Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-13 / 161. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. július 13., kedd „Bosznia arca szép volt...” Politikus portré Izetbegovicsról „A kártyák ellenségeim kezében vannak" „Nincs racionális megoldás" — mondja a támadások alatt álló, vízhiánnyal küszködő Szarajevóban Bosznia el­nöke, Alija Izetbegovics. Ránéz a falon függő térképre és keserűen folytatja: „Bosznia arca szép volt, de késsel szét­szabdalták. Tele van sebekkel és vérzik." F ogolytáborok Bosznia-Hercegovinában A brit televízió által készített felvétel az egyik szerb vezetés alatt álló fogolytáborról, amelyben muzulmánokat tartanak fogva. Beszélő újság? Orvlövészek Mogadishuban Három francia ENSZ-katona sebesült meg a hétvégén Szo­máliái főváros, Mogadishu kikö­tőjében. A világszervezet helyi szóvivője közölte, hogy a kato­nák egy hajó berakodását el­lenőrizték, amikor orvlövészek tüzet nyitottak rájuk. Huszon­négy órán belül Mogadishuban ez volt a második, ENSZ-kato- nák ellen irányuló támadás. Új nevű román kormánypárt Új szervezeti szabályzat és egy politikai nyilatkozat elfoga­dásával ért véget az új elneve­zésű román kormánypárt, az SZDRP (a Szociális Demokrá­cia Romániai Pártja) országos értekezlete. A politikai nyilatko­zat a termelés fellendítésére és a bűnözés elleni erélyesebb harcra szólítja a kormányt, ál­lást foglal mindenfajta szélső­ségesség és politikai türelmet­lenség ellen. Megválasztották a román kormánypárt új vezetőit, akik nagyrészt a régiek. A párt elnöke Oliviu Gherman marad. A párt végrehajtó elnöke Adrian Nastase lett, míg a főtitkár Ale- xandru Lapusan. Nem szerették Clintont Bili Clintont barátságtalan fo­gadtatásban részesítették radi­kális dél-koreai csoportok. Amerika-ellenes tüntetéseket tartottak Kvangzsuban, az 1980. évi megmozdulás hely­színén mintegy 700 diák vett részt felvonulásban. A főváros­ban több ezer paraszt tüntetett; ők a mezőgazdasági piac meg­nyitását célzó amerikai törek­vések miatt vonultak az utcára, tüntetéseket Clinton elnök láto­gatására időzítve. Az elnök egyébként Kim Jung Szám köz- társasági elnökkel folytatott tárgyalásán és a szöuli nem­zetgyűlésben elmondott be­szédében is hangsúlyozta, hogy Washington nem tekinti a világközösség felelősségteljes tagjának Észak-Koreát, mert nem oszlatta el az atomfegy­verkezési terveire vonatkozó gyanút, és veszélyt kelt a fegy­verleadásokkal is. Lőttek a szaudi határőrökre Iraki katonák két ízben is tü­zet nyitottak járőröző szaúdi ha­tárőrökre — jelentette be a szaúdi külügyminisztérium szóvivője. A járőrökre kézi fegyverből lőttek. Sebesülés nem történt — idézte az SPA szaúdi hírügysnökség a szóvi­vőt. Szaúd-Arábia az esetről tá­jékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, lehetővé téve a szükséges lépéseket annak ér­dekében, hogy megszűnjenek az iraki provokációk és Bagda- dot az ENSZ-határozatok tisz­teletben tartására bírják. Amerikai áradások A Mississippinek és mellékfo­lyóinak tartós áradásai eddig 40 emberéletet követeltek és milliárdos károkat okoztak Min­nesota, Missouri és lowa ál­lamban. Különösen nagy vesz­teségeket szenvedtek a közép­nyugati gabonatermelők. Az elmúlt hetek tartós esőzései sokhelyütt példátlan mértékű áradásokat okoztak: a folyók lakott területeken ipari öveze­teket és termőföldeket öntöttek el. lowa állam fővárosa, Des Moines és több már város víz­müve is az áradás