Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 MÁRCIUS 15. 1999. március 13., szombat Feledhetetlen történelmi személyiségek néznek le ránk a budapesti Várban A szabadságharc korhű tükörben Az aradi vértanúk a múzeumban is fő helyet kaptak Az óvodástól az aggas­tyánig, a szerény művelt­ségű embertől a törté­nelmi ínyencségeket ku­tató tudósig mindenki fantáziáját igyekszik megmozgatni az a gyűj­temény, amelyet az 1848- 49-es forradalom és sza­badságharc emlékére a budai Várban lévő Hadtör' téneti Múzeum nyolc tér méhen rendeztek be. A mintegy ötven restaurátor közreműködésével, részben közadakozásból született kiál­lítást az ötlet szellemi atyja, Kedves Gyula őrnagy a „nem­zet kiállításának” tartja. Hogy miért, az rendhagyó tárlatve­zetéséből kiderül.- Célunk, hogy mindenki ta­láljon kedvére valót - mondta a történész. - Aki csak félórára ér rá, lehet, hogy megelégszik mondjuk a polgári otthon hangulatát árasztó korhű szo­babelső megcsodálásával, s nyugtázza: „Hát ezért harcol­tak eleink.” Mások Damjanich szablyájára vagy az aradi vér­tanúk egyikének, Vécseynek a kitüntetéseire kíváncsiak, me­gint mások talán a tápióbics- kei csata terepasztalra vará­zsolt jelenetein álmélkodnak. Az igazi csemegére vadászó hozzáértők sem panaszkod­hatnak: láthatják például Szemere Bertalan Kossuth La­josnak írt, a tiszafüredi ese­ményekről szóló levelét, de sikerült megszereznünk a Görgey leváltásának körül­ményeit tisztázó leveleket is. A kiállítási anyagot logikai és időrendi csoportosításban osztották el a nyolc teremben. Az első helyiségben felsora­koztatott fényképek, doku­mentumok jóvoltából a forra­dalom kitörésének okaira de­rül fény, majd három termen át a hadsereg szervezésének és ellátásának részleteibe „kukkanthatunk be”.- Nem is értem, min alap­szik az a tévhit, hogy kaszás­kapás népség vette fel a harcot a nála felszereltebb ellenség­gel - magyarázza kísérőm. - Valóságos csoda, ahogy az iparral és önálló hadsereggel nem rendelkező ország a semmiből megteremtette a császári haderővel sikerrel szembeszálló seregét. Mert katonáink a körülményekhez képest igenis jól felszereltek voltak, sőt, gondos orvosi ellá­tásban is részesültek. A szabadságharc katonai és politikai eseményeit időrend­ben felidéző dokumentumo­kat két terembe gyűjtötték össze - a falakról olyan feled­hetetlen történelmi alakok néznek vissza ránk, mint Bem apó. Tovább sétálva a 48-as legenda bontakozik ki előttünk. Kiállítottak például egy, az emlékezetes 1989. március 15-ei felvonuláson (tüntetésen) készült fotót, de nemcsak a tiltott, hanem a szabad megemlékezéseknek is nyoma maradt. Összesen 120 milliót költöt­tek a kiállításra, illetve az inf­rastruktúrára. A bemutatott dokumentumok nagy része a Hadtörténeti Múzeum saját tulajdonát képezi, de a Nem­zeti, a Mezőgazdasági és a Közlekedési Múzeum, vala­mint több magánszemély is „besegített”. Néhány - főleg a vértanúk emlékét idéző - da­rabot az aradi múzeumból, il­letve a kolozsvári volt ereklye­gyűjteményből vettek köl­csön. Igen kalandos úton, mondhatni, véletlenül leltek rá az olasz légió zászlajára, amit 150 év óta most először láthat újra magyar szem. Az egykori parancsnok, báró Monti családja lakásának pad­lásán lapult a különleges erek­lye, a családtagok nem is sej­tették, hogy egy másik nemzet számára igen becses darabot raktároznak. Amikor kiderült a „titok”, az utódok készséggel adták kölcsön a lobogót a mú­zeumnak. A tárlatot 10 év kö­rüli gyerekek rajzai zárják. A kicsik a maguk módján azt ve­tették papírra, kinek mi jut eszébe a forradalom és sza­badságharcról. A rajzpályázat nyertesei viszontláthatják művüket, mások eltették em­lékbe a nem mindennapi alko­tást. Talán időnként előveszik, mint ahogy remélni lehet azt is, hogy olykor a felnőttek is szánnak egy kis időt az emlé­kezésre. Nekik is segít a Had­történeti Múzeum kiállítása. Takács Mariann Egy mondatok a sajtószabadságról A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége megkér dezte, miként vélekednek a sajtószabadságról a magyar sajtóban. íme a válaszok. A sajtószabadság = transzpa- rencia, „átláthatóság” (Bank és Tőzsde) „... a kormány bármi áron minden eszközzel maga alá akarja gyűrni a leg­fontosabb médiákat (Deutsch Tamás, Népszabadság, 1992. Nov. 30.)” (Beszélő) — „Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs szabadság.” (Blikk) — „Min­denek előtt az ember.” (Duna Tv) — „A körkérdés megfogal­mazásának ténye pontosan jelzi a sajtó szabadságának fo­kát: beszélhetünk, írhatunk róla! (Fejér Megyei Hírlap) - „A sajtószabadság: a min­denkori hatalom befolyásától mentes újságírás.” (FEB) — „A sajtószabadság a közélet szíve: ha ez a szív meggyengül, a de­mokrácia is elerőtlenedik, ha pedig elhallgat: az eredmény a demokrácia halála lenne. ” (He­tek) — „Más megszorító szabá­lyozást nem ismerünk, mint a közvélemény által gyakorolt cenzúrát.” (Jefferson) (Heves Megyei Hírlap) — „Csak az az újság szabad, amely kizárólag olvasóit, és nem a mindenkori hatalmat szolgálja.” (Képes Újság) — „Sajtószabadság a hír győzelme a hatalom felett” (Kisalföld) — „A sajtószabad­ság olyan, mint a nagylány tisz­tessége. Akkor van, ha nem be­szélnek róla.” (Kiskegyed) — „A sajtószabadság az, ha min­den nézet méltó nyilvános­ságra találhat” (Kossuth Rá­dió) — „A szabad sajtóban mindenki arról ír, amit fontos­nak tart, s nem arról, amiről szabad.” (Magyar Hírlap) — „Illyések és pofonok különbö­zők, de: hol sajtószabadság van, ott szabadság van” (MaNcs) — „Csak a jól fizetett újságírót nem lehet megvenni.” (Metro) — „A sajtószabadság éppoly nélkülözhetetlen része életünknek, mint amennyire a sport kell hogy legyen a mo­dem ember mindennapjai­nak.” (Nemzeti Sport) — „A sajtószabadság mindig vi­szonylagos. Ezért van értelme küzdeni érte.” (Népszabad­ság) — „A sajtószabadságról 1999-ben sem mondhatunk mást, mint hogy: KÍVÁNJUK!” (Népszava) — „A márciusi if­jak felejthetetlen emléke a harmadik évezred vívmánya (lehet).” (Nógrád Megyei Hírlap) — „Felháborodni nem személyes sérelmekért, elvi alapon lehet. A sajtószabadság a jó szándék közzététele, érvé­nyesítésének lehetősége. Sajtó- szabadság ott van, ahol nem az üzleti szempontok és a hallga- tottsági-olvasottsági mutatók fontosak.” (Petőfi Rádió) — „A sajtószabadság a lehetőség és a felelősség egysége: fent és lent.” (Somogyi Hírlap) — „Objektív, önkontrolion mű­ködő hiteles tájékoztatás.” (Story Magazin) — „A sajtó- szabadság jó dolog, de nem könnyű elviselni.” (Új Nép­lap) — „Sajtószabadság? Ha a sajtót nem küldik (kény­szerszabadságra.” (Vasárnap reggel) — „A tollforgatóktól a hatalom szereplői gyakran azt várják el, hogy kizárólag a tő­lük hallott vagy általuk meg­magyarázott tényeket adják közre, holott az újságírás a má­sodik évezred végén is lénye­gesen több ennél.” (24 óra) — „Igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz” (168 óra) — „Sajtószabadság = kormány a négyzeten mínusz alkotmány- bíróság + ab osztva kuratórium + felügyelőbizottság mínusz olvasó. Mindez gyök alatt.” (Hócipő). ÜNNEPI PROGRAMAJÁNLÓ Megyeszerte megemlékezéseket tartanak e napokban, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 151. év­fordulóján. Ezekből ajánlunk. Kaposváron március 15-én 8.30 órakor a Széchenyi téren kez­dődik a koszorúzás. 