Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

Közelről SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Negyedik oldal HÍREK Megújult a könyvtár Befejeződött a megyei és városi könyvtár felújí­tása Kaposváron. Kor­szerűsítették a világítást, kifestették a falakat, s megerősítették a gyer­mekkönyvtár és a hely- ismereti részleg ál­mennyezetét. Az egy hónapos szünet után holnaptól ismét várják a látogatókat könyvet köl­csönözni, folyóiratokat olvasni, zenét hallgatni. A megye legnagyobb té­kájában 500 ezer könyv, 500 féle folyóirat, 10 ezer CD és hanglemez, s több mint száz CD Room és 200 videofilm között válogathatnak az érdeklődők. Ifjúsági bélietek Sike­resen szerepelt a Fil­harmónia Dél-dunántúli Kht a belföldi hangver­senyélet ápolására kiírt pályázaton. A társaság zongorabérleti hangver­senyek rendezéséhez százezer, ifjúsági bérleti hangversenyek Somogy megyei szervezéséhez ugyancsak százezer fo­rint támogatást nyert a Nemzeti Kulturális Alap­tól. A korunk zenéje című sorozathoz két­százezer, ifjúsági bérleti hangversenyekhez a Zengő együttes előadá­sában százezer forintot kapnak. A Nemzeti Kul­turális Alap zenei pályá­zatára 433 pályázat ér­kezett, csaknem félmil- liárd forintos igénnyel. A bíráló bizottság 231 ké­relmezőnek szavazott meg összesen 137 323 700 forint vissza nem té­rítendő támogatást. Szóládi kilométerek Somogybán rendezik meg az öt fordulós nyári crossfutó versenysoro­zat negyedik fordulóját. A szóládi önkormányzat és a Futapest klub közös rendezvényére új idő­pontban; augusztus 8-án kerül sor. A 2 ki­lométeres versenyszám felső korhatára tíz év, a 4 kilométeresé tizen­négy év, a 13 kilométe­res távra pedig korhatár nélkül jelentkezhetnek a vetélkedni vágyók. Ne­vezni 9 órától lehet a falu alsó végén található versenyközpontban. A legalább négy forduló­ban részt vett verseny­zők között az utolsó fordulóban ajándékokat sorsolnak ki. VASÁRNAPI mmmm SOMOGYI HÍRLAP Az Axel Springer Magyarország Kft lapja Felelős vezető: az ügyvezető igazgató Főszerkesztő: DR. KERCZA IMRE Kiadja az ASM Kft Somogy Megyei Irodája Felelős kiadó: PORDÁNY H. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Telefon: (82)311-644 Megvásárolható: a somogyi városok és községek újságos pavilonjaiban, az utcai árusoknál és terjesztőknél Terjesztés: Faludy Miklós Hirdetés: Kilvinger Ottó Nyomtatta: a Déli Nyomda Kft Pécs, Engel János u. 8. Felelős: FUTÓ IMRE ügyvezető igazgató Egy faluban kettő Krisna völgy példája: érdemes gazdálkodni Varga László - Haripada Dasa (aki menedéket vett az Isten lótuszlá­bainál) azt tapasztalja, hogy So- mogyvámoson javult az emberek véleménye a papokról. Más vallá­sok szolgái állítják, hogy egyre többen fordulnak feléjük bizalom­mal. Hozzáteszi, amíg ezt el nem tékozol- ják. A Krisna tudatú hívők közösségé­nek papja Somogyvámos képviselő- testületének tagja. Rövidesen leköszön mert Indiába készül tanulni. Ma is emlékszik, hogy a faluból so­kan szavaztak rá. Akkoriban nem volt annyi lakója a Krisna völgynek, hogy a 141 szavazat meglegyen a mandátu­mához. Ismerték az építkezések miatt, hiszen a kulturális központ az egyik legnagyobb munkaadó a községben. Úgy gondolkodhattak az emberek - emlékszik vissza -, hogy egy pap min­dig az emberekért tesz, a lelkét nem adja el anyagi javakért. — Mit akart elsősorban átadni a he­lyi közösségnek? — Minden amit megtanultam, a kö­zösséget szolgálja. Ha a falu léte jobb, az jó a térségnek és a megyének is. Ha a családok léte, biztonsága megte­remthető, akkor a gazdasági élete is előbbre megy. A társadalom sok min­dent elvesztett az évszázadok során. Alaptéglája, a család stabilitása felbom­lott. Ha a család egyensúlya, össz­hangja sérül, a társadalom is felbom­lik. Az értékrendek borultak fel mára. Amit én képviselek, az ma divatos „lát­ványos értékeknek” a megváltoztatása. A lelkiség fogalmát, az együttérzést kell belevinni az emberek életébe, bármely valláshoz tartozzon is valaki. Isten egy van, bárhogyan hívjuk. Sze­mélyes példát próbáltam állítani: úgy is lehet társadalmilag vezető helyen va­laki, hogy alkohol, drog, korrupció, szabadosság nélkül hoz komoly dön­téseket. — Hogyan tudott együtt dolgozni a képviselőkkel? — A testületben összhang volt. Ba­ráti, konstruktív létkörben dolgozunk. A képviselőtársak aktívan vettek részt Varga László a döntésekben. Az alapelveinket Krisna völgyben sikerült betartani, és miután kapcsolatba kerültünk a falu­val, látják, hogy van egy másik út is. Én sosem a völgyet képviselem, hanem az egész falut.- A lelki gyarapodás mellett mivel gazdagodott a falu? — Minimum száz fővel nőtt a lét­száma és 20 hektárral a belterülete. Sok új ház, két kilométer út épült. Ke- let-Európa egyedülálló védikus kolos­torát tavaly tízezren látogatták meg. Felpezsdült a szobakiadás, a kereske­delem. Más egyházak papjai is azt 1998. augusztus 2., vasárnap mondják, hogy nőtt a templomaik lá­togatottsága. Itt a völgyben megmutat­tuk, hogy lehet és érdemes gazdál­kodni. A tsz elnök tudná pontosan megmondani, hogy hányán vették vissza a bérletből a földjüket, hogy maguk kezdjék el megművelni.- Van-e különbség a völgy és falu vezetése között? — A mi csapatunk egy tiszta és na­gyon erős eszmét képvisel, ami hatás­sal van a környezetére. Itt mindent lelki alapokra helyezünk. A Bhagavad Gíta és a Srimad Bhagavatam leírja a társadalom működését, ezt követjük. Mindenkinek meg van a dolga és éle­tének célja az Istennel való kapcsolat. A vezetők tiszták, tisztességesek, egyenesek. Hanzel Laci bácsi polgár- mesterként igyekezett a közösségért dolgozni, a falu érdekét tartva szem előtt. Nehéz helyzete volt, hogy itt va­gyunk, de tudta tartani a tisztességes egyensúlyt. Idős ember lévén nem vá­gyik új házra, autóra, külföldi uta­zásra. Nem ezek a fontosak az életé­ben. A kettős szerepemmel nem éltem vissza. Nem hoztam kompromitálható helyzetbe sem őt, sem magamat. Ezt az állapotot fenn kell tartani a követ­kező jelöltnek is. Nem a Krisna tudatú hívőket kell képviselni, hanem So- mogyvámost. (Gáldonyi) Tűzoltók és polgárvédők Sokat hallani mostanában arról, hogy összevonják a tűzoltóságokat és a polgári védelmi parancsnokságo­kat. A szándék — úgy tűnik — komoly, az indok pedig a még hatékonyabb munka és szorosabb együttműkö­dés. A gond csak az, hogy még nem tudni: a két szer­vezet közül melyik kereke­dik a másik fölé... Czipó Ervin ezredes, megyei polgári védelmi parancsnok szerint az összevonás koránt­sem eldöntött tény. Még csak a kormányprogramban fo­galmazódott meg egy ilyen szándék, és a belügyminisz­ter tartott erről tájékoztatót, szervezeti, és főként megyei szinten azonban még semmi sem dőlt el. — Úgy vélem: ez alapve­tően nem is szervezeti kér­dés. A kormányzat egy komp­lex biztonsági rendszert sze­retne létrehozni, melyben mindenkinek megvan a maga feladata, szerepe. De először ezeket a feladatokat kell meghatározni, és csak utána beszélhetünk a megvalósí­táshoz szükséges szervezeti változtatásokról. Szükség van egy egységes katasztrófa- rendszerre és az ezzel kap­csolatos törvényre. Hogy me­lyik szervezet kerül a másik fölé, vagy egyáltalán lesz-e ilyen alá- fölérendeltség, ez­zel még nem szabad foglal­kozni. Es talán nem is érde­mes. A lényeg, hogy ha baj van, tudjunk segíteni. A tűz­oltóság és a polgári védelem közt eddig is jó volt az együttműködés, s remélem, ezután is így lesz. Nagy Tibor tűzoltó-ezre­des, megyei tűzoltó-parancs­nok egy kicsit másként látja a helyzetet. Úgy véli: az alap­törvény, a honvédelmi-, a polgári védelmi-, a tűzoltó­ságról szóló törvény passzu­sai nem abban a szellemben készültek, hogy ezeket a vál­toztatásokat meg lehessen va­lósítani. — Persze, mindent végre lehet hajtani, de csak a törvé­nyesség szigorú betartásával. A jelenlegi szabályozás mó­dosítása, szinkronba hozása után lehet erről szó. Ez pedig nem lesz gyors és zökkenő- mentes, főleg a napi feladatok mellett. Az elképzelés egyéb­ként nem rossz, csak a végre­hajtás módja kétséges még. A somogyi tűzoltóságon ennek ellenére már elkezdték a felkészülést. Most kapcso­lódnak be a kormányzati in­formatikai rendszerbe, és az idei fejlesztési tervek, a tech­nikai feltételek megteremtése is az összevonás jegyében zajlik. — Jó példa lehet a csehor­szági, szlovákiai árvíz. Itt már az elhárítási munkákra, vé­delmi feladatok ellátására EU- konform megoldásokat al­kalmaztak, és mindenütt a tűzoltóságé volt a meghatá­rozó szerep. Tudni kell azt is: a polgári védelem nem egy szervezetet feltételez, hanem egy összetett feladatrendszert takar. Polgári védelmi felada­tokat lát el a rendőrség, a honvédség és a tűzoltóság is. Egy ilyen, komplex rendszer kialakítása, így a polgári vé­delem és a tűzoltóság össze­vonása is csak a hatékonysá­got és a reagálási készség ja­vítását szolgálná. Az 1999. január 1-jétől életbe lépő egy­séges segélyhívó rendszert is ennek jegyében dolgozták ki. (Jakab) Mobilmánia A mobiltelefon a kilencve­nes évek státusszimbólu­maként lóg nadrágszíja­kon, sétálók fülén, autók­ban. Akaratlanul is fontos személy benyomását kelti. Olyanét, akinek akár per­cenként kell emberek sor­sáról dönteni, milliós be­fektetéseket intéznie. Egyre több fiatal is hordja az elválaszthatatlan ma- rokfonnal. Tímea 18 éves, és érettségi­ajándékként kérte: - Anyuék mindig arra panaszkodtak, hogy ráülök a vonalra, nem tudnak miattam telefonálni, így legalább ők is szabadon be­szélhetnek, a költségeimet pe­dig így is, úgy is ők fizetik. Szeptembertől Szegeden tanu­lok, ezen bármikor elérhetnek. Nagy, fekete Merciből egy izmos testű fiú szállt ki. 20 éves és Balázs a keresztneve. Bal karján tetoválás, jobb kezében mobiltelefon. — Két hónapja vettem, de nem azért, hogy felvágjak. Mindenki azt gondol, amit akar. Szükségem van rá, sok üzletet bonyolítok le, adok-ve- szek. Sok az ügyfél, sok lóvé befolyik, nem vagyok rászo­rulva az ősökre. Magam inté­zem a dolgaimat. Gábor 18 éves akkor döntött úgy, hogy neki is kell egy hor­dozható távbeszélő, amikor au­tója rövid időn belül másod­szor is felmondta a szolgálatot távol a telefonfülkétől. — Szeretek autózni. Egy hete is annyira belefeledkeztem a száguldásba, hogy későn fi­gyeltem fel a Trabantom vész­jelzéseire. Jó, hogy volt nálam telefon, negyed óra múlva jöt­tek is a haverok segíteni. A szőke hajú, Diána 17 éves, két utcán keresztül csacsogott, mire észrevette, nemcsak a vo­FOTO: LANG nal másik végén akad beszélge­tőpartner. — A szüléimét fél évig nyúz­tam, hogy vegyenek nekem is egy mobilt. Ha nekik van, tő­lem miért sajnálnák? Praktikus dolog, ők fizetnek mindent. Azóta apám folyton hívogat, de le fogom