áldozata lett. Emberek százezreit csak ka­mionokról tudják ivóvízzel el­látni. A lakosság, mellettük a hadsereg és a tartalékosok, sokhelyütt homokzáskból építi a gátakat, a további károkat megakadályozandó. így nyilatkozik az a férfi, aki népe számára egy éve még nemzeti szimbólum volt, s ál­lamalapítóként arra vállalko­zott, hogy a reformok és a pi­acgazdaság útjára vezesse országát. Most megviselt em­ber, aki pincében alszik, orv­lövészek golyóinak van kitéve, s abban reménykedik, hogy a Nyugat Ígérete szerint nem folytatódik tovább a szerb et­nikai tisztogatás. Szabadnapja legutolára 1991. augusztus 8-án volt, 65. születésnapján. Akkor Dub­rovniknél úszkált a tengerben, két hónappal később a várost a szerbek rommá ágyúzták. Izetbegovics most újabb válsággal kénytelen szembe­nézni: kormányzata széthulló- ban van. A tíztagú elnökség tagjai nyíltan bírálják, és követelik az ország három részre osztását szándékozó szerb-horvát terv elfogadását. Izetbegovics és hívei ezt ellenzik, s azt vallják, hogy ha Bosznia három nem­zetét szétválasztják, az or­szágnak vége lesz. „Nem tu­dom elfogadni a felosztási ter­vet, de úgy látszik, ez a csúf és tragikus realitás". (Igaza lett, a realitások győztek: már hajlandónak mutatkozik a terv elfogadására. A szerk.) Izetbegovics kormányzaton kívüli ellenlábasai, Radovan Karadzsics és Mate Boban fö­lényben vannak, mert élvezik o Az űrrepülőgépeken három van belőlük, 37 millió lóerős tel­jesítménnyel. Ha a látogatónak szerencséje van, próba idejére érkezik és rakétákat illetően még többet láthat-hallhat, mint Floridában: a próbánál a moto­roktól 109 százalékos teljesít­ményt igényelnek.... Ha minden rendben, a monstrumok óriás­vontatókra kerülnek, és lassan teszik meg a több száz kilomé­teres utat Floridába. A déli állam párás, mocsaras tájain, álmos agrárvidékek kö­zepette, nem messze New Or- leanstól, a Mississippi-folyó del­tájától, kissé valószínűtlen a kép. Az országútról letérve ha­marosan az őrséghez érünk (az Egyesült Államokban a legtöbb katonai vagy katonai vonatko­zású támaszpont, intézmény szabadon látogatható) és ko- csicédulát kapunk, útmutatás­sal: bebocsátásunk feltétele, hogy csak a nagyközönség tá­jékoztatását szolgáló központot keressük fel — ellenkező eset­ben számoljunk letartóztatás­sal... így figyelemre se méltatjuk Szerbia illetve Horvátország támogatását. Fokozatosan egymás szövetségseivé vál­nak, miközben a bosnyák el­nök abban bízik, hogy a Nyu­gat tiszteletben tartja országa önvédelmi jogát vagy segítsé­gére siet. Ám ezek a lehető­ségek eltűnőben vannak, s a Nyugat mind nagyobb nyo­mást gyakorol Izetbegovicsra, hogy fogadja el a területfelosz­tást. „A kártyák ellenségeim ke­zében vannak, de mégsem adhatom fel" — mondja. Izetbegovics bírálóinak száma honfitársai körében is nő. Határozatlansággal vádol­ják, s azzal,hogy nincs elkép­zelése a jövőről. A felhők akkor kezdtek gyü­lekezni az elnök feje fölött, amikor 1992 márciusában a bosnyákok megszavazták a ki­lépést a jugoszláv államszö­vetségből, s a szerb lakosság többsége ezt nem fogadta el. Izetbegovics nem olvasott ebből az előrejelzésből, s úgy vélte, sikerül békés megoldást találni. Tizenöt hónapos hábo­rúskodás után azonban kény­telen így folytatni a bevezető­ben említett gondolatot: „Bosznia az a szép hölgy, aki­nek arcát egy autóbaleset vá­ratlanul eltorzította. Mit csinál­junk? Elfogadjuk ezt a torz ar­cot? És mit csináljon ő?” balkézre a hadsereg lőszergyá­rát, jobbra a haditengerészet térképészeti intézetét és egyéb intézményeit. Pár perc után vi­lágos, hogy célba értünk: a központ előtt korábbi és mai amerikai űrkísérletek több eme­let magas rakétái állnak. Mellet­tük már szinte mulatságos a 60-as évek Jupiter-rakétája, amely az első mesterséges holdakat vitte fel a hőskorszak­ban, amikor a szovjetekkel folyt a verseny az űr meghódításá­ért. © Köztudott, hogy az egykori német rakétaszakértők egyik része a Szovjetunióban, másik fele Amerikában hasznosította tudását (többé-kevésbé önkén­tesen). A szovjetek nem sokat beszéltek róluk, míg Wernher von Braunnak, az amerikai űr­kutatás megszervezőjének kü­lön kis kiállítást szenteltek a Stennis űrközpontban: „Az egykori ellenség és az első amerikai műhold megalkotója” címmel láthatók az 1977-ben elhunyt von Braun fotói, emlék­tárgyai. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy a Saturnus-ra­Nem is olyan sokára, a reg­geli lapot a kihordó nem dobja be majd a postaládába. Az előfizető nem olvassa az új­ságot, hanem az olvas neki. Csak meg kell nyomni a gom­bot a számítógépen, s egy elektromos hang beolvassa a legutóbi híreket olyan program alapján, amelyet tetszés sze­rint lehet összeállítani. Még a kívánt hangszint is ki lehet vá­lasztani. Ha pedig valaki bő­vebb információt kíván egy rö­vid hírről, egy újabb gomb megnyomásával a mestersé­ges hang elmondja az egész szöveget. Ezeket a látomásokat tö­kéták előtt von Braun a német V-2-rakétákat tervezte: azokat, amelyek annyi pusztítást okoz­tak a háború alatt Londonban. © A NASA, az amerikai űrhajó­zási hivatal állandóan anyagi gondokkal küzd, így itt sem mu­lasztják el, hogy rámutassanak: az űrkutatás nem holmi költsé­ges luxus, vívmányai az egész gazdaságot segítik. A rozsda­álló bevonat, amely újabban a New York-i Szabadság-szobrot óvja a következő századokra, csakúgy az űrkutatásból szár­mazik, mint a tűzoltók korszerű lélegeztetőkészülékei. A köny- nyű, de kitűnően szigetelő, tef­lonnal fedett üvegszálas tető­burkolásokat ugyancsak a NASA megbízására kísérletez­ték ki — akárcsak a fotó- és vi­deofelvételek digitális felbontá­sának rendszerét. A Stennis űrközpont meg­próbálja a jövőt is felvázolni, bár az napjainkban egyre bi­zonytalanabb. Az űrrepülőgép utóda, az X-30-as csodagép csak a tervezőasztalokon léte­zik, és nyílt kérdés, mikor lesz állandó amerikai űrállomás. Ronald Reagan elnök a 80-as évek elején jelentette be, hogy tíz éven belül felbocsátják a csaknem 300 tonnás, 150 mé­ter hosszú állomást, ahol állan­dóan dolgoznak majd tudósok, és ahonnan elindulnak újabb, páratlan expedíciókra: ismét a Holdra, sőt — először a megkommunikációs szakem­berek közük. S nem álmodo­zásról van szó. A technológia máris adott és az Egyesült Ál­lamokban próbaszolgálatokat szerveznek. A nagy kérdés azonban az, meglehet-e győzni az olvasót, hogy le­mondjon újságjáról és a felol­vasást válassza? Roger F. Fidler, a Knight-Ridder információs la­boratórium igazgatója, aki egy elektromos újság prototípusát készítette el a Macintosh számítógép társaság részére, azt hiszi, 30-40 év fog eltelni, amíg a beszélő újság felváltja a nyomtatott lapokat. Marsra. Reagan akkor 8 milli­árd dollárra becsülte a költsé­geket. Az összeg nagyobbik részét azóta elköltötték, az űrál­lomás azonban még mindig csak a tervezés — és az ál­landó viták szakaszában van. Kiderült ugyanis, hogy ösz- szesen vagy 120 milliárdba ke­rülne a nagy kaland, és ennyi pénzről a nyomasztó költségve­tési hiány közepette szó sem lehet. így újabban kisebb mé­retű, feladatkörű űrállomásról beszélnek, és a költségvetési forrásokat radikálisan lefarag­ták. Vannak, akik az egészet félretennék, mondván, hogy az eredmény nem lenne arányban a költségekkel. 0 Mások az oroszokkal való együttműködést szorgalmaz­zák, hiszen azok már évek ta­pasztalataival rendelkeznek űrállomásukkal. A jelek szerint ezt a megoldást azonban az amerikai nemzeti büszkeség nem viselné el — így marad a saját út. Az amerikaiak mindig úttörők voltak, ne sajnáljuk a pénzt az újabb, nagy kalandra — hirdetik a Mars és a többi bolygó meg­hódításának hívei. így előbb-utóbb alkalmasint lesz amerikai űrállomás. A hajtómű­veket, amelyek felviszik majd az anyagot és az embereket, természetesen Mississippiben próbálják majd ki. Heltal András Törvényvita Észtországban Jogállamiság, nemzetkö­zileg elfogadott normákat figyelembe vevő szuverén törvénykezés — érvel az egyik tábor. Etnikai tiszto­gatás, aparteid, tízezrek de­portálásának az előkészí­tése — feleli rá a másik. Ami a vitát, az ismét függetlenné vált Észtország eddigi leg­nagyobb belpolitikai válsá­gát okozta az a tallinni par­lament által jelenleg tár­gyalt, a külföldiek helyzetét, az országban tartózkodását szabályozó törvény. A jogszabályban, ha más országban fogadnák el, tulaj­donképpen nem lenne semmi különös. Meghatározza a kül­földiek beutazásának, Észtor­szágban tartózkodásának fel­tételeit, s előírja a büntető rendszabályokat. Amit a tör­vény megalkotói — az észt kormánykoalíció tagjai — nem vettek figyelembe: az a nem elhanyagolható körülmény, hogy nem néhány száz vagy ezer külföldről érkezettnek, hanem a népesség egyhar- madát kitevő négyszázezer embernek sorsáról kívánnak ítélkezni. Ők ugyanis az új tör­vény szerint mind külföldinek számítanak. Születtek bár Észtország­ban, éltek ott akár évtizedekig, a jogszabály megalkotói szi­gorú feltételekhez kötik és ha­tósági elbírálástól teszik füg­gővé, hogy a jövőben is meg­kapják-e a tartózkodási enge­délyt. Ha nem, kitelepítik őket az országból. Mindez — mivel a- törvényt még nem fogadták el — egye­lőre csak veszély. Ahhoz azonban máris elegendő, hogy felszítsa az indulatokat a balti ország orosz lakosai kö­zött. Pesszimistává teszik az oroszokat az elmúlt két óv ta­pasztalatai, az észt politika irányítóinak a megbékélési szándékot cseppet sem iga­zoló lépései. Az orosz közös­ség képviseleti gyűlése nyilat­kozatban hívta fel az észt par­lament figyelmét ezekre a bi­zalmatlanságot szülő lépé­sekre. Megértésre azonban a nacionalista beállítottságú kormánypártok részéről nem talált. A vita tehát egyelőre tart. S ki történelmi sérelmeken ala­puló bosszúvágytól eltelve, ki félelemmel várja az esedékes szavazást. Fazekas László Ferenczy Europress TÖBB EMELETES ÓRIÁSSZIVAROK 37 millió lóerős rakétahajtómű Az amerikai űrexpedíciók a floridai Kennedy-támasz- pontról indulnak, a gépeket a texasi Houstonból irányítják, s az utóbbi évek többször felhasználható űrrepülőgépei azután Kaliforniában, az Edwards-támaszponton szállnak le. A Mississippi állambeli Stennis-űrközpont nevét keve­sen hallották még, bár az óriási kiterjedésű telepnek kulcsszerepe van az amerikai űrprogramban: itt próbálják ki a rakétahajtóműveket. f ►

Next

/
Oldalképek
Tartalom