Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-25 / 224. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VlLÁGTUKÖR 1999. szeptember 25., szombat Hírek Jobboldali pártok a konzervatív értékekről Hírháttér Kitüntetéseket adott át a New Yorkban tartózkodó Martonyi János magyar kül­ügyminiszter. A Magyar Köz­társaság Érdemrendjének tiszti keresztjét vehette át John Willi­am Shirley nyugalmazott ame­rikai nagykövet, és Marton Endre nyugalmazott újságíró. A szélsőséges pártok léte és erőre kapása Európának egyik fenyegető problémája, amivel az Európa Tanácsnak komo­lyan és szakszerűen kell foglal­koznia. A beterjesztett anyag azonban szakmai hibái miatt alkalmatlan a vitára, ezért adta vissza átdolgozásra a közgyű­lés - jelentette ki Strasbourg- ban Surján László, a magyar delegáció vezetője. Új ellenállási stratégiát dol­goznak ki a csecsének, ha nem sikerül az oroszokkal hamaro­san tárgyalóasztalhoz ülniük - jelentette ki pénteken Aszlan Maszhadov. A csecsen elnök néhány órával azután nyilatko­zott erről, hogy az orosz légi­erő Groznij délkeleti peremke­rületeit és a fővároshoz közeli Szamaski települést bombázta. Az incidensben 11 ember vesz­tette életét. Kórházba került néhány nap­pal az általános választások előtt Viktor Kiima kancellár után Rudolf Edlinger pénzügy- miniszter is. A politikus az Osztrák Szociáldemokrata Párt második élvonalbeli személyi­sége. Edlinger egy kampány- rendezvény után fordult orvos­hoz, mert rosszul érezte magát. Az Európai Unió 2002-ben kész lehet az új tagok felvételé­re - jelentette ki a bővítésért fe­lelős biztos. Günter Verheugen szerint Brüsszel megteremtette a bővítés pénzügyi feltételeit, a közösség intézményi reformja pedig a jövő év végén lezárul. A koszovói albánoknak fel kell adniuk a függetlenség ál­mát, s meg kell elégedniük en­nél kevesebbel - szögezte le Javier Solana, a NATO távozó főütkára. Álláspontját a spa­nyol politikus azzal magyaráz­ta, hogy ha a nemzetközi kö­zösség megengedi a határok megváltoztatását Szerbia déli részén, nehéz lenne megakadá­lyozni a politikai széttöredezést a Balkán többi részén, sőt Oroszországban. Románia érdemeit méltatta a jugoszláviai konfliktus idején a Bukarestben tartózkodó Gerhard Schröder német kan­cellár, egyúttal sürgette az or­szág gazdaságának reformját, amennyiben föl akar zárkózni az Európai Unió tagjelöltjeinek csoportjához. Orbán Viktor kezdeményezése A hajógyári munkások emlékművének megkoszorúzásá­val kezdődött a közép-európai jobbközép pártok vezetői gdanski találkozójának második munkanapja. A patinás régi tanácsháza kon­ferenciatermében megtartották a 2. plenáris ülést, amelyet Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnök vezetett. Landsbergis felolvasta Václav Klaus volt cseh miniszterel­nöknek a találkozó résztvevői­hez intézett üdvözletét, majd rövid megnyitóbeszédében visszatekintett a közép-európai demokratikus átmenet előz­ményeire és az elmúlt 10 esz­tendő legfontosabb térségbeli eseményeire. Mart Laar észt miniszterelnök a társadalmi, gazdasági reformokról beszélt, aláhúzva a hagyományos kon­zervatív értékek - a család, a nemzeti kultúra, az anyanyelv, a környezet védelme - szere­pét ezek megvalósításában. Mikulás Dzu-rinda szlovák mi­niszterelnök a közép-európai stabilitás és biztonság kérdése­iről fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta, hogy reményei szerint országa az Európai Unió decemberi csúcsértekez­letén, Helsinkiben bekerül a csatlakozásra meghívott orszá­gok első körébe, illetve 2001-2002-ben a NATO-bőví- tés második hullámába. Lojze Peterle volt szlovén miniszter- elnök, a szlovén keresztényde­mokrata párt vezetőjie a közép­európai jobbközép pártok fel­adatairól szólva kiemelte a ha­gyományos európai keresz­tény értékek fontosságát a re­formok megvalósításában. Orbán Viktor miniszterel­nök, a Fidesz-MPP elnöke a dé­li órákban érkezett meg Gdanskba. A magyar politikus volt egyébként a tanácskozás egyik kezdeményezője, ami­kor májusban Mariim Krzak- lewskivel, a lengyel Szolidari­tás Választási Akció elnökével találkozott. A magyar kor­mányfő a pénteki munkana­pon méltatta politikustársai te­vékenységét. India választ Ahány akta, annyi sors A hét végén Berlinben megnyitják a nagyközönség számára az egykori NDK titkosszolgálatának az archívumát. A Stasi-iratok iránt magánemberek, kor­mányhivatalok, igazságügyi szervek, a rendőrség, a kutatók és az újságírók körében nagy az érdeklődés. fotó: feb/reuters Szerencsés szerencsétlenség Túlfutott az ausztrál légitársaság Boeing 747-es gépe - az erős vihar miatt - a bangkoki nemzetközi repülőtér leszállópályáján. A fedélzeten tartózko­dó 407 utast és a személyzet tagjait sérülés nélkül sikerült kimenteni. FOTÓ: FEB/REUTERS Hatszázmillió voksolásra jogosult polgár, nyolcszázezer szava­zóhelyiség, öt héten át lebonyolított választási csata, négyezer jelölt - már a számok is jelzik, mekkora politikai küzdelem rejlik a szeptember elejétől tartó indiai választások mögött. Ám ez aligha csodálható, hiszen a szubkontinensnyi dél-ázsiai államot - a maga immár egymilliárd fölé emelkedett lakossá­gával - gyakran emlegetik a világ legnépesebb demokráciája­ként, ahol három éven belül most harmadszor mérkőznek meg a jelöltek az újdelhi törvényhozás posztjaiért. A szavazóknak azt kell eldönteniük, hogy bizalmat adnak-e a tavasszal megbuktatott Atal Bihari Vadzspájinak, aki a hindu nacionalista erők vezetőjeként tett szert komoly népszerűség­re. A most ügyvezetőként ténykedő miniszterelnök esélyei jócskán megnőttek, amikor engedményt nem ismerő magatar­tást tanúsított az elmúlt hónapok kasmíri válságában, kemény vezetőként lépve fel az Újdelhi által felpanaszolt pakisztáni be­szivárgásokkal szemben. Sok jó pontot szerzett mindezzel fő ellenfele, az olasz származású Sonia Gandhival szemben, aki a hajdani kormányfő, Radzsiv Gandhi özvegyeként vette át a Kongresszus Párt irányítását. Az esélyek Vadzspájinak ked­veznek, s az október 3-ai eredményhirdetés i bin alighanem ő lehet a győztes. Soniát egyaránt sújtja külfcl i illetve női mi­volta és pártja züált helyzete. Könnyen lehet .ehát, hogy az új­jáalakuló parlament alig fog különbözni elődjétől. Az igazi dilemmákra - a népességrobbanásra, a gazdasági elmaradottságra, a vallási és a nemzetiségi ellentétekre - óha­tatlanul kevesebb idő és figyelem jutott az elhúzódó kam­pányban. Pedig Indiában ezeket a problémákat illetné meg az elsőbbség a nacionalista versengéssel szemben, mert csak megoldásukkal haladhat az ország a remélt sikeresebb jövő fe­lé. Szondy Gábor Katonáink Pristinában Az Országgyűlés kedden tár­gyal arról a határozatmódo­sításról, amely a napokban Magyarországra érkezett tíz holland vadászrepülőgép át- repülését engedélyezné. Bár az átrepüléseket korábbra tervezték, a hollandok csak a határozatmódosítás elfogadását követően, legkorábban kedden indulhatnak Szlovéniába - mondta a Honvédelmi Minisz­térium szóvivője. Erdélyi Lajos szerint nem a parlament há­romhetes munkarendje miatt, hanem azért nem kaphatta meg a holland légierő az Országgyű­lés hozzájárulását, mert a kér­dés megvitatása nem fért bele az első hét munkarendjébe. A minisztérium sajtótájékoz­tatóján Papp Gyula alezredes, a Koszovóban tevékenykedő ma­gyar honvédségi kontingens parancsnoka elmondta: a ma­gyar békefenntartók működése az év végéig 4,5 milliárd forint­jába kerül a tárcának, a további­aknak pedig négymilliárd forin­tos éves költséggel számolnak. A híresztelésekkel szemben nincs szó luxuskörülmények­ről: a sátrakban hagyományos vaságyak állnak, s az egyetlen szórakozást a „csocsónak” be­cézett asztali futball biztosítja. A szélsőséges időjárás miatt mindamellett indokolt, hogy a konténerépületek falát kétsze­resen is szigetelték. Nyáron ugyanis nem ritka a negyven foknál magasabb hőség, télen pedig akár mínusz húsz fok is lehet. A hajnalok már most is csípősek. Munkatársunk kérdésére a parancsnok kifejtette: a civilek­kel csak szórványosan érint­keznek a magyar katonák, pél­dául amikor útépítéshez mur­vát szállítottak egy közeli tele­pülésről. E találkozásokból azonban az szűrhető le, hogy a koszovói lakosság barátságo­san fogadja a kontingens tagja­it. Különösebb veszélynek nin­csenek kitéve, bár előfordult, hogy szétszórt kézigránátokra és almákra bukkantak. Erdélyi Lajos szóvivő meg­említette: Szabó János honvé­delmi miniszter a NATO védel­mi minisztereinek torontói ta­lálkozóján beszámolt a tenniva­lókról. Hazánk a koszovói had­műveletek során olyan tapasz­talatokat gyűjtött, amelyeket kamatoztathat a tervezett had­erőreform végrehajtása során. Magyarország - mint az euró­pai biztonsági térség része és jövendő EU-tag - támogatja egy hatékony európai védelmi rendszer létrehozását. A tárca vezetője szerint a földrész biz­tonsága és stabilitása nem kép­zelhető el Délkelet-Európa poli­tikai és gazdasági integrálása nélkül. A jövő biztonsági kihí­vásait a koszovói típusú válsá­gok jelentik, amelyek kezelése a NATO védelmi képességének felülvizsgálatát igénylik. A halálbüntetés ellenzői Az Egyesült Államokban mind többen szorgalmazzák, hogy tiltsák be a villamosszókben történő kivégzést, mert „ez a kínos halál méltatlan a hu­szadik századhoz”. Egy 160 kilós óriás férfi a 2700 voltos áramütés hatására szinte szétszakította bilincseit, úgy vonaglott a villamosszékben, orrából, füléből vér folyt. A flo­ridai kivégzés szemtanúi hor- rorshow-ként írták le a látotta­kat. 1924 óta 241 ember végezte életét villamosszékben Ameri­kában. Számuk csökken, mivel az USA 50 állama közül már csak négyben alkalmazzák ki­zárólagosan ezt a kivégzési mó­dot. Amióta az Egyesült Álla­mokban a 70-es években újra bevezették az addig egy időre eltiltott halálbüntetést. Nem­csak azért, mert a nem ritkán brutális kivégzések emberhez méltatlanok, hanem azért is, mert egyáltalán nem ritkák a té­vedések. Az elmúlt évtizedek­ben 82 olyan ember ítéltek ha­lálra, akiről később kiderült, hogy ártatlan. Nagy részük a fellebbezési eljárásnak köszön­hetően életben maradt, de vol­tak vétlenül kivégzettek is. Tekintettel a súlyos bűnözés változatlan magas arányára, az igazságszolgáltatásban sokan elleneznek mindenfajta enyhí­tést. A floridai bírónő, akihez panaszt nyújtottak be a villa­mosszék okozta kínok miatt, kijelentette: lehet, hogy ez „kel­lemetlenségeket” okozott az el­ítéltnek, de nem lát okot arra, hogy a berendezést ne használ­ják tovább. A Tvr-hét és a Party közös nyereményjátéka népszerű * A TV nézés d programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsonsmertető, legtöbb háttérinformáció a Tvt-lét-ben. Moszad és a PR Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad évtizedeken át annyira távol tartotta magától a nyilvá­nosságot, hogy még vezetőjé­nek nevét sem közölte. Közben a szervezet olyan huszárvágá­sokat hajtott végre, amelyek ré­vén óriási tekintélyre tett szert. A jelek szerint változnak az idők, mert bejelentették: a jövő­ben a Moszad nagyobb súlyt helyez a PR-tevékenységre, és saját szóvivőt alkalmaz. A gon­dolat akkor vetődött fel, amikor a szolgálat balsikerű akciók so­rozatát hajtotta végre Ammantól Nicosiáig. A végső lökést a svájci fiaskó adta, ahol arab és más „célszemélyeknél” lehallgató-készülékeket akartak felszerelni, de öt ügynök lebu­kott. Maradt tehát a bevált re­cept: ha baj van a gyakorlattal, erősíteni kell a PR-munkát. (Réti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom