Somogyi Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-05 / 154. szám
1993. július 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 11 Két hét múlva ülésezik a Nemzeti Sporttanács Gallov Rezső a magyar sport aktuális kérdéseiről Gallov Rezső csaknem három éve nehéz feladatot vállalt. Annak igyekszik erejéhez mérten megfelelni az irányításával dolgozó kollektíva segítségével. Az OTSH elnöke a Monarchia étteremben adott összefoglalót a magyar sport jelenéről. Siófoki lányok német teniszpályán Bajnokok kapával Szarka Bernadett a helyi német újság fotóján Az államtitkár emlékeztetett arra: sokan 1993-at a tavalyi barcelonai olimpiai sikerek fényében is a magyar sport egyik legnehezebb esztendejének tippelték. Ami azt illeti, így is van! A rendszerváltozás éveiben egyértelmű a feladat: amíg egy, a sportra is gondoló vállalkozói réteg nem alakul ki az országban, addig mérsékelni kell az állam sportterületekről való kivonulásának egyértelműen káros hatásait. A sportvezető szerint akadtak az elmúlt években olyan pozitív jelek, melyek arra utaltak: a kormányzat, az Ország- gyűlés igyekszik megadni minden tőle telhető segítséget. Ezek arra utalnak, hogy a kormányzat álláspontja egyértelmű: az ország igencsak nehéz gazdasági helyzetében a sportot úgy kezeli, mint a művelődést, azaz a kultúra szerves, elengedhetetlen részeként. Gallov Rezső ezután több területet említett, mely manapság gyakori beszédtéma, amolyan „húsbavágó” kérdéskör. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Sporttanács létrejöttével olyan személyiségek törődnek a sporttal, akik arra valóban a leghivatottabbak. A nemzeti sportalap 75 százalékát normatív támogatásra fordítják, de pályázat útján is elérhető annak 25 százaléka. Hite szerint a közeli jövőben megkapják az alap 50-60 milliós első részét, összességében viszont legfeljebb 200- 250 millióval számolhatnak az idén. Az államtitkár nem hagyott kétséget affelől, hogy ez roppant kicsiny összeg, de mit lehet tenni?... Két-három hét, aztán összeül a Nemzeti Sporttanács, amely a nemzeti sportalap szétosztásáról tárgyal. Gallov terve: főként a válságos helyzetű nagyobb egyesületek, illetve sportszövetségek mindennapjait teszik kicsit gondmentesebbé. Körülbelül harminc egyesület nagy adóteherrel küszködik. Evekre visszamenőleg nem tudták kiegyenlíteni az Apehnek fennálló tartozásaikat, ráadásul a társadalombiztosítási járulékot is fizetniük illett volna. Lévén jelentős a késedelem, a hátralékok miatt további büntetőkamatokkal is sújtották e klubokat. Mekkora összegek ezek? Az Apehnek 1 milliárd 370 millió, a tb-tartozás pedig 670 millió forintra rúg! Ezekben a napokban mind parlamenti, mind kormányzati szinten foglalkoznak az adósok sorsával. Gallov szeretné, ha a pótköltségvetés tárgyalása során kieszközölnék, hogy a bő kétmilliárdos tartozás kiegyenlítésére a kormányzat megszavazná ezt az összeget az OTSH-nak, s az haladéktalanul kiegyenlítené az egyesületek adó- és tb-járulék tartozását. Vágya: ha egykoron sportbarát adórendelkezések lépnének hatályba, ugyanúgy megalkotnák a sport sajátos nonprofit törvényét. Utóbbi lehetővé tenné, hogy az élsport javára befizetett összegek levonhatók, leírhatók legyenek az adóalapokból. Az elnök így zárta: érezhető sportszolidaritási mozgalom alakul ki az országban. Egyre többen gondolják úgy, a magyar sport óriási érték, annak megmentése közös, nemzeti ügy. Az önkormányzatok szemléletváltozása optimizmusra ad okot. A helyi erők sokat tehetnek, nemcsak a diák- és tömegsport foglalkoztatja őket, de az élsporttal is törődnek. Az önkormányzatok alkothatják azoknak az erőknek a derékhadát, amelyek az 1993- as „szegény magyar sportot”, átvezérelhetik 1994- re. Mert időt kell nyerni, ez most a fő feladat! Szarka Bernadettet pufók kislányként ismerték meg valaha az óvodában — ma profi teniszezőként keresi meg az egyetemi tanulmányaira való pénzt Németországban. Steffi Graf, Boris Becker, Michael Stich; megannyi világsztár, nyomdokaikban ezernyi trónkövetelővel — csupán Kasselban, ebben az aprónak számító városban több mint száz fedett s majd 300 salakos, füves pályán pattog a teniszlabda hajnaltól éjfélig. Ebben a környezetben kell helytállnia az alig 20 éves siófoki lánynak, aki a városi csapat első számú játékosaként gyűjti szorgosan a pontokat a bajnokságban. Első szerződése úgy szólt: ha nem szerzi meg a lehetséges pontok 80 százalékát, jöhet vissza azonnal a Balaton partjára... — Apu vonszolt le a teniszpályára, hogy lemozogjam a felesleges kilóimat — emlékezett Bernadett. (Most szemmel láthatóan nincs rajta egy grammnyi felesleg sem.) Három éve játszottam itthon utoljára a Mesterek Tornáján, s akkor sikerült megvernem mindenkit egyéniben és párosban is az ifjúsági korosztályban. Odakinn sokkal „keményebb” a teniszvilág. A németek közül legtöbben ezt a sportot játsszák, s aki csöppet is tehetségesnek bizonyul, azt azonnal fölkarolják, menedzselik. Az első száz között vagyok a német ranglistán — Hessen tartományban pedig, amely magyarországnyi területű, beférek a legjobb tíz közé. Föl szeretnék kerülni egyszer majd a világranglistára is. — Mit tanul? — Jelenleg német nyelvet, intenzíven. Aztán angol irodalmat és történelmet hallgatok majd. Most egy napom úgy alakul, hogy délelőttönként teniszleckéket adok, vagyis pénzt keresek, délután pedig a csapattal edzek. 17 és 21 óra között tanulok nyelvet az egyetemen. — Úgy tudom: a húga is csatlakozott Önhöz. — Igen. Ő csak nyáron, az iskolai szünetben játszik egyelőre Németországban; az ifjúsági csapat első számú játékosa. Korosztályában második a ranglistán, de az idén még ki sem kapott. Álló- képessége, fizikai adottságai jobbak, mint az enyémek. Nagy sikert értek el a Szarka lányok, s ami tán a legfontosabb; nem szállt fejükbe a dicsőség. Beszélgetésünk után szüleik szőlőjébe indultak — kapálni. — Czene — Bergerékre várva... 1986. augusztus 10-e sporttörténelmi dátum: akkor rendezték meg Mogyoródon a Hungaroringen az első Magyar Nagydíjat, az akkori tizenegyedik világbajnoki futamot. Manapság már nagyjából négy kilométeres köröket építenek — a Hungaroring ennél 32 méterrel rövidebb. Eredetileg kicsit hosszabb volt, de kiegyenesítettek egy kanyart, és ez megkurtította a pályát. így az idei futam 77 körös lesz, azaz 305 ezer 536 métert fognak száguldani azok, akik végig bírják. Az első két versenyt a kitűnő brazil versenyző, Nelson Piquet nyerte igazán brilliáns vezetéssel. Kivételes klasszisát még azok is elismerték mogyoródi produkcióját látva, akik korábban fanyalogtak a háromszoros világbajnok nevének hallatán. Ám a csúcsot — mint sok másban is — honfitársa, a szintén háromszoros világelső Ayrton Senna tartja; ő három ízben nyert Magyar Nagydíjat. (1988 után tavaly és tavalyelőtt is első lett.) Rajtuk kívül a belga Boutsen (1990-ben nyert meglepetésre) és az angol Nigel Mansell győzött a mogyoródi pályán. Tavaly Riccardo Patrese, a legtöbb Forma-1-es versenyt teljesített olasz pilóta nyerte Már tavaly is ráfért volna egy kiadós siker Gerhard Bergerre az edzést, így ő indulhatott a legkedvezőbb rajthelyről, a pole positionról, miután 1 perc 15,467 ezred másodperc alatt robogott körbe a Hungaroring aszfaltcsíkján. Ez 189,263 kilométeres átlagsebességnek felel meg. Ennek ellenére a Hungaroring nem tartozik a gyors pályák közé. Nehéz is rajta előzni, mondják. Ám a Formai-ben minden pályán nehéz előzni, és sohasem azok panaszkodnak, akik jól szerepeltek. Tavaly Senna, Mansell, Berger, Häkkinen, Brundle és Capelli volt az első hat helyezett. Nos, Mansell és Capelli az idén nem vezet a Formai-ben, de ettől függetlenül sem valószínű, hogy hasonló lenne az idei befutó. Alighanem Alain Prost személyében új név kerül a Magyar Nagydíj győzteseinek listájára, de Senna sem lenne nagy meglepetés. Sőt, akár az osztrákok kedvence, Gerhard Berger is lehet a befutó. A szimpatikus osztrákra ráférne egy kiadós siker, akárcsak egykor szebb napokat megélt csapatára, a Ferrarira... Roóz Péter Papp László visszatér a BVSC-be Az ökölvíváson a jó propaganda segítene Papp László a magyar sport élő legendája. Az 1926-ban született sportember Adler Zsigmond tanítványaként három olimpiai bajnoki címet (1948-ban középsúlyban, 1952-ben és 1956-ban pedig nagyváltósúlyban), valamint két Európa-bajnoki és három főiskolai VB-aranyat nyert. 1957-ben profinak szerződött, s 29 mérkőzésen 27-szer győzött és két döntetlent ért el. 1971-től 1992-ig kisebb megszakításokkal a magyar ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 1982-ben, pályafutásának elismeréseként a NOB-ér- demrend ezüst fokozatával tüntették ki. — Hogyan látja az ökölvívás helyzetét? — kérdeztük a még mindig roppant népszerű sportembert. — Pillanatnyilag mi gyengén állunk, mert a srácok nem úgy végzik a munkájukat, ahogy kell. Nemzetközileg nem rosszabbodott a sportág helyzete. Az emberek szeretik az ökölvívást, csak az a baj, hogy nincsenek olyan bunyósok, akik jó propagandát tudnának csinálni. — Mi a véleménye arról, hogy megkérdőjelezték az ökölvívás olimpiai létjogosultságát? — Nagyon rosszul tették. Ez a legfinomabb sportág, hiszen itt kesztyűs kézzel bánnak el egymással a sportolók... — Hogy értékeli kapitányságának időszakát? — Jó eredményeket és szép sikereket is elértünk az elmúlt időszakban. Sajnos, kénytelen voltam lemondani, mert nem voltak meg a megfelelő körülmények. Főleg a fiatalok lehetőségei rosszak. — Egyetlen világbajnokunkról, Kovács Istvánról mi a véleménye? — Nagyon ügyes, tehetséges sportoló, de fizikailag még fejlődnie kell. — Mivel tölti idejét lemondása óta? — Most nyugodt vagyok, nincs semmi gondom. Valószínűleg vissza fogok menni oda, ahonnan hajdanán elindultam: a BVSC ökölvívó-szakosztályába. Orosz Ferenc (Lang Róbert felvétele) Asztalifoci világ- versenyek Budapesten Aki eddig azt hitte, hogy a gombfoci holmi komolytalan, gyerekeknek való szórakozás, az a Magyar Asztali Labdarúgó-szövetség sajtótájékoztatóján meggyőződhetett ennek az ellenkezőjéről. Amint Horváth Imre, a szövetség főtitkára elmondta, az asztali labdarúgás, ismertebb nevén a gombfoci komoly múltra tekint vissza Magyarországon. A játék hódolói már a harmincas években klubokat hoztak létre országszerte, 1958-ban pedig megalakult volna az országos szövetség is, ám ezt a belügyminisztérium nem engedélyezte. így hivatalosan 1989-től, az országos szövetség tényleges megalakulásától számítják a magyar asztali labdarúgás történetét, és jelenleg 50 szakosztályban több mint ezer igazolt játékos pöcköli versenyszerűen a gombokat. * A magyar szövetség nem kis célt tűzött ki maga elé azzal, hogy jövőre Európa-baj- nokságot, 1995-ben Világ Kupát, 1996-ban az Expo keretén belül pedig világbajnokságot szeretne rendezni Budapesten. Ehhez előbb azonban szükség van a nemzetközi szövetség létrehozására, és erre pénteken kerül sor Tisza- vasváriban, a II. nemzetközi sport- és játékfesztivál keretében, mintegy 10-12 alapító tag részvételével. Hogy mennyire népszerű ez a játék világszerte, azt a sajtó- tájékoztató egyik díszvendége, Bódis András, az ausztrál asztalilabdarúgó-szövet- ség elnöke is igazolta, aki azonban hozzátette, hogy a magyar — hivatalosan szekto- ros — asztalilabdarúgás konkurenciára talált a Nyugaton népszerűbb angol változatban. A szervezők mindennek ellenére remélik, hogy a nemzetközi szövetség megalakulása után semmilyen akadálya nem lesz a hivatalos nemzetközi versenyek megrendezésének, ahol is remélhetőleg a magyar versenyzők játsszák majd a főszerepet. Universiade líbiaiak nélkül A Washington Post című lap értesülése szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma megtagadta a beutazási engedélyt 79 líbiai sportolótól, akik a Buffalóban julius 8-18. között megrendezendő Uni- versiadén szerettek volna részt venni. A State Department az ENSZ-embargóra hivatkozott, amely tavaly április 15-e óta van érvényben, és a 270 halottat követelő 1989 decemberi PanAm-repülőgép- robbantásban való részvétel miatt Líbiát kizárja a nemzetközi sportéletből. A főiskolások világjátékának 139 országból érkező több mint 5000 résztvevője között ugyanakkor ott lesznek az irakiak. Miután az érvényes ENSZ-határozatok nem korlátozzák Irak sportolóinak indulását, ezért megkapták a beutazási engedélyt.
