Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-24 / 96. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. április 24., szerda Tavasszal mintegy száz kocsi szemetet szedtek össze Kaposváron Törnek, zúznak és lopnak Jubileumra készül Nagybajom Bajomi fesztivál címmel ebben az évben is megren­dezik a gazdag programok­kal tarkított falunapot Nagybajomban. A település idén hétszáz éves. Már ja­vában folynak az előkészü­letei a június közepén tar­tandó ünnepi rendezvényso­rozatnak, amelyre német vendégeket is hívtak a nagyközség vezetői. Balatonboglári diáksikerek A balatonboglári Mathiász János Mezőgazdasági Szak- középiskola diákjai komoly sikereket értek el az orszá­gos szakmai tanulmányi versenyeken. Kertész sza­kon Horváth Zoltán harma­dik, Gutheil Erika negyedik lett, a gépészek között Ge­lencsér László a tizedik he­lyet szerezte meg. A kö­zépmezőnyben végzett: Ser- singer Ágnes kertész, vala­mint Czár Zoltán, Gábir László és Novák Norbert gépész tanuló. Felkészítő tanáraik dr. Gentischer Gá­bor, Rajczi Erika és Halász Sándor. A Kitaibel Pál bio­lógia és környezetvédelmi középiskolai vetélkedőm Mikics Norbert (I.b.) me­gyei első helyezettként to­vább jutott a mosonmagyar­óvári országos versenyre. Felkészítő tanára Mészáros Miklós, akinek diákjai már harmadik éve jutnak az or­szágos döntőbe. Könyvbemutató a TIT-ben Dr. Rótt Pálnak, a Somogy Megyei Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnöké­nek a közelmúltban jelent meg Gondolatok életről, ha­lálról című kötete. Ennek bemutatóját rendezték meg tegnap délután Kaposváron a TIT-székházban, ahol dr.. Morvái Frigyes beszélgetett a szerzővel, és Csurgón az Eötvös József Általános Is­kolában, ahol Molnár László, a helyi TIT szerve­zet elnöke faggatta a szerzőt az új könyvről. Halálos baleset Bohönyénél Egy siófoki lakos az általa vezetett Lancia Prisma sze­mélygépkocsival elütött egy, a vele azonos irányban — feltehetően kivilágítatlan kerékpárral — közlekedő kaposvári lakost. A kerék­páros olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszí­nen életét vesztette. (Folytatás az 1. oldalról) Ősszel a falevél-szállítások sem lesznek folyamatosak: egy idényben hatezer köbméter le­velet kell összegyűjtenünk és elvinnünk. Ebben nagyon sokat segített most a lakosság, a So­mogyi Hírlapban megjelent felhívás cselekvésre ösztönözte az embereket, köszönjük nekik. Az elolvadt, jótékony fehér takaró után kitárulkozott min­den visszataszító tisztátalansá- gunk: több mint száz kocsi szemetet szedtek össze a mun­kások. Horváthné Kutas Jolán, a városgondnokság művezetője állítja: a Kinizsi- és a Búzavi­rág-lakótelepet szemétlerakó­helynek használják, a parkok bolo-ai alatt pedig időnként tel­jes öltözet ruhát lehet találni. — A csikkek tömkelegétől a tönkrement mosógépig mindent eldobálnak az emberek — pa­A country-muzsika vidáman életteli hangulatát lopta be két órára a kaposvári börtön szürke hétköznapjaiba tegnap a norvég Svenna Lysgard. A skandináv country-énekes harmadszor jár hazánkban, a kaposvári már a tizenhatodik börtönkoncertje volt; valamennyit a Magyar Testvéri Börtöntársaság szer­vezte. Amint Roszík Gábor, evangélikus lelkész, a börtön­naszolja a művezető. — Még a homokozóból is ellopják a ho­mokot. A tavalyi polgármesteri akciónak köszönhetően a város hetven játszóterét sikerült rendbe hozni, most azonban néhányat ismét fel kell újítani: a padok léceit elfűrészelték vagy szétrúgták, tönkretették a hintákat; a Jókai-ligetből ellop­ták az összes szemetesedényt; a Cseri-park közlekedési tanuló­pályájáról mind a 65 táblát el­vitték — szerencsére ezek elő­kerültek —, és leszerelték a Zselic áruház előtti szökőkút rézgombáit. Idén eddig csak­nem négyezerszer intézkedtek a közterület-felügyelők, derül ki a negyedévi jelentésből. A parkrongálásokon és a köztisz­tasági szabálysértéseken kívül a gazdik okozzák a legtöbb gon­dot: póráz nélkül vagy éppen tiltott területen sétáltatják ebü­társaság elnöke a koncert előtt elmondta: ez a hét nemzetközi börtönmissziós imahét, amely­ben a világon 75 ország vesz részt, s amelynek fő gondolata, hogy „úgy cselekedj másokkal, amint szeretnéd, hogy mások cselekedjenek veled!” Svenna Lysgard 20 éve járja a világot, Európa 14 országá­ban látogatja a börtönöket, ám a skandináv rockélet egyik leg­ket, s persze hagyják, hogy azok otthagyják... Szagos név­jegy. A városgondnokság veze­tője szerint idén tovább szigo­rítják a kutyával kapcsolatos el­lenőrzéseket és büntetéseket. Szintén lenne jobb helyük azoknak a tízezreknek, ame­lyekbe az illegális reklámelhe­lyezés kerül. Az eddig kiszabott bírságok nagysága meghaladja a százezer forintot, ennek nagy részét be is hajtották. Csakhogy az okozott kár, illetve a helyre- állítási költségek ennek az ösz- szegnek a többszörösét teszik ki. Erre mondják: magunk alatt vágjuk a fát. Évente egyébként hét-nyolcezer szemeteléssel és rongálással kapcsolatos beje­lentés érkezik a városgondnok­sághoz. Az idén minden kapos­vári lakóra egy palánta jut: 70 ezret ültetnek el 4-5 millió fo­rint költséggel. Katona József ismertebb alakja gyakran szó­rakoztatja zenéjével kávéházak, rock-klubok és gyülekezetek nagyérdeműjét. Virtuóz zenei tudása mellett tegnapi koncert­jén megcsillantotta színészi te­hetségét is: magával ragadó stí­lusban előadva életének főbb állomásait, mint egy bölcs tan­mesét. Művészetével egyedül­álló és különös szolgálatot tel­jesít. T. R. Norvég country-énekes a büntetés-végrehajtási intézetben Kétórás koncert a sitten Svenna Lysgard és Roszík Gábor a kaposvári börtönben fotó: lang Róbert Műanyag-újrahasznosító A kaposvári Eötvös Lo- ránd Műszaki Középiskola négy tanulója, Köcski Balázs, Münnich Ádám, Görög Péter, Varga János és felkészítő ta­náraik, Krénusz Ernő és Hirsch Tibor Eisenstadtban azon a nemzetközi versenyen vett részt, amelyen négy Alpok-Ad­ria tartomány diákjai közösen állítottak össze egy.műanyag- újrahasznosító gépet. Az elkészült gépet végül az Eszter- házy kastélyban állították, és próbálták ki fotó: török anett Intézmény-racionalizálásba kezdett Hetes Menza vállalkozásban Egyedülálló kísérletet kez­dett intézmény-racionalizá­lási programjával a hetesi önkormányzat. Másfél éves előkészítő munka után vál­lalkozásba adta az iskola működtetéséhez szükséges tevékenység egy részét. A sajátos kezdeményezésről Ádám László polgármester beszélt munkatársunknak. Az önkormányzatok költség- vetésének 40-50 százalékát az intézmények fenntartása viszi el. Pályázatot írtunk ki a diá­kétkeztetésre, az iskola takarí­tására, a karbantartásra és a parkfenntartásra. A képvi­selő-testület a ciklus végéig kötött szerződést a nyertes vállalkozóval, évenkénti áral­kuval — így a polgármester. Február 1-jétől a Kapos Volán Létesítményfenntartási Kft látja el a hetesi általános iskola technikai teendőit. A 6 éve alakult cég eddig a Volán felújítási, beruházási munkáit, s a telep üzemeltetését vé­gezte. Számukra is új felada­tok adódtak az iskolában. — 300 ezer forintos beru­házással fogtunk munkához, takarítógépet, mélyhűtőt, konyhai eszközöket, új mun­karuhát vettünk — mondta Komor Sándor a kft ügyveze­tője. — A konyhán a régi személyzet legjobbjait tartot­tuk meg negyvenszázalékos béremelés mellett. Szerződé­sünk van minden nagyobb élelmiszerforgalmazóval, így garantálni tudjuk a jó minő­ségű alapanyagokat. Az ön- kormányzati épületek kisebb javítását egy karbantartó látja el, speciális szakembereket pedig a cégünk biztosít. Komor Sándor azt mondja, a sűrű fillér híve és nem a ritka forinté, vagyis nem az azonnali haszon reményében pályáztak. A konyhai dolgo­zók nagy választás elé kerül­tek, mert ki kellett lépniük a közalkalmazotti munkavi­szonyból. Trancsik Lászlóné konyhavezető szerint nem bánták meg. 150 adagot főz­nek naponta, az új fagyasztó- szekrény jóvoltából már nem konzervből, hanem mirelitből készülnek a levesek, főzelé­kek, ami jelentős minőségi javulás az ételek ízében. Él­vezik az új munkáltató bizal­mát, ugyanott, ugyanazt vég­zik, mint eddig, de jobb tech­nikai és anyagi feltételek mel­lett. A negyvenszázalékos béremeléssel már tisztessége­sebb fizetést vihetnek haza havonta. Az iskola, és a gye­rekek eddig csak jól jártak, tudtuk meg Karsai Józsefné iskolaigazgatótól. Az adagok tisztességesek, éhesen senki sem kel fel az asztaltól, a diá­kok annyit esznek, amennyi jólesik. Izményi Éva Somogybán 2500 lakásba kopogtattak be Véget ért a mikrocenzus Somogybán véget ért a kis népszámlálás. A három he­tes felmérés során 2500 la­kást kerestek fel megyénk­ben. Most már a begyűjtött anyagokat kódolják. Boros János, a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igaz­gatója elmondta: a lakosság két százalékára kiterjedő fel­mérés megyénkben hét és fél ezer embert érintett. Az alapkérdőívekre mindenki vá­laszolt. Ennek során a szemé­lyi-, valamint a lakásadátok iránt érdeklődtek a kérdező­biztosok. A kötelező kérdése­ken kívül informálódtak az utazási szokásokról, az anyagi helyzetről és a jövedelmi vi­szonyokról. Ezek megvála­szolása nem volt kötelező. Egyedül csak a jövedelmi viszonyokat firtató kérdé­sekre nem válaszolt min­denki. A hatszáz megkérde­zett mintegy tíz százaléka el­zárkózott a válaszadás elöl. Az utazási szokásaikról a somogyiak készségesen vála­szoltak. Az előzetes felméré­sekből kiderült: a középréteg leginkább a Balaton parton, vagy belföldön tölti szabad­ságát. Ritkán engedhet meg magának egy-egy külföldi utat. A tehetősebbek viszont szívesen üdülnek az olasz, va­lamint a horvát tengerparton, de sokan Ausztriát választják úticélul. (Harsányi) Nem biztos, hogy jobb minőségű az, ami importból származik A hazai védjegy védelmében Százötven év után ismét szükség van a hazai termékek védel­mére. A kossuthi védegylet gondolata azonban nem sajátosan magyar, külföldön régóta alkalmazzák. Nálunk azonban az is indokolja szükségességét, hogy tovább él az emberekben a bei­degződés: ami import, az csak jobb lehet. A rendszeresen el­lenőrzött kiváló magyar termékek védjegyéről tegnap tartot­tak sajtótájékoztatót Kaposváron a MTESZ-ben. A védjegyet 1993-bap hoz­ták létre, tulajdonosa az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A tárca egyik cége, a Magyar Be­fektetési és Kereskedelemfej­lesztési Rt programfelelőse, Zentai Tibor a tájékoztatón el­mondta: az országot elárasztó külföldi termékek özönében szükség van a belső piacok vé­delmére. Folyamatos marke­ting-tevékenységre van szük­ség, aminek egyik eszköze le­het a közös minőség- és eredet­jelző védjegy. Ez megkülön­bözteti a magyar termékeket a hazai és a külhoni kínálatban, tájékoztatja a fogyasztókat, védi és minőségfejlesztésre ösztönzi a magyar termelőket. A védjegy tanúsítja: az azt vi­selő termék magyar, megfelel az iparág általános és szakága­zati követelményeinek, az EU előírásainak, s legalább egy ki­emelt tulajdonságában megha­ladja azokat. Hasonló rendszert már másutt is bevezettek: pél­dául Németországban 1972 óta működik, és a kereskedők szinte mindig előnyben részesí­tik a semleges intézmény által ellenőrzött termékeket. Ha a magyar gyártók szeretnék el­nyerni a védjegyet, szigorú vizsgálatnak kell alávetniük terméküket, és biztosítaniuk kell a gyártási körülmények el­lenőrzését. Mindehhez önkén­tes jelentkezés és pályázat szükséges. A bíráló bizottság egyelőre három évig ad jogot a védjegy használatára. Zentai Tibor szerint a hazai termék nem rosszabb, mint a külföldi, s ha ilyet vásárolunk, magunkon segítünk. Katona József A Égett az erdő Iga! határában Igái külterületén leégett egy 7,5 hektárnyi, négy éves te­lepítésű kocsányos tölgy csemeteerdő - mondta a megyei tűzoltóság ügyele­tese. A közelben lángra ka­pott az avar, és a tűz átter­jedt a közeli csemetésre. A kár több mint egymillió fo­rint. Bábonymegyeren há­rom hektáron lángolt a szá­raz avar és a fű. A tűz a kö­zeli erdőt veszélyeztette, de a siófoki egység tűzoltói, s a tabi önkéntesek időben elol­tották a lángokat. Az így megmentett érték egymillió forint. A kaposvári tűzol­tóknak az ecsenyi akácerdő közelében égő aljnövényzet adott munkát. Ezt a tüzet rövid idő alatt eloltottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom