Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 MÁRCIUS 15. 1999. március 13., szombat Feledhetetlen történelmi személyiségek néznek le ránk a budapesti Várban A szabadságharc korhű tükörben Az aradi vértanúk a múzeumban is fő helyet kaptak Az óvodástól az aggastyánig, a szerény műveltségű embertől a történelmi ínyencségeket kutató tudósig mindenki fantáziáját igyekszik megmozgatni az a gyűjtemény, amelyet az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc emlékére a budai Várban lévő Hadtör' téneti Múzeum nyolc tér méhen rendeztek be. A mintegy ötven restaurátor közreműködésével, részben közadakozásból született kiállítást az ötlet szellemi atyja, Kedves Gyula őrnagy a „nemzet kiállításának” tartja. Hogy miért, az rendhagyó tárlatvezetéséből kiderül.- Célunk, hogy mindenki találjon kedvére valót - mondta a történész. - Aki csak félórára ér rá, lehet, hogy megelégszik mondjuk a polgári otthon hangulatát árasztó korhű szobabelső megcsodálásával, s nyugtázza: „Hát ezért harcoltak eleink.” Mások Damjanich szablyájára vagy az aradi vértanúk egyikének, Vécseynek a kitüntetéseire kíváncsiak, megint mások talán a tápióbics- kei csata terepasztalra varázsolt jelenetein álmélkodnak. Az igazi csemegére vadászó hozzáértők sem panaszkodhatnak: láthatják például Szemere Bertalan Kossuth Lajosnak írt, a tiszafüredi eseményekről szóló levelét, de sikerült megszereznünk a Görgey leváltásának körülményeit tisztázó leveleket is. A kiállítási anyagot logikai és időrendi csoportosításban osztották el a nyolc teremben. Az első helyiségben felsorakoztatott fényképek, dokumentumok jóvoltából a forradalom kitörésének okaira derül fény, majd három termen át a hadsereg szervezésének és ellátásának részleteibe „kukkanthatunk be”.- Nem is értem, min alapszik az a tévhit, hogy kaszáskapás népség vette fel a harcot a nála felszereltebb ellenséggel - magyarázza kísérőm. - Valóságos csoda, ahogy az iparral és önálló hadsereggel nem rendelkező ország a semmiből megteremtette a császári haderővel sikerrel szembeszálló seregét. Mert katonáink a körülményekhez képest igenis jól felszereltek voltak, sőt, gondos orvosi ellátásban is részesültek. A szabadságharc katonai és politikai eseményeit időrendben felidéző dokumentumokat két terembe gyűjtötték össze - a falakról olyan feledhetetlen történelmi alakok néznek vissza ránk, mint Bem apó. Tovább sétálva a 48-as legenda bontakozik ki előttünk. Kiállítottak például egy, az emlékezetes 1989. március 15-ei felvonuláson (tüntetésen) készült fotót, de nemcsak a tiltott, hanem a szabad megemlékezéseknek is nyoma maradt. Összesen 120 milliót költöttek a kiállításra, illetve az infrastruktúrára. A bemutatott dokumentumok nagy része a Hadtörténeti Múzeum saját tulajdonát képezi, de a Nemzeti, a Mezőgazdasági és a Közlekedési Múzeum, valamint több magánszemély is „besegített”. Néhány - főleg a vértanúk emlékét idéző - darabot az aradi múzeumból, illetve a kolozsvári volt ereklyegyűjteményből vettek kölcsön. Igen kalandos úton, mondhatni, véletlenül leltek rá az olasz légió zászlajára, amit 150 év óta most először láthat újra magyar szem. Az egykori parancsnok, báró Monti családja lakásának padlásán lapult a különleges ereklye, a családtagok nem is sejtették, hogy egy másik nemzet számára igen becses darabot raktároznak. Amikor kiderült a „titok”, az utódok készséggel adták kölcsön a lobogót a múzeumnak. A tárlatot 10 év körüli gyerekek rajzai zárják. A kicsik a maguk módján azt vetették papírra, kinek mi jut eszébe a forradalom és szabadságharcról. A rajzpályázat nyertesei viszontláthatják művüket, mások eltették emlékbe a nem mindennapi alkotást. Talán időnként előveszik, mint ahogy remélni lehet azt is, hogy olykor a felnőttek is szánnak egy kis időt az emlékezésre. Nekik is segít a Hadtörténeti Múzeum kiállítása. Takács Mariann Egy mondatok a sajtószabadságról A Magyar Újságírók Országos Szövetsége megkér dezte, miként vélekednek a sajtószabadságról a magyar sajtóban. íme a válaszok. A sajtószabadság = transzpa- rencia, „átláthatóság” (Bank és Tőzsde) „... a kormány bármi áron minden eszközzel maga alá akarja gyűrni a legfontosabb médiákat (Deutsch Tamás, Népszabadság, 1992. Nov. 30.)” (Beszélő) — „Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs szabadság.” (Blikk) — „Mindenek előtt az ember.” (Duna Tv) — „A körkérdés megfogalmazásának ténye pontosan jelzi a sajtó szabadságának fokát: beszélhetünk, írhatunk róla! (Fejér Megyei Hírlap) - „A sajtószabadság: a mindenkori hatalom befolyásától mentes újságírás.” (FEB) — „A sajtószabadság a közélet szíve: ha ez a szív meggyengül, a demokrácia is elerőtlenedik, ha pedig elhallgat: az eredmény a demokrácia halála lenne. ” (Hetek) — „Más megszorító szabályozást nem ismerünk, mint a közvélemény által gyakorolt cenzúrát.” (Jefferson) (Heves Megyei Hírlap) — „Csak az az újság szabad, amely kizárólag olvasóit, és nem a mindenkori hatalmat szolgálja.” (Képes Újság) — „Sajtószabadság a hír győzelme a hatalom felett” (Kisalföld) — „A sajtószabadság olyan, mint a nagylány tisztessége. Akkor van, ha nem beszélnek róla.” (Kiskegyed) — „A sajtószabadság az, ha minden nézet méltó nyilvánosságra találhat” (Kossuth Rádió) — „A szabad sajtóban mindenki arról ír, amit fontosnak tart, s nem arról, amiről szabad.” (Magyar Hírlap) — „Illyések és pofonok különbözők, de: hol sajtószabadság van, ott szabadság van” (MaNcs) — „Csak a jól fizetett újságírót nem lehet megvenni.” (Metro) — „A sajtószabadság éppoly nélkülözhetetlen része életünknek, mint amennyire a sport kell hogy legyen a modem ember mindennapjainak.” (Nemzeti Sport) — „A sajtószabadság mindig viszonylagos. Ezért van értelme küzdeni érte.” (Népszabadság) — „A sajtószabadságról 1999-ben sem mondhatunk mást, mint hogy: KÍVÁNJUK!” (Népszava) — „A márciusi ifjak felejthetetlen emléke a harmadik évezred vívmánya (lehet).” (Nógrád Megyei Hírlap) — „Felháborodni nem személyes sérelmekért, elvi alapon lehet. A sajtószabadság a jó szándék közzététele, érvényesítésének lehetősége. Sajtó- szabadság ott van, ahol nem az üzleti szempontok és a hallga- tottsági-olvasottsági mutatók fontosak.” (Petőfi Rádió) — „A sajtószabadság a lehetőség és a felelősség egysége: fent és lent.” (Somogyi Hírlap) — „Objektív, önkontrolion működő hiteles tájékoztatás.” (Story Magazin) — „A sajtó- szabadság jó dolog, de nem könnyű elviselni.” (Új Néplap) — „Sajtószabadság? Ha a sajtót nem küldik (kényszerszabadságra.” (Vasárnap reggel) — „A tollforgatóktól a hatalom szereplői gyakran azt várják el, hogy kizárólag a tőlük hallott vagy általuk megmagyarázott tényeket adják közre, holott az újságírás a második évezred végén is lényegesen több ennél.” (24 óra) — „Igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz” (168 óra) — „Sajtószabadság = kormány a négyzeten mínusz alkotmány- bíróság + ab osztva kuratórium + felügyelőbizottság mínusz olvasó. Mindez gyök alatt.” (Hócipő). ÜNNEPI PROGRAMAJÁNLÓ Megyeszerte megemlékezéseket tartanak e napokban, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 151. évfordulóján. Ezekből ajánlunk. Kaposváron március 15-én 8.30 órakor a Széchenyi téren kezdődik a koszorúzás. 9 órakor a Petőfi téren a honvédzenekar, a Déryné társulat, a 12. Nádor huszár hagyományőrző egyesület közreműködésével koszorúznak. 10 órakor a Kossuth téren Szita Károly polgármester mond ünnepi beszédet; az említettek mellett a Somogy Táncegyüttes és a népzenei együttes lép föl. Balatonbogláron 15-én 11 órakor kopjafa együttest avatnak a Fischl-ház előtti téren. 18 órakor a Lengyel-Magyar Barátság Házában dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke Somogy zászlóját és címerét adományozza a városnak. Fonyódon a várossá válás 10. évfordulóját is ünnepük 13-án. 10 órától a tíz éves fonyódi gyerekeket köszöntik. Fél 4-kor nyitják meg Erdélyi Ernő festőművész kiállítását, fél 6-kor kezdődik a megemlékezés a gimnázium aulájában. Dr. Gyenesei István megyezászlót és címert ad át a tíz éves városnak. Vasárnap 10 órakor emlékligetet telepítenek a palánkvárban, fél 12-kor helytörténeti fotókiállítás nyílik a kollégiumban. Délután 15.30-tól nemzetközi kórustalálkozó a gimnázium aulájában. Este 7 órától fáklyás felvonulás és koszorúzás az általános iskola előtti kopjafánál. Lengyeltótiban a Fodor András Általános Iskolában ma versmondó verseny lesz, történelmi és irodalmi vetélkedő zajlik, és rajzversenyt rendeznek a forradalom és a szabadságharc témakörében. 18 órakor a névadóra emlékeznek és a színházteremben ünnepi műsorral várják az érdeklődőket. Bodrogon vasárnap 16.45-kor a kultúrházban kezdődik az ünnepi műsor, amelyben a fiatalok lépnek fel. Ekkor adják át a Bodrog községért és a Bodrog község díszpolgára kitüntetést. Barcson hétfőn 17 órakor kezdődik a városi ünnepség a Deák Ferenc iskola tanulói közreműködésével, majd 18 órától fáklyás felvonulással folytatódik a megemlékezés. A felvonulók koszorút helyeznek el a szabadidő központban lévő 48-as emlékműnél. Csurgón 15-én 17 órakor a közösségi házban tartanak megemlékezést, majd Dinnyés József önálló műsora következik. A csurgóiak Petőfi Sándor szobránál helyezik el a megemlékezés virágait. Nagyatádon a megemlékezések 17.30-kor a múzeum falán elhelyezett emléktáblánál kezdődnek. A kiállítóteremben Lebó Ferenc kiállítása nyílik. Fáklyás menet vonul a Kossuth szoborhoz, ahol a város lakói elhelyezhetik koszorúikat. Tabon a Tavaszi Fesztivál programjában március 12-18 között tekinthetik meg a városlakók a címerkiállítást a Zichy Mihály Művelődési Központban. 13-án délután három órakor Tusnád- fürdő testvérváros irodalmi műsora, 15-én este hét órakor pedig a városi pedagógusok „Tavaszi koncertje” várja az érdeklődőket. Marcaliban március 15-én fél háromkor kezdődik a megemlékezés a Noszlopy szobornál. Ünnepi beszédet mond és megyezászlót ad át dr. Gyenesei István. Az ünnepség a Tóth Ágoston és a Széchenyi szobornál folytatódik. Délután fél négykor a Városi Kulturális Központban a Baglas és a Calypso közös -Itt élned halnod kell- című közös produkciója várja az ünneplőket. A műsor a Tavaszi Fesztivál nyitó rendezvénye is. Mesztegnyőn a faluházban március 14-én délután három órakor kezdődik az ünneplés. A Mesztegnyői Honismereti Egyesület irodalmi műsorral, a Flagyományőrző egyesület pedig táncos összeállítással készül a bemutatóra. Kossuth hadnagya az izraelita temetőben X Mindössze huszonévesen vett részt a szabadságharc küzdelmeiben az a zsidó fiatalember, akinek sírját ma is tisztelettel gondozzák. Balatonboglár A város izraelita temetőjében van Lővényi Izidor sírhelye. Mindössze annyit tudunk róla, hogy 1827-től 1908-ig élt és honvéd hadnagyként vett részt a szabadságharc csatáiban sok más izraelitához hasonlóan. A halotti anyakönyvi kivonat is nagyon szűkszavú, mert annyit jegyez meg, hogy a nyolcvan- éves aggastyán szülei ismeretlenek és könyvelőként dolgozott. Horváth Aladár bogiári helytörténész tíz éve fedezte fel a sírját, amelyet a város rendbehozott és Szállási Ferenc plébános vezetésével a bogiári cserkészek, illetve a Nosztalgia Nyugdíjas Klub idősei gondozzák. Sírok a Rácfa alatt 48-AS EMLÉKHELYEK A Tetves patak torkolatánál kötött ki István nádor hajója, aki a Kisfaludy gőzösön utazott a császár parancsával. Jellasics horvát bán azonban nem szállt fel a hajóra. Balatonlelle Az ország legnagyobb méltósága Balatonlelle és Szemes között kötött ki a Balaton partján. A császár visszavonulásra felszólító parancsát hozta a horvát bánnak, de Jellasics nem jelent meg a találkozón. A főherceg dolga végezetlenül hajózott el. A történet ma is él a város lakóinak emlékezetében, de kőnyomatos rajzok is tanúskodnak az eseményről, és két osztrák tiszt naplójából is tudhatunk róla. Mindez 1848 szeptember 20-a táján történt. Ekkor Jellasics Szemesen verte fel főhadiszállásának sátrait, mert itt talált postakocsi állomást. A legközelebbi, egy napi járóföldre Kili- tinél volt. A horvát bán a császár engedélye nélkül vonult tehát Kanizsán át és a postaúton keresztül érkezett Lellére. Reguláris csapatok itt még nem állták útját, de a szabadcsapatokkal többször megütköztek. Lellén a római út mentén nyolcvan leilei és bogiári nemzetőr próbálta feltartóztatni a bán vonuló hadát. Az elesett nemzetőrök ma is az itt található Rácfa alatt nyugszanak. A leilei fafaragók tavaly nyáron díszes emléktáblát faragtak a tiszteletükre. Kár, hogy felállítása nem szerepel a város ünnepi programjában. Tengőd Zsebeházi István huszárszázados a település szülötte, később jegyzője volt. Róla nevezték el tavaly az iskolát. A kisdiákok már csütörtökön szavalóversenyen idézték fel az emlékét. Ádánd Roboz István a híres kaposvári laptulajdonos és szerkesztő a mezőgazdasági középiskola kollégiumának helyet adó épületben írta 1849. március 2-án Kossuth-imája című művét. Pénteken a kastély lépcsőjén adtak irodalmi műsort a diákok. Skerletz Tamás igazgató megjegyezte: az utóbbi években azt tapasztalta, hogy az emberek jobban megbecsülték március 15-e napját azokban az időkben, amikor nem volt szabad ünnepelni. Kllitl Somogyi József őrnagy Siófok mai kiliti városrészébe menekült a szabadságharc leverését követően, itt gyógyíttatta sebesülését is. A falu temetőjében helyezték nyugovóra, sírját a róla elnevezett iskolában tanulók pénteken koszorúzták meg. A végzősöket történelemből vizsgáztatták, a fiatalabbak Toldi Miklós és János Vitéz kalandjait elevenítették fel. Siómaros 1894-ben, már Kossuth Lajos halálának évében Balatonszabadi falurészében avatták föl a világon elsőként a kormányzónak emléket állító szobrot. Csány István, a Kossuth-kör elnöke elmondta, hogy 15-én délután 18 órakor kezdődik az iskolások műsora a siómarosi kultúrházban. A Hadtörténeti Múzeum szakembere mond beszédet, azt követően pedig az érdeklődők fáklyákkal vonulnak a szoborhoz, ahol korhű ruhás férfiak állnak díszőrséget. Forradalom Szabadságharcunk 150. évfordulóján „Haloványul a gyáva szavamra... dalom Viharodnak előjele forradalom” Buzdító emlék Petőfi lázas szava fegyverek, eszmék csatáján - népballada biztató harcunk lángoló jelkép - fények forradalmakban most is szívünkre égnek lelkemben izzó, sohasem kétlő hitem bensőmben élő forradalmakig viszem örök a láz és örök a szándék - igaz varázserőddel sorsunkat védő vigasz- szüntelen hallom Petőfi kemény szavát forradalmunk büszke, győzelmes igazát. Szirmay Endre