állítani, nem vagyok már gyerek. Az látszik is rajta: holdjáró cipőben, ringó léptekkel vonul tovább, férfiszemeket csábítva alig-ruhában. Igaz, azt is a szü­lők fizetik. Andrics Lívia Kenyér helyett könyvre gyűjt Egyedül nevelem az uno­kámat. Az anyja, a saját lányom elbujdosott va­lamerre az országban, az apja házát néhány nap múlva árverezik el a feje fölül. Senki nem segít pénzzel, pedig megjárna. Azt sem tudom, miből ve­szek ma kenyeret. Könnyes szemmel mesél Ádándoni Mészárovics Jó­zsefeié. Szegényes, tiszta szobában rakja elém a do­kumentumokat; támogatást kérő leveleit a most tizenhat éves unoka felneveléséhez. A pecsétes válaszok elutasí- tóak. — Amikor a szülei elvál­tak, kértem, hogy helyezzék el nálam a kislányt. Azt akar­tam, hogy biztonságos kör­nyezetben nőjön fel. A bíró­ságokat is megjártam emiatt. A bírósági végzés idézte az unoka iskolájából szer­zett véleményt. E szerint a nagyszülőnél szerény kö­rülmények között, de szere­tetteljes légkörben él. Mé­szárovics Józsefné büszkén pakolta elő a bizonyítvá­nyokat; a legrosszabb ér­demjegy hármas, de az átlag négyes fölötti teljesítményt mutat. — Az apja januárban fize­tett utoljára, az anyja pedig soha egyetlen fillért nem adott. Pedig a bíróság is pa­pírra rögzítette: „Azzal, hogy a gyermek harmadik személynél került elhelye­zésre, nem szűnik meg a szülők felelőssége sem a sorsáért.” Tizenkétezer fo­rintos rokkant nyugdíjból élünk, hiába ítélte meg a gyermektartást nekem több fórumon is a bíróság. Nem értem: fizetés helyett miért utasít el minden alkalom­mal a siófoki gyámhivatal? Imre László, a gyámhiva­tal vezetője emlékezett arra levelezésüknek köszönhe­tően, hogy Mészárovics Jó­zsefné azt szerette volna: előlegezzék meg a gyermek- tartási díjat. — Ezt nem tudjuk meg­tenni, mert a jogszabályi fel­tételeknek nem tett eleget a kérelme — állította. — Mivel a gyermektartási díj fizeté­sére kötelezett édesanya is­meretlen helyen tartózko­dik, nincs remény arra, hogy az állam ezt a pénzösszeget tőle végrehajtás útján be­hajtsa. A rendőrség több helyen is kereste, de nem találják az anyát. A nagymama szerint nem is igazán keresték. — Szégyellem, hogy idáig jutottam — sírta el magát. — De nem tudom a kislányt el­dobni, mert boldogok va­gyunk együtt. Szerinte a segélyeket nem mindig azok kapják Ádán- don, akik a leginkább rászo­rulók. — Sokat segítettem Mészá­rovics Józsefnének a gyer­mekelhelyezési perben — gondolt vissza a történtekre dr. Dávid László jegyző. - Akkor azzal érvelt, hogy el tudja tartani a kislányt. ír­tam levelet a rendőröknek is, hogy próbálják megta­lálni az édesanyát. Segélyt egyébként csak akkor lehet kapni, ha azt kérelmezik. Ezután a gyermek — a többi ádándi diákhoz hasonlóan — rendszeres tanszervásár­lási támogatásban részesült. Nagy Károly polgármester nagyhangú falulakónak tartja Mészárovics József- nét. — Ha egy ismeretlen a kórház elé kihelyezett in­kubátorba rakja a csecse­mőjét, akkor senki nem for­szírozza az anya kilétét, a picit felnevelteti az állam — mondta keserűen Mészáro­vics Józsefné. — Adjam ta­lán állami gondozásba a kis­lányt? Soha! Úgy gondolom, 10-12 ezer forintba kerül majd ősszel az iskolába in­dítása. Ha kell, fillérekért eladom az összes bútoro­mat. Arról már rég lemond­tam, hogy fürdőszobánk le­gyen, vagy akár csak illem­hely a házon belül. Kitanít­tatom a szakközépiskolá­ban, hogy legyen reménye munkahelyet találni; még három év van vissza az utolsó bizonyítványosztá­sig... Czene Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom