Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. november 22., hétfő KeK külügyminiszteri találkozó Debrecenben SZÓVIVŐI BEJELENTÉS Jeszenszky Géza nem utazik Pozsonyba Jeszenszky Géza külügy­miniszter a jövő hét második felében nem utazik hivatalos látogatásra Pozsonyba — ezt szombaton délben, a KeK külügyminiszteri értekezleté­nek plenáris tanácskozását követően közölte az újság­írókkal Herman János. A Külügyminisztérium szó­vivője elmondta: az utóbbi hetekben folytak Jeszenszky Géza pozsonyi útjának elő­készületei. A magyar és a szlovák külügyminiszter ko­rábban Bécsben állapodott meg a látogatásról, amely a jövő hét második felében a Letkés-Szalka közötti hatá­rátkelő megnyitásával kez­dődött volna. Mivel az előké­szítés során szlovák részről elhangzott, hogy mégsem nyílik lehetőség e látogatá­son a határátkelő megnyitá­sára, a magyar külügyminisz­térium jegyszékben kérte a szlovák felet: erősítse meg a határátkelő megnyitásának tényét. A jegyzékre a magyar fél mindeddig nem kapott vá­laszt. Jeszenszky Géza emiatt a jövő hét második felében nem utazik Pozsonyba — közölte a szóvivő. Németh Miklóst megbízatása 1995-ig Londonban tartja Silajdzic-Tudjman találkozó Bosznia és Horvátország azt fogja kérni a nemzetközi közösségtől, hogy szükség esetén katonai erővel is bizto­sítsa a segélyszállítmányok célba jutását. Ebben állapo­dott meg zágrábi találkozóju­kon Haris Silajdzic boszniai kormányfő és Franjo Tudjman horvát elnök. Sencseni tűz, 81 halott Nyolcvenegyen életüket vesztették szombaton a kínai Sencsenben egy üzemi sze­rencsétlenség következtében: a város játékgyárában tűz pusztított. A dolgozók nem tudták gyorsan elhagyni az épületet, mert a tulajdonos az ajtókat lezáratta, nehogy alka- lazottai elcsavarogjanak. Költségvetési bizottság ülése Az Országgyűlés Költség- vetési- Adó- és Pénzügyi Bi­zottsága tegnap is ülésezett, hogy megtárgyalhassa azokat az indítványokat, amelyet a költségvetési törvény főbb számait érintik. E feladatának azonban nem tudott eleget tenni a bizottság, mivel egyes kérdésekben még tart a koalí­ciós egyeztetés. Újnácik Göteborgban Svédország második leg­nagyobb városában, Göte­borgban szombaton mintegy 300 újnáci tüntetett A meg­mozdulást a Fehér Árja Ellen­állás nevű csoport szervezte. Több svéd városból vezényel­tek rendőröket Göteborgba, hogy megakadályozzák az új­nácik és a velük szembenálló náciellenes csoport össze­csapását. Kurd tüntetések Szombaton Európa-szerte megmozdulásokat tartottak a kurdok, tiltakozva a hatóságok fellépése ellen. Bonnban mintegy 20 ezer kurd vonult végig a diplomáciai negyeden, kárhoztatva a német hatósá­gokat a kurdok otthonaiban és hivatalaiban tartott razziák mi­att. Macedón repülőgép­katasztrófa Eddig csak három túlélőt ta­láltak az éjszaka lezuhant ma­cedón repülőgép roncsai kö­zött. A légitársaság JAK-42-es gépe szombat este zuhant le az Ohridi-tó közelében. Fe­délzetén 108 utas és nyolc fő személyzet tartózkodott. Irakiak Kuvaitban Több mint 500 iraki hatolt be kuvaiti területre az ENSZ által kijelölt határvonal ellen tilta­kozva. A vitatott határ mentén biztonsági árkokat ásó kuvai­tiak egyike a levegőbe lőtt, miután az irakiak kövekkel dobálták meg a munkásokat. A nőkből és gyerekekből álló csoport iraki zászlókat és Szaddám Husszein arcképét vitte magával. Légisegély Hat amerikai, egy német és egy francia katonai repülőgép szombatra virradóra ismét mintegy 50 tonna segélyszál­lítmányt dobott le Maglaj, Te- sanj és Brandina fölött. A légi­híd megnyitása óta csaknem 900 tonna segélyt juttattak ilyen módon a rászorulóknak. (Folytatás az 1. oldalról) Az elsőben politikai kérdé­sekről foglalt állást a részt­vevő tíz ország külügyminisz­tere, a második részben a gazdasági együttműködés le­hetőségeiről alkotott nézetei­ket összegezték. A terjedelmesebb politikai részben a miniszterek nagyra értékelték az Európai Unió és a Nemzetközi Jugoszlávia Konferencia társelnökeinek javaslatait, amelyek a délszláv válság két lépcsőben történő megnyugtató rendezését szolgálják. Ennek kapcsán el­sősorban a bosznia-hercego- vinai konfliktus rendezésével és az ENSZ békefenntartó erőinek horvátországi mandá­tumával összefüggő, illetve Koszovó és a Vajdaság Szer­bián belüli autonómiájával, va­lamint a Szondzsák-beli mo­hamedán népesség jogainak védelmével kapcsolatos kér­désekre utaltak. A KeK külügyminiszterei felhívták a boszniai szerb hadsereget: oldják fel Szara­jevó és a közelében található területek ostromát. A Kö- zép-Boszniában és a Herce­govinában folytatott harcok befejezésére szólították fel a boszniai szerb hadsereget, és a Horvát Védelmi Tanácsot. Ugyanakkor szükségesnek tartják mindazok felelősségre vonását, akik az adott terüle­ten bűnösök az atrocitásokért. A miniszterek minden érin­tett felet felhívtak arra: ne akadályozzák, sőt mindent te­A zárt ülésen Lezsák Sáni- dor ügyvezető elnök beszéde alatt jelen lehettek az újság­írók. Lezsák külön üdvözölte a sajtó képviselőit, amit a részt­vevők — helyi szervezetek el­nökei, parlamenti képviselők, miniszterek és politikai állam­titkárok — tapssal fogadtak. Az ügyvezető elnök elmondta: amióta az ügyvezető elnökség három hónapja járja az orszá­gom ő mindenütt felteszi a kér­dést a helyi sajtó képviselői­nek, hogy három és félév alatt az MDF helyi szervezetei, vá­lasztmányai, az elnökség, a kormányzat vagy egyes par­lamenti képviselők megsértet­ték-e a sajtószabadságot. Le­zsák Sándor kijelentette, hogy sok helyen még a kérdést sem értették. Az ügyvezető elnök szerint a sajtó csekély része mögött álló jelentéktelen poli­tikai erők terjesztenek ellen­gyenek meg, hogy a humani­tárius segélyek eljuthassanak a rászorulókhoz. Ebből a szempontból fontosnak tart­ják, hogy megnyissák Tuzla, Bihács és Muzga repülőterét. Elítélték az emberi jogok eltip- rásának és az etnikai tisztoga­tásnak minden formáját és módszerét, a vallási és a kul­turális örökséget képező épü­letek rombolását. A jóakaratra és a jószán­dékra, valamint az ENSZ BT határozatára utalva arra hív­ták fel az érintetteket, hogy segítsék elő a kitelepítettek, a menekültek otthonaikba való visszatérését. Ugyanakkor fontosnak tartják az önkor­mányzatok létrehozását azo­kon a településeken, ahol a lakosság többsége szerb nemzetiségű, s a kulturális au­tonómia biztosítását ott, ahol kisebbségben van. KeK kül­ügyminiszterei szorgalmazzák a vasúti és a közúti összeköt­tetés helyreállítását, a víz- és az áramszolgáltatás biztosítá­sát, Horvátországban az Ad- ria-olajvezeték megnyitását A miniszterek megállapítot­ták, hogy az ENSZ-embargó következtében a régió vala­mennyi országa súlyos káro­kat szenvedett el, ezért felkér­ték az ENSZ szervezeteit, ta­láljanak megfelelő megoldást a veszteségek pótlására, megfelelő ellentételezésére. Kis-Jugoszlávia felvételét a KeK-tagországai közé attól teszik függővé, hogy Belgrád bekapcsolódik-e a békefolya­kező értelmű rágalmakat. Hozzátette: az MDF soha nem sértette meg a sajtószabad­ságot, nem élt vissza azzal az erővel, amit kapott. Reményét fejezte ki, hogy a párt válasz­tási kampányát is a nyugodt, de határozott erő jellemzi majd. Lezsák megvalósíthatónak nevezte, hogy az MDF ta­vasszal igazi arcát láttassa, és azt, hogy — mint fogalmazott — minél több ember közös élménye legyen az MDF győ­zelme a parlamenti, majd az önkormányzati választásokon. Az ügyvezető elnök kérte a sajtónak azt a részét, amely „megízlelte a sajtószabadsá­got”, hogy hiteles tájékozta­tással segítsen minden politi­kai erőnek. Lezsák szerint a sajtónak pedagógusnak kell lennie, hogy tanítson, orvos­nak, hogy gyógyítson és mű­matba. A külügyminiszterek szerint a tagországok együtt­működése része az európai integrációt célzó többoldalú erőfeszítéseknek. A KeK jelentősen hozzájárul az európai helyzet stabilizálá­sához, ezért rendkívül fontos­nak ítélik a politikai párbeszé­det, közös álláspontok kialakí­tását politikai kérdésekben, valamint a gazdasági, az inf­rastrukturális, a tudományos, a technikai és a kulturális ko­operációt. Fontosnak tartják továbbá a nemzetközi normák szerinti in­formációcserét a kisebbségi és az emberi jogok területén. Üdvözölték a maastrichti egyezmény életbelépését, az Európai Unió megalakulását, s kifejezték azon kívánságu­kat, hogy valamennyi KeK-or- szág integráns része legyen az Uniónak. Egyidejűleg átte­kintették a nem tagországok érdeklődését a Közép-európai Kezdeményezés iránt. A KeK-tagországok diplo­máciai vezetői üdvözölték az EBRD jelenlétét a miniszteri találkozón, s felkérték, hogy fokozottabban kapcsolódjon be a régió infrastrukturális fej­lesztésébe, valamint Bosznia és Hercegovina újjáépítésébe. A gazdaságban az infrastruk­túra, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás terüle­tén sürgetik a hatékonyabb együttműködést — rögzíti a KeK debreceni külügyminisz­teri értekezletének záródoku­mentuma. vésznek, hogy ezt a nehéz feladatot művészi fokon és tisztességesen végezze, ígérte, hogy az MDF mindent megtesz annak érdekében, hogy hírekkel lássa el a sajtót, mert — mint hangsúlyozta — szeretné, ha közösen, nyu­godt hangvétellel lenne a párt és a sajtó a választási kam­pány időszakának részese. Lezsák rámutatott: Magyaror­szágnak felnőtt nemzetként, hagyományaira építve kell vizsgáznia Európa előtt. Az MDF elnökök gyűlésé­nek szünetében tartott sajtótá­jékoztatón Lezsák Sándor mindehhez hozzátette: a sajtó jelenlétét köszöntő taps jelzi a sajtó és a Fórum között to­vábbra is meglévő bizalmat, amelyet csak egyes erők pró­bálnak meg kikezdeni. Szólt arról is, hogy készül az önkormányzati választásokra; az országjáró tapasztalatokra utalva pedig hangsúlyozta: az MDF túlvan a mélyponton és felívelő korszakát éli meg. A Tokaj-hegyaljai Szövet­ség élére 3 évre 17 tagú el­nökség került, elnökéül Né­meth Miklóst, ügyvezető el­nökké Kardos Jánost, titkárrá Leskó Istvánt választották. Németh Miklós a közgyűlés után válaszolt újságírói kérdé­sekre is, hazatéréséről ismét csak annyit mondott, hogy londoni megbízatása 1995 áp­rilisig szól, ennek eleget kíván Magyarországon félszáznál több sortűz dördült el 1956. ok­tóber 23-a és december 28-a között — állapította meg a kor­mány által megbízott Történelmi Tényfeltáró Bizottság. A kuta­tómunka első részjelentését hét­főn, az Igazságügyi Minisztéri­umban, sajtótájékoztatón ismer­teti dr. Kahler Frigyes, a bizott­ság elnöke és M. Kiss Sándor történész. Az előadók nyilvá­nosságra hozzák következteté­seiket, és bemutatják az 1956- os sortüzekkel kapcsolatban eddig feltárt dokumentumokat is. A tényfeltáró bizottság mun­kájának egyik alapvető célja: „a történeti értelembe vett felelő­sök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sortűzre A liberálisok, konzervatívok és a szocialisták alkotta „vá­lasztási háromszög” szá­munkra nem mereven lezárt, sőt törekvésünk, hogy kapukat nyissunk és igyekszünk olyan tenni, jelenleg a Bank átszer­vezése a feladata. Arra a kér­désre, hogy milyen hazánk gazdaságának megítélése, azt válaszolta, hogy még min­dig örvendetesen jónak mondható. Ez a továbbiakban nagymértékben függ attól, hogy a költségvetés a fizetési mérleg tervektől eltérő, ked­vezőtlen tendenciát sikerül-e korrigálni. parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt.” A kutatók szerint a tűzparancsok kiadásában — 1956. október 23-a és 28-a kö­zött — jelentős szerepe volt az időszakot háborúként megélő szovjet tisztek mellett a feltehe­tően 1956. október 24-én haj­nalban létrejött Katonai Bizott­ságnak és a megyei pártappará­tusok vezetőinek, valamint a Központi Vezetőségben lévő rá­kosista személyeknek. A bizott­ság vizsgálta az 1956. novem­ber 4-e után létrehozott, a Ká­dár-rendszer karhatalmi alaku­latainak - önállóan, illetve a szovjet katonákkal együtt vég­zett akcióit is. E sortüzek során egyes adatok szerint 81, mások szerint pedig 163 személy szenvedett halálos sérülést. hangvétellel politizálni, hogy ne rontsuk saját koalíciós lehető­ségeinket — hangsúlyozta szombati, Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján Pét® Iván, az SZDSZ elnöke. A La Stampa a magyar médiákról „Budapesten a sajtó újra felfedezi a cenzúráf címmel közölt cikket szombaton a La Stampa című olasz lap. A To­rinóban megjelenő újság első ízben foglalkozott a magyar médiák ügyével, felhasználva a Göncz Árpád és külföldi új­ságírók egy csoportjának no­vember 10-i kötetlen beszél­getésén — egyéb témák mel­lett — erről elhangzottakat. Az államfő kijelentette: a helyzet azért különösen sú­lyos, mert tavasszal választá­sok lesznek és az elektroni­kus tömegtájékoztatási esz­közök „a kormány kezében vannak”. Göncz Árpád hivat­kozott arra, hogy az amerikai külügyminisztériumot is nyug­talanítja, hogy — mint az új­ság írja — négy évvel a kom­munizmus bukása után újra veszélyben van a szólássza­badság. „Az elnök is a jobbol­dali kormány ellen: Európa segíts nekünk!” — hangzik a La Stampa-cikk alcíme. Minden olyan hangot el­hallgattattak, amely nincs összhangban a kormányon lévő konzervatív párt (MDF) nézeteivel — írta a lap tudósí­tója, Tito Sansa. A külföldi újságírókkal foly­tatott beszélgetésben Göncz Árpád eleinte igyekezett va­lamelyest kisebbíteni a médi­aháborút, lassanként azon­ban felszínre tört szabadság- harcos természete és — noha igyekezett mérsékelni szavait — végül kifakadt a veszély­ben lévő kifejezési szabadság védelmében — írta a tudó­sító.- „Az ellenzék nem szólhat a néphez és ez súlyos, főleg választás előtti időszakban” — mondta Göncz Árpád, ér­tésre adva, hogy ő államfő­ként semmit sem tehet, mert Magyarország nem elnöki köztársaság, míg Antall Jó­zsef egyre csak azt ismétel­geti neki, hogy „a rádió és a televízió független intézmé­nyek, nem befolyásolhatjuk a döntéseiket”. Göncz Árpád, az „öreg har­cos és liberális értelmiségi” a külföldi újságírókkal folytatott beszélgetésben arra célzott — írta Tito Sansa —, hogy (Lengyelországtól és Litvániá­tól eltérően) Magyarországot nem baloldali, hanem jobbol­dali veszély fenyegeti. A ve­szély annál súlyosabb, mivel a független tájékoztatást el­hallgattatták, „az elektronikus tömegtájékoztatás (és az MTI — ezt már a tudósító tette hozzá utólag) pedig a kor­mány szócsöve — Majdnem úgy tűnik, hogy az államfő a nemzetközi sajtó szolidaritá­sát kéri — fűzte hozzá a La Stampa tudósítója. AZ MDF-ELNÖKÖK GYŰLÉSE Lezsák: a sajtó szabad Lezsák Sándor ügyvezető elnök megnyitó beszédével kezdődött meg szombaton délelőtt a budapesti Körcsarnok­ban az MDF szervezetek elnökeinek egynapos zárt gyűlése. Történelmi Tényfeltáró Bizottság részjelentése Félszáznál több sortűz 1956-ban Pető Iván: nem zárjuk be a kapukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom