Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-07 / 183. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. augusztus 7., szombat Tisztul a víz, ismét megjelent a naphal, a géb, a sügér a Balatonban Elektromos hálóban az angolna Az idén is folytatódik a Balaton tavaly megkezdett angol- nátlanítása. Reggel 7 órakor a Balatoni Halgazdaság hat hajóját, a balatoni Lymnológiai Kutatóintézet motorosának fedélzetén Szakái Tamás, a BHG termelési igazgatóhelyettese és Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hivatal osztály- vezetője kíséri. A balatongyö- röki földnyelv előtt csobbant vízbe a tölcsérszerű háló, és Bátori István, a tihanyi intézet munkatársa rákapcsolta az áramfejlesztőre a rézkábelt. — Húsz éve csinálom az elektromos halászatot a Balatonon, folyamatosan kísérleteztük ki az itteni halfajtákra megfelelő módszert — mondta a kutató halász. Egy húzás a víz hőfokától függően 30-60 percig tart, ezután a háló ürítése következik. Szigliget előtt, középvízen lassított a hajó, s csónakba emelték a zsákmányt: mintegy 50 kiló angolnát, némi keszeget, gardát és egy alig méretes fogast hoztak a hajóhoz kötözött tartályhoz. A fogas fiatal korára való tekintettel visszatérhetett vízbe, az angolnák a „bödönhajó” rabjaként lubickoltak tovább. A keszeg, a garda egyenesen a haltartó kosarakba került. — Tavaly 400 tonna angolnát sikerült lehalászni; az idén a siófoki zsilipnél nem tudtuk szerint mintegy 100-150 grammos súlygyarapodás tapasztalható a kifogott példányokon. Súlyuk 450-600 gramm közötti. Bátori István szerint a férgesség még fellelhető egyes példányokban, de megszűnt az úszóhólyag gyulladt vastagsága, a kifogott példányok élénkek, életképesek. A szakemberek szerint a hó- lyagférgesség a tihanyi Külső-tóban is előfordul. 1991 óta gyűjtik a tapasztalatokról készített jegyzőkönyveket, vizsgálják a halakat. Az elektromos lehalászás mellett döntöttek, amely módszert többek között dr. Molnár Kálmán, az Állatorvos-tudományi Kutató- intézet tudományos munkatársa levelében elismerően támogatott. Tavaly egyébként a tilalmi időszakban a vizsgálatokhoz fogtak ki angolnát a Balatonból, és akkor 98 százalékban csak ezt a halfajtát találták a hálóban. Szabó István, a keszthelyi telep vezetője legalább 20 mázsás napi fogásban reménykedik, ennyire van (Fotó: Kovács Tibor) ugyanis másnapra bejelentett olasz vevő. Az angolna élő állapotban kerül exportra. Tehát az elektromos halászat semmi kárt nem okoz a kifogott halakban. (Az erőtér ugyanis csak a halak kiúszását gátolja meg a tölcsérszerű hálóból, pusztán sokkol, de nem öl.) A következő ürítésnél egy jó tízkilós busa is a hálóba keveredett: erőteljes csapásokkal tűnik el a bődön másik tartályában. Bátori István alig hallhatóan megjegyzi: ezek még sok gondot okoznak majd. Már 40-60 kilós példányok is lubickolnak a magyar tengerben, egy-két éven belül meg kell kezdeni drasztikus gyérítésüket. Alsóbélatelep előtt, a parttól több mint ezer méterre lassított ismét halászhajó, és a húzásban a másfél mázsányi angolna mellett két kosárra való volt a keszeg, a garda; néhány balin és két árva fogas is akadt. A mindössze 50 centis, de hatalmas pofájú harcsa is szemvillanás alatt eltűnt a mélyben, amikor undorral visszadobták. — A halász-horgász egy- másramutogatás minden alapot nélkülöz — mondta Varga Gábor. A tájékozatlanság az oka a továbbra is mélyülő ellentétnek. Tavaly 25 horgászegyesület vezetője tekintette meg a halászatokat, mégis csak torz hírek jutottak el az egyesületi tagokhoz. Nem ismeretlenek előtte sem a vádaskodások, de szerinte nem a halászok hozzák a törvényeket. Szakái Tamás szerint: „egymás hülyítése miatt terjednek a rémhírek. Az angolnát ki kell gyéríteni a Balatonból, lehet, hogy jövőre már nem kerül sor elektromos halászatra, mert a bennmaradó mennyiséget túl drágán lehetne csak kiszedni. Senki nem tudja ugyanis megmondani, mennyi lehet még a tóban ebből a hazánkban és Európában nem szaporodó halból. Hajónkat az első húzástól kísérte a sirályok egyre népesebb csapata, majd feltűntek közöttük a hatalmas méretű, barnás szárnyú „halfarkasok” is. A küsz, az apróbb keszeg könnyű zsákmányuk lett. Később két kormorán is csatlakozott az ingyenlakomára röpkö- dőkhöz. Ezek egy példánya viszont évente legalább 30 mázsa apróhallal csökkenti az állományt. És védett madarak. — Örvendetesen javult a víz minősége — összegezte tapasztalatait Bátori István. — Ennek jeléül csak annyit, hogy mintegy 20 év szünet után ismét megjelentek az ikrafaló naphalak, Szigligetnél sügérivadékokat találtunk, vízközépen gébet fogtunk. Azért az idén is akadt „defekt”: a keszegfélék mintegy 30 százaléka nem ívott le időben. Most ennek az okát vizsgálják a szakemberek. Ha kibékíteni nem is lehet egyik napról a másikra a horgászokat és halászokat, talán meggyőzőleg hat, hogy a napi kifogott halmennyiség mindössze 1 -2 százaléka az őshonos ragadozó halfajta, ponty még elvétve sem akadt a hálókba. Az éves fogási terv fele már kamionokban elhagyta az országot az örökös száműzetésre ítélt angolnából. Talán csak a kétlábú „halfarkasokról” nem esett szó ezen a délelőttön. Lehet, hogy ők a leghangosabbak? Mészáros Tamás Egy különleges végrendelet nyomában A vasládika titka A rácsos ajtó halkan nyílik — a kulcs forgása apró ne- szezés csupán a lélegzetelállító csöndben. A páncélozott kis rekeszre megannyi kíváncsi szem tapad, még egy pillanat és feltárul a féltve őrzött széfajtó. Végre! Pénzérmék megszámlálhatatlan sokasága zúdul a földre; vassúlyú, ezüstfényű, bronzcsillogású, aranyragyogású pénzeké. Mohó kezek számlálják a veretes dollárokat, az aranyozott német márkát, hitetlenkedő sóhajok kísérik Tunisz, Algéria, Marokkó pálmamotívumos fizetőeszközeinek felbukkanását; a Ferenc József vagy Horthy Miklós korabeli apróét, a római hadvezérekről mintázott érmékét. Pénz, pénz, pénz mindenütt, minden elképzelhető formában és mennyiségben. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt keszthelyi, lakossági széfjének előterében, ezen a szimpla kedd délelőttön szerencsére, nem az élet írta krimi zajlik. Még csak nem is filmforgatás tartja fenn a biztonsági előírások betartására kényesen ügyelő alkalmazottakat. Egy, a maga nemében páratlan végrendelet-ügy hozott el bennünket Zalába, amelynek szálai a Somogy megyei Balatonszentgyörgyre és ez év tavaszára vezetnek vissza. Történt ugyanis, hogy Horváth Ferenc nyugdíjas postai alkalmazott, kisgazdapárti lokálpatrióta, szenvedélyes gyűjtő és a helyi földkiosztó bizottság tagja, elhalálozván, valamennyi ingó és ingatlan vagyonát a szentgyörgyi iskolára hagyta. A hagyaték kezelésével, idős édesanyja gondozásával pedig a mindenkori polgármestert, illetve az önkormányzatot bízta meg. A végrendelet értelmében az eladható vagyontárgyakból — amelyeknek felértékelése jelenleg is zajlik — alapítványt kell létesíteni, s annak kamataiból minden évben a történelemben jó előremenetelt tanúsító diákokat kell megjutalmazni. A kikötések között szerepelt még, hogy a helyi általános iskolában emlékszobát kell kialakítani annak a hihetetlenül értékes, ám a hagyatéki korlátozások miatt kizárólag eszmei értékkel bíró éremgyűjteménynek, amelyet az elhunyt ajándékozott szeretett falujának, s amelyet a végrehajtók a szakértői vizsgálatig a keszhelyi bankban helyeztek letétbe. Ugyancsak az alma méterben kell közszemlére tenni azt a könyvtárnyi könyvet, amelyek között értékes lexikonok és sorozatok is találhatók. A közel hárommillióra taksált, nem mindennapi érmekollekciót egymillió forintra biztosították. Az örökösként kijelölt községnek, bizony, főhet a feje, hogy a nem várt ajándéknak méltó keretet tudjon felkínálni. A többezer, ódon vasládikában, megsárgult albumokban, színes műanyag dossziékban elhelyezett, példásan rendszerezett gyűjteményt ideiglenes jelleggel, elsősorban a nyári főszezonban kívánják majd kiállítani a balatonszentgyörgyiek. Az állandó tárlat ugyanis a rendkívül magas biztosítási díjak és biztonsági előírások miatt reálisan nem megvalósítható. Az Aradi vértanúk sorozat, a Szent Jobb Szegeden, a keszthelyi címerek, Rezi vára a XVI. században, a Széchenyi-évfordu- lóra kibocsátott darabok — és még folytathatnánk a rengeteg, témájában és megformálásában egyaránt rendkívül gazdag érmék hosszú sorát - tehát a jövőben ingázni fognak. A falusi iskolában létesítendő emlékszoba és a Balaton fővárosának egyik bombabiztos széfje között. A családi vagyon ilyetén "elkótyavetyélésének", persze a rokonság nem örül. Pontosabban az anyai ági leszármazottak, akiknek szándékukban áll a végrendelet megtámadása. A sok hasznos munkagép, a drága bor és kukorica, a ház berendezésestül, az érmék és a könyvek "elherdálásától" vérszemet kapó, önjelölt örökösök rövidesen perbe-ha- ragba kerülhetnek a végrendelet törvényes betartásával megbízott szentgyörgyi ön- kormányzattal. Az értékes pénzgyűjtemény egy része Örökösödési harcukat — ha lesz egyáltalán — álmélko- dással szemléli majd egy kékes bárányfelhő széléről a megboldogult. Hasznos élete múltán evilági kapzsiságon és földöntúli naívságon gondolkodva. Csíky K. Erika üzemeltetni a csapdát az alacsony vízállás miatt — mondta Szakái Tamás. — így csak 300 tonna a fogási tervünk. A szakvezető véleménye