9 órakor a Petőfi téren a honvédzenekar, a Déryné társulat, a 12. Nádor huszár hagyományőrző egyesület közreműködésével koszorúznak. 10 órakor a Kossuth téren Szita Károly polgármester mond ünnepi beszédet; az említettek mellett a Somogy Táncegyüttes és a népzenei együttes lép föl. Balatonbogláron 15-én 11 órakor kopjafa együttest avatnak a Fischl-ház előtti téren. 18 órakor a Lengyel-Magyar Barátság Há­zában dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke Somogy zászlóját és címerét adományozza a városnak. Fonyódon a várossá válás 10. évfordulóját is ünnepük 13-án. 10 órától a tíz éves fonyódi gyerekeket köszöntik. Fél 4-kor nyitják meg Erdélyi Ernő festőművész kiállítását, fél 6-kor kezdődik a megemlékezés a gimnázium aulájában. Dr. Gyenesei István me­gyezászlót és címert ad át a tíz éves városnak. Vasárnap 10 óra­kor emlékligetet telepítenek a palánkvárban, fél 12-kor helytörté­neti fotókiállítás nyílik a kollégiumban. Délután 15.30-tól nem­zetközi kórustalálkozó a gimnázium aulájában. Este 7 órától fák­lyás felvonulás és koszorúzás az általános iskola előtti kopjafánál. Lengyeltótiban a Fodor András Általános Iskolában ma vers­mondó verseny lesz, történelmi és irodalmi vetélkedő zajlik, és rajzversenyt rendeznek a forradalom és a szabadságharc témakö­rében. 18 órakor a névadóra emlékeznek és a színházteremben ünnepi műsorral várják az érdeklődőket. Bodrogon vasárnap 16.45-kor a kultúrházban kezdődik az ün­nepi műsor, amelyben a fiatalok lépnek fel. Ekkor adják át a Bod­rog községért és a Bodrog község díszpolgára kitüntetést. Barcson hétfőn 17 órakor kezdődik a városi ünnepség a Deák Ferenc iskola tanulói közreműködésével, majd 18 órától fáklyás felvonulással folytatódik a megemlékezés. A felvonulók koszorút helyeznek el a szabadidő központban lévő 48-as emlékműnél. Csurgón 15-én 17 órakor a közösségi házban tartanak megemlé­kezést, majd Dinnyés József önálló műsora következik. A csurgó­iak Petőfi Sándor szobránál helyezik el a megemlékezés virágait. Nagyatádon a megemlékezések 17.30-kor a múzeum falán elhe­lyezett emléktáblánál kezdődnek. A kiállítóteremben Lebó Fe­renc kiállítása nyílik. Fáklyás menet vonul a Kossuth szoborhoz, ahol a város lakói elhelyezhetik koszorúikat. Tabon a Tavaszi Fesztivál programjában március 12-18 között tekinthetik meg a városlakók a címerkiállítást a Zichy Mihály Művelődési Központban. 13-án délután három órakor Tusnád- fürdő testvérváros irodalmi műsora, 15-én este hét órakor pedig a városi pedagógusok „Tavaszi koncertje” várja az érdeklődőket. Marcaliban március 15-én fél háromkor kezdődik a megemlé­kezés a Noszlopy szobornál. Ünnepi beszédet mond és megye­zászlót ad át dr. Gyenesei István. Az ünnepség a Tóth Ágoston és a Széchenyi szobornál folytatódik. Délután fél négykor a Városi Kulturális Központban a Baglas és a Calypso közös -Itt élned halnod kell- című közös produkciója várja az ünneplőket. A mű­sor a Tavaszi Fesztivál nyitó rendezvénye is. Mesztegnyőn a faluházban március 14-én délután három óra­kor kezdődik az ünneplés. A Mesztegnyői Honismereti Egyesület irodalmi műsorral, a Flagyományőrző egyesület pedig táncos összeállítással készül a bemutatóra. Kossuth hadnagya az izraelita temetőben X Mindössze huszonévesen vett részt a szabadságharc küzdelmeiben az a zsidó fiatalember, akinek sírját ma is tisztelettel gondoz­zák. Balatonboglár A város izraelita temetőjében van Lővényi Izidor sírhelye. Mindössze annyit tudunk róla, hogy 1827-től 1908-ig élt és honvéd hadnagyként vett részt a szabadságharc csatái­ban sok más izraelitához ha­sonlóan. A halotti anya­könyvi kivonat is nagyon szűkszavú, mert annyit je­gyez meg, hogy a nyolcvan- éves aggastyán szülei isme­retlenek és könyvelőként dolgozott. Horváth Aladár bogiári helytörténész tíz éve fedezte fel a sírját, amelyet a város rendbehozott és Szál­lási Ferenc plébános vezeté­sével a bogiári cserkészek, il­letve a Nosztalgia Nyugdíjas Klub idősei gondozzák. Sírok a Rácfa alatt 48-AS EMLÉKHELYEK A Tetves patak torkolatá­nál kötött ki István nádor hajója, aki a Kisfaludy gő­zösön utazott a császár parancsával. Jellasics horvát bán azonban nem szállt fel a hajóra. Balatonlelle Az ország legnagyobb méltó­sága Balatonlelle és Szemes között kötött ki a Balaton partján. A császár visszavo­nulásra felszólító parancsát hozta a horvát bánnak, de Jel­lasics nem jelent meg a talál­kozón. A főherceg dolga vé­gezetlenül hajózott el. A történet ma is él a város lakóinak emlékezetében, de kőnyomatos rajzok is tanús­kodnak az eseményről, és két osztrák tiszt naplójából is tudhatunk róla. Mindez 1848 szeptember 20-a táján tör­tént. Ekkor Jellasics Szeme­sen verte fel főhadiszállásá­nak sátrait, mert itt talált pos­takocsi állomást. A legköze­lebbi, egy napi járóföldre Kili- tinél volt. A horvát bán a császár en­gedélye nélkül vonult tehát Kanizsán át és a postaúton ke­resztül érkezett Lellére. Regu­láris csapatok itt még nem áll­ták útját, de a szabadcsapa­tokkal többször megütköztek. Lellén a római út mentén nyolcvan leilei és bogiári nemzetőr próbálta feltartóz­tatni a bán vonuló hadát. Az elesett nemzetőrök ma is az itt található Rácfa alatt nyugsza­nak. A leilei fafaragók tavaly nyáron díszes emléktáblát fa­ragtak a tiszteletükre. Kár, hogy felállítása nem szerepel a város ünnepi programjában. Tengőd Zsebeházi István huszárszázados a település szülötte, később jegyzője volt. Róla nevezték el tavaly az iskolát. A kisdiákok már csütörtö­kön szavalóversenyen idézték fel az emlékét. Ádánd Roboz István a híres kaposvári laptulajdonos és szerkesztő a me­zőgazdasági középiskola kollégiumának helyet adó épületben írta 1849. március 2-án Kossuth-imája című művét. Pénteken a kastély lépcsőjén ad­tak irodalmi műsort a diákok. Skerletz Tamás igazgató megjegyezte: az utóbbi években azt tapasztalta, hogy az emberek jobban megbecsülték március 15-e napját azokban az időkben, amikor nem volt szabad ünne­pelni. Kllitl Somogyi József őrnagy Siófok mai kiliti városrészébe menekült a szabadságharc leverését követően, itt gyógyíttatta sebesülését is. A falu temetőjében helyezték nyugovóra, sírját a róla elnevezett iskolában tanu­lók pénteken koszorúzták meg. A végzősöket történelemből vizsgáztatták, a fiatalabbak Toldi Miklós és János Vitéz kalandjait elevenítették fel. Siómaros 1894-ben, már Kossuth Lajos halálának évében Balatonszabadi falurészében avatták föl a világon elsőként a kormányzónak emléket állító szobrot. Csány István, a Kossuth-kör elnöke elmondta, hogy 15-én délután 18 órakor kezdődik az iskolások műsora a siómarosi kultúrházban. A Had­történeti Múzeum szakembere mond beszédet, azt követően pedig az ér­deklődők fáklyákkal vonulnak a szoborhoz, ahol korhű ruhás férfiak áll­nak díszőrséget. Forradalom Szabadságharcunk 150. évfordulóján „Haloványul a gyáva szavamra... dalom Viharodnak előjele forradalom” ­Buzdító emlék Petőfi lázas szava fegyverek, eszmék csatáján - népballada biztató harcunk lángoló jelkép - fények forradalmakban most is szívünkre égnek lelkemben izzó, sohasem kétlő hitem bensőmben élő forradalmakig viszem örök a láz és örök a szándék - igaz varázserőddel sorsunkat védő vigasz- szüntelen hallom Petőfi kemény szavát forradalmunk büszke, győzelmes igazát. Szirmay Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom