. A tetőjavításra 1 millió 300 ezer forint támogatást nyert a falu. A költsége 2 millió 277 ezer forint lesz. Könyvtári hetek Barcson Az őszi könyvtári hetek keretében Küszöb nélkül címmel a szolgáltatásait mutatja be a barcsi bibliotéka. Elsősorban azokat várja, akik még nem tagjai a könyvtárnak, de minden olvasójának tudnak újat mondani. A program része az internet kedvezményes elérése, a videokazetta-kölcsönzés és CD-ROM bemutató. Alacsony a Dráva szintje Egy hét óta alacsony a Dráva vízszintje. Őrtilosnál mínusz 16 centimétert, Barcson 68, Drávaszabolcsnál 171 centimétert mértek. A folyóvíz hőmérséklete 12-13 fok. Kastélymentő festmények Eladásra kínálják a babócsai alkotótáborban készült munkákat, s a pénzt a kastély felújítására fordítják. A képek egy része most a kastélyban van kiállítva, a többi a barcsi munkaügyi kirendeltség épületében látható. Bográcsparti időseknek Bográcspartira hívták meg tegnap Berzencén a Szeretet szociális otthon lakóit. A szervezők szabad téren főzték az ételt, s játékokkal és vetélkedőkkel várták az otthon lakóit az idősek hónapjának rendezvényei keretében. Költözik a sátortábor 2300 négyzetméternyi szabad területi jelölt ki az önkormányzat az új piactér helyéül, s ott megfelelő körülményeket — egyebek közt pultrendszert — biztosít a vásározóknak. A testületi döntés szerint a teljes sátorvárosnak át kellett költöznie a kijelölt helyre. Oldalszerkesztő: Nagy László megyei átlagot jóval meghaladja a Dráva menti munkanélküliség. A megye keresőképes lakosságának hét százaléka munkanélküli, az itt élőknek majdnem húsz százaléka; 1957 ember keresi hiába a megélhetését. Itt a települések között is nagyok a különbségek. Dráva mente Kevés a munkahely. így a munkanélküliek számát még olyan nagy községekben, mint Csokonyavisonta és Darány, sem sikerült 15 százalék alá csökkenteni. A legrosszabb a helyzet a kis falvakban. Drá- vagárdonyban meghaladja a 30 százalékot a munkanélküliség, Istvándiban s Rinyaúj- népen a 28 százalékot, Somo- gyaracson a 33 százalékot. A térségben ez a falu a csúcstartó. A négyből három zsák- település, s mindegyikben sok a cigány — tudtuk meg VuFölfedezték a külföldi családok a Dráva mente eldugott faluját. Néhány már betelepült, és jönnek az újabb német érdeklődők is. RlNYAÚJNÉP A nyolcvan lelkes kis falu — félúton Nagyatád és Barcs között - nehezen megközelíthető zsáktelepülés. Ennek ellecseta Balázstól, a barcsi munkaügyi kirendeltség munkatársától. Barcson jobb a helyzet. Itt csak a lakosok 8,35 százaléka próbál hiába elhelyezkedni. A 26 település közül Barcs kivételével csak egy helyen kisebb a ráta tíz százaléknál. Bélaváron az embereknek alig 4,38 százaléka van munka nélkül. Újfalvi Jánosáé nére fölfedezték a külföldiek. Egy német család már az egész évet itt tölti, mások csak nyaralónak vásároltak házat, és most újabb két külföldi család keres eladó telket a községben. — Bár aránylag közel van a csokonyavisontai fürdő, még sem ez vonzza ide a külföldieket - állítja Kiss Józsefné polgármester. — Szinte mind azt mondják: az eldugott falu polgármester szerint ez annak is köszönhető, hogy ők tisztába tették a feketemunkát. — Ismerjük a falubelieket; tudjuk, ki dolgozik feketén. S megbeszéltük velük, hogy lemondanak a segélyről. A másik ok: nálunk kevés a cigány. Mert a legtöbb településen a népes roma családok is rontják a munkaügyi statisztikákat. nyugalma és természetesen a jó levegő fogta meg őket. A falunak ebből sok haszna nincs, csak az, hogy a házakat rendbe teszik, és a munkára helybelieket fogadnak föl. Áz első külföldi telepesei már az egész évet itt töltik. Mint mondták: elkívánkoztak Németföldről, bejárták az egész világot, s éppen ilyen eldugott, békés helyet kerestek. Véglegesítették a kálmán- csai Fehér Akác szociális otthon működési engedélyét. Ilyen mindössze kettő van a megyében. Mindez több mint húszmillió forintjába került a fenntartó megyei önkormányzatnak. KÁLMÁNCSA Felújították az otthon hét épületét, s új mosodát is kapott az intézmény. Tíz új dolgozót vettek föl, s jobbak a körülmények. Most 95-en lakják a kálmáncsai szociális otthont. Közülük 38 a szenvedélybeteg, 15 a mozgássérült, a többi nyugdíjas. Hét épületben helyezték el őket, három- vagy négyágyas szobákban. — Ötmillió forintot költöttünk a 100-120 éves épületekre. Ebben benne van a lépcsőfeljárók átalakítása is, amely megkönnyíti a tolókocsik közlekedését. Az új mosoda megA német nyelvoktatást az első osztályban, a nyelvhez szoktatást már óvodában kezdik Szulokban. Számottevőek az eredmények is. Szülök Már az elsősök is heti öt tanórában tanulnak németül az iskolában. S eredménye is van: minden évben több nyolcadikos tesz nyelvvizsgát. — Bár sváb falu ez, otthonról nem sok nyelvismeretet hoznak a gyerekek — mondta Flender Mihályné iskolaigazgató. — Nem idegen azért nekik a német nyelv, az iskola azonban inkább csak az óvodából hozottakra alapozhat. építése 14,5 mülió forintba került; a minisztérium kétmillió forinttal támogatta — mondta Sándor Miklós igazgató. — A régi mosoda sem marad üresen; itt társalgót alakítunk ki a szenvedélybetegeknek. Hamarosan elkészülünk ezzel is. A létszám sem volt elegendő, így tíz új dolgozót vettek föl. Két szakorvossal is bővült az állomány, ők éppen a héten kezdték meg a rendelést. Mind a belgyógyász, mind az ideg-elme szakorvos Barcsról jár tó Kálmáncsára. A változás eredményeképpen megfelelő színvonalú az ellátás az otthonban, s így megkaphatja az eddig ideiglenesen működő intézmény a végleges működési engedélyt. A megyében eddig csak a pata- lomi és a kálmáncsai otthon jutott el erre a szintre. Egy kevés üröm is vegyül az örömbe: emiatt elesnek majd egy sor pályázati lehetőségtől is. A tanórákon ismerik meg a hagyományokat is. Ezeket az órákat a falumúzeumban tartják, s erre támaszkodva működnek az iskola hagyomány- őrző csoportjai. Bár több a diák, mint tavaly, még mindig kevés a gyerek. A kis osztályokat csak a nemzetiségi iskolának járó támogatással tudják fenntartani. Továbbra is nyolc osztály tanul itt, s a helybeliek mellett vannak kálmáncsai gyerekeink is. Ami új: zeneiskolai képzés is indult. Fa- és rézfúvós hangszereken, meg dobon tanulnak muzsikálni a nebulók. A másik újdonság, hogy közalapítványt hoztak létre nemrég az iskola és az iskolások javára. Iskola két keréken Kerékpárra ült a fél iskola Darányban, és a 60 diák Cseresznyés Géza igazgatóhelyettes vezetésével kerekezett le a Dráva mentén a szentborbási vízmesterházig. A pihenőkön tábortűznél szalonnát is sütöttek. Munkanélküliek a keresőképes lakosság arányában Rinyaújnép telepesei Korán kezdik a nyelvtanulást a sváb falu diákjai Tanóra a múzeumban Tojás és piac van, áram azonban nem mindig Bizakodó tésztagyártók A piacuk már biztos, az áramuk azonban erősen ingadozik a szentgyörgyi tésztagyártóknak. ÜOMOKSZENTGYÖRGY Átvészelte a somogyi piac átrendeződését a Mazáné tésztája. A külföldi üzletláncok megjelenése ugyan nem javított a homokszentgyörgyi üzem helyzetén, de a megszűnő cégek sem rántották magukkal. A Mecsek Fü- szért révén versenyben maradtak a szentgyörgyi száraztészták a Dél-Du- nántúlon. Most a továbblépésen töri a fejét Maza Jánosné, az üzem tulajdonosa. Beruházott, s a tarhonyával és a fodros nagykockával bővítette az üzem termékeinek sorát. — Ez a beruházás könnyebbé tette a munkát és higiénikusabbá a gyártást — mondta. — Az automata tésztaszeletelő beállítása 1,2 millió forintba került. Aki nem fejlődik, az lemarad; ezt szem előtt kell tartani. Jellemző adat a homokszentgyörgyi lakosság foglalkoztatására, hogy 12 dolgozójával a tésztaüzem a falu egyik vezető munkáltatója. Ugyanakkor nem is próbál létszámot növelni a tulajdonos; azt mondja: úgyis hiába. — A munkanélküliek zöme már egyáltalán nem akar dolgozni. A tésztaüzem hétköznapjait mostanában a térségben ismét szinte mindennapossá váló energiakimaradások nehezítik. — Az áramszünet a tésztagyártásban is sokba kerül — mondta Maza Jánosné. — Nemcsak azért, mert késlelteti a munkánkat, hanem főleg amiatt, mert a beszáradt tészta tönkre teszi a berendezéseket. Gyorsabbá vált a munka. Képünkön: a sikeres száraztésztát csomagolják fotó: nagy László Elsimítják az utat Utat egyengetnek Istvándiban, mivel a régi 6- os felülete igen rossz. ISTVÁNDI Önkormányzati beruházásban kijavítják a falut átszelő régi 6-os utat. A héten munkához is láttak a helybeliek. A malomtól a temetőig vezető szakaszon már igencsak meglátszott a dolgos kéz hiánya. — Az autóbuszsofőrök is reklamáltak már az istvándi útviszonyok miatt — mondta Ben- csik János polgármester. — Most feltöltjük az úton éktelenkedő jókora gödröket is. Minderre 800 ezer forintot nyert a falu területfejlesztési pályázaton. N. L.
